Tarcza Orsolya cikkei

Havi, jelentős esetszám elmaradást tapasztalnak a járóbeteg-szakellátásban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél – hangzott el a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös kongresszusán, ahol kiderült az is, nincs finanszírozási akadálya annak, hogy több műtétet végezzenek a kórházakban várólistás ellátásokból.

Egészségügyért (is) felelős miniszterként közel egy órás szűzbeszédet mondott Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője a 47. Medicina Fórum Konferencián, ahol az is kiderült, megháromszoroznák a korábban megtizedelt, ellenőrzési feladatokat végző köztisztviselői állományt.

A kezelhetetlen megjegyzések nem segítenek a betegnek, élnünk kell a gyógyszerek kínálta lehetőségekkel – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) interdiszciplináris fórumán, ahol a diabétesz világnapja alkalmából a cukorbetegség és szövődményei megelőzése állt a fókuszban.

Úgy tűnik, a törvényi engedékenység ellenére a vállalatok továbbra is költenek munkavállalóik egészségére, a szakértők szerint ezt a hajlandóságot az állami egészségügy hasznára is lehetne fordítani hosszú távon.

Kiszolgáltatottak a magánellátók az orvosoknak, ezért új bérmegállapodásokat és munkaszerződéseket kell kötni a kollégákkal – hangzott el a Nagy Magánpraxis Napon, ahol bemutatták a 2024-es TOP30 legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadványt is.

A tartósan beteg hozzátartozójukat gondozó családtagok egészségét, fizikai és lelki állapotát is jelentősen rontja szerettük betegsége – derült ki a 14 hazai betegszervezet összefogásával elinduló Támaszadók Program országos felméréséből.

Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágazat helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna, azonban a többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

A kóros elhízás sebészete nem esztétikai kérdés, hanem az élethosszig tartó diabéteszterápia kezelésének egészség-gazdaságtanilag is hatékonyabb alternatívája, amely jobb életminőséget biztosít a páciensek számára, egyidejűleg kisebb terhet ró a biztosítóra. A szakma ezért javasolja a Nemzeti Bariátria Központ létrehozását. 

Az életmódorvoslás az evidence based orvostudomány egyik legfiatalabb, az életmóddal összefüggő krónikus betegségek gyógyításával, megelőzésével és kutatásával foglalkozó, rendkívül holisztikus szemléletű területe, amely azonban nagymértékben támaszkodik a beteg aktivitására és együttműködésére – derült ki a IV. Életmódorvosi Konferencián.

Évente 2000 nőt és 1300 férfit veszítünk el két olyan daganatos megbetegedés miatt, amelyek korai szűréssel megelőzhetőek lennének. A legendásan rossz hazai részvételi arányokon a politikus „büntetéssel” javítana, mások szerint azonban nem csupán az egyén felelőssége, hogy sokan nem jutnak el a szűrővizsgálatokra.

A mintegy 860 budapesti háziorvosból 261 jelezte, hogy részt vesz az új fővárosi alapellátási ügyeletben, amely október 1-jétől 15 helyszínen, 28 felnőtt és 3 gyermekellátási ponton lesz elérhető, 14 mobil egységgel kiegészítve.

Az utóbbi években alaposan ráerősítettek úgy az egészségügyi dolgozók, mint az ellátóhelyek ellenőrzésére. Az eddigi tapasztalatokról a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián számoltak be a szakemberek.

Időpont foglalási díj bevezetését javasolták és a nyugdíjas szakdolgozók továbbfoglalkoztatásának engedélymentesítését kérték Takács Pétertől a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, az egészségügyi államtitkár az első felvetés vizsgálatát, a második gyors rendezését ígérte.

Miközben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a napokban többször is azt ígérte, hogy a következő hetekben, hónapokban jelentős mértékben fog bővülni a július 1-jével bevezetett időpontfoglalási rendszerben részt vevő intézmények száma, kiderült, hogy még számos hiányosság van, amelyek orvoslása legalább két-két és fél hónapot vesz igénybe.

Az alapellátás legtöbb szereplője nyert a területre irányuló, kiemelt döntéshozói figyelem nyomán, itt is van azonban olyan szegmens, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

A PharmaOnline a klinikai vizsgálatokról beszélgetett Barótfi Szabolcssal, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatójával.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány, a hatékonyság növelése szempontjából azonnali eredményt produkálni.

Elhagytuk a biztonságos kikötőt – így fogalmazott Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont vezérigazgatója azon a csütörtöki háttérbeszélgetésen, ahol arról a már megkezdett, összesen 62 milliárd forintos beruházásról számolt be, amelynek eredményeként 2027-re sokszakmás, sürgősségi betegellátó osztállyal is rendelkező kórház épül a Királyhágó úton.

Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor szorgalmazták az egészségtan bevezetését a nemzeti alaptantervbe, ha ez megvalósult volna, valószínűleg a szűréseken is lényegesen többen vennének részt.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap szerdai konferenciáján, ahol még a Pénzügyminisztérium államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

Bár a kiemelt kompetenciájú ápolók képzése már évekkel ezelőtt elkezdődött és az MSc szintű végzettséggel rendelkezőket aktívan foglalkoztatják például a megreformált alapellátási ügyeleteken, máig nem sikerült elkészíteni az APN-ek kompetencialistáját, és a jogi környezet is elmarad a gyakorlattól.

Feladatunk van a dohányzókkal – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dohányzásról való leszokást támogató új irányelvet mutatták be.

A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet, hogy a lakosság ne a magánszolgáltatóknál legyen kénytelen megfizetni azt.

Nem zárunk be kórházat – ismételte el háromszor is a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusának pénteki zárónapján Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki mintegy két órán keresztül válaszolt a szakma részéről felmerülő kérdésekre.

Hat napig etetett és gyógyszerezett elhunyt, trehányul vezetett orvosi dokumentáció, illetményen felüli juttatással közel háromszorosára emelt fizetés – többek között ezekre is fény derült az ágazatban zajló ellenőrzések során, melyek tapasztalatairól a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán számoltak be Mátraházán.

Az orvosi korfát jelentősen sikerült fiatalítani a korábban bevezetett intézkedésekkel, azonban a szakdolgozó-hiány tragikus jövőképet fest fel, és azonnali beavatkozásokat kíván – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán.

Az átlagfinanszírozás védőernyője alatt az intézményeknek lehetőségük lett volna az akut pénzügyi problémáik rendezésére, de ezt az ötletet az országos kórházi főigazgató, Révész János nem tudta elfogadtatni az ágazatvezetéssel.

Mindössze két érvényes protokollal rendelkezik az aneszteziológiai és intenzívterápiás-szakma az Egészségügyi Szakmai Kollégium irányelvkeresője szerint. Az új irányelvek kidolgozásában is szerepet vállalna a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai (MINTA) Munkacsoportja, amelynek vezetőjével, Lovas Andrással a kórházi fertőzésekről is beszélgettünk.

Furcsa átalakulás zajlik az egészségügyben, a mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a gyógyítást és az egészségügyi rendszereket – derült ki az Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) 22. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol az Európai Bizottság kiberbiztonsági irányelve (NIS2) is terítékre került.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében sokkal nagyobb szerepet vállal az egészségügyi- és a szociális ágazatban.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Bár hosszú távú eredmények még nincsenek, mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az e-cigaretta fogyasztása ugyanúgy a tüdőfunkciók romlásához, légzőszervi betegségek, illetve COPD kialakulásához vezethet, mint a hagyományos nikotinrúdé.

Jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben, mert a rendszerben már nincsenek tartalékok – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai sajtótájékoztatóján.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

Ha teljesítményüket anyagilag díjaznák, akkor sem tudnának a mostaninál több beteget ellátni az orvosok, akik most is időszűkében gyógyítanak, és ez sokszor a minőség rovására megy – derült ki a Magyar Orvosi Kamara februári felméréséből.

Mivel hosszú várakozásra, rosszul szervezett ellátásra számítanak, az orvos-beteg találkozás során szerzett akár egyetlen pozitív momentum is felülírhatja a betegek érzületét az ellátással kapcsolatban – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, ahol a Prémium Egészségpénztár felmérését mutatták be.

Eszközbeszerzésről, alapellátási ügyeletről, járványokról, az energiaitalok hatásairól valamint egy új edukációs programról is szó esett a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) keddi háttérbeszélgetésén.

A tüdődaganatos betegek terápiájának eredményességében is áttörést hoztak az immunonkológiai kezelések, amelyek megkétszerezték a túlélés esélyét – igazolták a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) és az MSD Pharma Hungary Kft. közös kutatásának eredményei, amelyeket sajtóbeszélgetésen mutattak be.

Januártól 81 kórház gazdálkodását veszi át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig forrásátcsoportosítást tervez a fekvő- és járóbeteg-szakellátás kasszáiban. Mindeközben az ágazatvezetés idei bizonyítványa nem sikerült túl fényesre az elemzők szerint.

Az új alapellátási ügyelet és a teljesítményalapú finanszírozás idei bevezetése után a körzethatárok átalakítása előtt nyitott kaput egy novemberben megjelent miniszteri rendelet. Ugyancsak november végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila, akit a hivatásrend háziorvosi munkacsoportjának vezetésével is megbízhatnak a kollégái. A zuglói háziorvos – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta a hivatást.

A koronavírus-járvány jelentősen visszavetette idehaza a donor és transzplantációs aktivitást, és bár tavaly elindult a felzárkózás a korábbi, jó eredményekhez, a szakma széles körben hívná fel a figyelmet a terület fontosságára.

Szerdán, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnökségének első ülése előtt, telefonon értük el Álmos Pétert, a hivatásrend múlt hét végén megválasztott elnökét, hogy részletesen kifaggassuk a terveiről.

A mai napon leváltották az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét, Jenei Zoltánt – értesült több forrásból a MedicalOnline.

Nehéz lesz – mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara frissen megválasztott elnöke a tisztújító küldöttközgyűlést követő sajtótájékoztatón. A Medical Online kérdéseire válaszolva elárulta azt is, jelenleg is folynak szakmai egyeztetések a kamara és az egészségügyért felelős államtitkárság között, de asszisztálásban – ahogy eddig – ezután sem lesznek partnerek.

Álmos Pétert, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) eddigi alelnökét választotta a hivatásrend vezetőjének az országos küldöttközgyűlés, ahol a következő négy évre kapnak mandátumot az új országos elnökség tagjai és más tisztségviselők.

Alaposan megtépázta a Covid-időszak az egynapos sebészeti ellátások körét idehaza, azonban a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) elnöke, Mészáros János a MedicalOnline-nak azt mondta, vannak még tartalékok a rendszerben.

A politikusok orvosnak tartanak, az orvosok politikusnak, az eredmény, hogy mindkét nyelvet jól beszélem – foglalta össze eredményessége eredőjét Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a 46. Medicina Fórum minapi konferenciáján.

A háziorvosok tevékenységének minősége, színvonala teljesen egységes indikátorokkal nem mérhető megfelelően, ám a túl sok és komplikált indikátor sem jelent megoldást.

Ha egy polimorbid, idős beteg állami kórházba kerül, imádkozni kell, hogy kijöjjön onnan – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász - elemző a Nagy Magánpraxis napon, ahol az is kiderült, hogy hatékonyságnöveléssel igyekszenek ellensúlyozni a kiadásaik brutális növekedését a magánszolgáltatók.

Néhány hónapja működik az a munkacsoport, amelynek feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása, hangzott el sajtóbeszélgetésen, ahol az is kiderült, ez a csapat készíti az infekciókontroll és antibiotikum stratégiát.

Kreditpontos, szabadon választható, ingyenes, akár online is elérhető továbbképzéseket szerveznek orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak a Prima Medica Egészségközpontok. Dr. Babai László, a magánszolgáltató hálózat alapítója és ügyvezető igazgatója azt is elárulta, hamarosan a laikusok felé is nyitnak majd.

Magyarországon évente 12-15 gyermek születhet gerincvelői izomsorvadással (spinal muscular atrophy, SMA). Tavaly november óta ingyenesen kérhető az újszülöttkori SMA-szűrés, így az érintett csecsemőknél már a tünetek megjelenése előtt megkezdhető a gyógyszeres kezelés, amelyet 2018-ban emeltek be a tb-támogatotti körbe. Azóta már háromféle terápia érhető el ebben a ritka genetikai betegségben szenvedők számára. Dr. Fazekas Gábor neurológus, reumatológus és rehabilitációs szakorvost, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (Országos Mozgásszervi Intézet OORI Campus) Stroke utáni Rehabilitációs Osztály és Kiemelt Részleg vezető főorvosát az SMA betegek felnőttkori rehabilitációjáról kérdeztük.

Ha hirtelen összeomlás nem is várható, de a jellemzően kis- és középvállalkozói körbe tartozó kórházi beszállítók többsége nem bírja tovább finanszírozni a kórházi költségeket.

Egyelőre csak a magánellátásban érhető el a mióma rádiófrekvenciás ablációval történő eltávolítása, ám a szakemberek szerint a beteg számára kíméletes módszer egyre nagyobb teret nyerhet majd a jövőben a jóindulatú daganatok ellátása során is.

Variánsleves van, amelybe az omikron alvariánsai vegyesen és sokszínűen érkeznek. A pandémia nem ért véget, ám a Covid-vakcinák hatékonysága idővel csökken, a vírus immunelkerülő képessége  viszont egyre jobb.

A kórházi fertőzések mellett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézet átszervezéséről és az alapellátás átalakításának lépéseiről is szó esett a 12. alkalommal megrendezett Infekciókontroll és betegbiztonság konferenciájának második napján.

Bár számos tényező befolyásolja az ellátás biztonságát, a páciensek legalább annyira fontos szereplői a betegbiztonságnak, mint az orvosok és egészségügyi dolgozók – hangzott el többek között az IME egészségügyi szaklap Infekciókontroll és betegbiztonság konferenciáján.

A kórházi békéről és kármentesítésről, az egynapos sebészeti ellátásokról, és a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésének várható pozitív hatásairól is szó esett a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián.

Én az államosítás mellett voltam, de tudomásul vettem, hogy a kormány nem így döntött; nem nyerhetek mindig  – jelentette ki a Járóbeteg-szakellátási Szövetség szokásos, éves konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

Pintér Sándor kíváncsi a véleményünkre – mondta a MedicalOnline-nak Meglécz Katalin, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára.

Aláírásgyűjtést kezdeményezett Keczéry Attila zuglói háziorvos. Kedden délutánig 1521 kollégája írta alá azt a beadványt, amelyet a Belügyminisztériumnak juttatnak majd el augusztus 11-én. Mindeközben a háziorvosok érdekképviseletét biztosító HAOSZ-ban is kenyértörés történt.

Egyelőre nem kaptak támogatást az alapellátó praxisok a háziorvos, alapellátó fogorvos mellett dolgozó szakasszisztensek bérének emelésére.

Az indikátorrendszer hatásait és „mellékhatásait” élesben mérték fel, ez okoz zavarokat a működésben – mondja többek között a MedicalOnline-nak Mangó Gabriella háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi munkacsoportjának nemrégiben megválasztott vezetője.

Csökkenő praxisbevételek, szinte teljesíthetetlen elvárások, átmeneti kompenzáció – ezek jellemezték az új indikátorrendszer bevezetését. Az új ösztönzőrendszer hátteréről, hibáiról, de előnyeiről is szót ejtett a Praxismenedzsmentnek Póta György, aki amellett, hogy maga is házi gyermekorvosi praxist visz, éveken át ült tárgyalóasztal mellett a döntéshozókkal, képviselve a kollégák érdekeit a Házi Gyermekorvosok Egyesületének, vagy akár a szakmai kollégium illetékes tagozatának (volt) elnökeként.

Nem lesznek hosszabbak a várólisták a CT- és MR-vizsgálatok államosítása miatt a közellátásban, és munkaerőhiánnyal sem számol a kormány ezen a területen – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón.

Kiszorítanák a CT és MR-diagnosztika területéről a magánszolgáltatókat, újabb lépést tesznek a járóbeteg-szakellátás államosítása felé, és növelik a terápiabiztonságot a patikákban. Mindez a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat-csomagból derül ki, amelyről ma szavaznak az Országgyűlésben.

A párhuzamosan, vagy nem megfelelő logikai sorrendben irányított beteg frusztrálódik, vagy el is vész az ellátórendszerben, üresjáratot vagy éppen túlterhelést okozva egyes területeken. Ezen is változtatna a szakpolitika.

Nagy lépéseket tettünk előre és sikereket értünk el – vélekedett egy szerdai konferencián az egészségügyért felelős államtitkár, az elemző szerint azonban, ha így megyünk tovább, az ágazat minden szereplője vesztese lesz az átalakításnak.

Szignifikáns javulás történt a melanóma túlélésben Magyarországon 2011 és 2019 között – derült ki az MSD szakértőkkel közösen végzett adatkutatásának eredményeiből. Az okokról Gyulai Rollandot, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető professzorát, a Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika vezetőjét, a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) elnökségi tagját, korábbi elnökét kérdeztük.

Botrányba fulladt – így számoltak be az orvosi kamara küldöttközgyűléséről hírportálok, majd az információ megjelenését követően lemondott az egyik alelnök. Mi történik a kamarában? – tettük fel a kérdést Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének.

A közhasznú adatmodellek irányába kell elindulnia az ágazati informatikának, kiemelten kell alkalmazni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, miközben az egyre erősödő hekkertámadásoktól is védeni kell az egészségügyi adatokat.

A gasztroenterológia túlnőtt a belgyógyászat keretein, számos sebészeti és más manualitást magában foglaló szakmává vált, itt az ideje, hogy önálló diszciplína legyen – mondta a MedicalOnline-nak Molnár Tamás belgyógyász-gasztroenterológus, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság korábbi elnöke.

A többség ugyanott marad, és ugyanazt fogja csinálni – tájékoztatta az Országos Kórházi Főigazgatóság a MedicalOnline-t a védőnői rendszer folyamatban lévő átalakításának részleteiről.

Ahogyan a szakma, úgy a társadalom is most vált nyitottá arra, hogy mélyreható változások történjenek az egészségügyben – mondta a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusát záró szakmapolitikai fórumon Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

Míg az orvoslétszámot sikerült növelni a rezidensprogramok bevezetésével, az ápolóhiány azonban egyre égetőbb. Erre utal az is, hogy mind több kórházban alkalmaznak szakképzetlen nővéreket.

Számos változás zajlik az ágazatban, amelyek az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítását célozzák, ebben vállal kohéziós szerepet az Országos Kórházi Főigazgatóság – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusának nyitónapján, Tapolcán.

Egyetértek Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Megszűnt annak az országos és megyei kollegiális szakmai vezetőnek a megbízatása, aki április 1-jén éjfélig nem lépett be a Magyar Orvosi Kamarába – derül ki az erről szóló rendeletből.

A MedicalOnline által megismert rendelettervezet szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos etikai hálózatának feladatait Regionális Etikai Tanácsok vennék át, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Etikai Bizottságát és Másodfokú Bizottságát pedig a kirótt pénzbüntetésekből tartanák fenn.

Nem túlzott elvárás egy háziorvostól, hogy havonta két ügyeletet elvállaljon – hangzott el a Kormányinfón, ahol a Magyar Orvosi Kamarával kapcsolatban is kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Tömörüljenek pertársaságokba a megfenyegetett háziorvosok, és támadják meg a kormányhivatalok határozatait, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) állja a jogi eljárások költségeit – derült ki a kamara szerdai tájékoztatóján, amelynek keretében a kollégák kérdéseire válaszoltak.

Az orvosi kamara jogosítványait nem megvonni, hanem kiterjeszteni kellene – mondta a MedicalOnline-nak Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke, akivel az Etikai Kódex jövőjéről is beszélgettünk.

Egyetlen nap alatt már közel ötezren jelezték belépési szándékukat az „új” kamarába – tudta meg a MedicalOnline Álmos Pétertől, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnökétől, aki azt is elmondta, nem az a baj, hogy Takács Péternek nincs szakvizsgája, hanem az, hogy elvágja magától a szakma valóságát.

A szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát és pilotban már kipróbált új, népegészségügyi célú szűrések bevezetését is javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Igazságosabb, betegközpontúbb, finanszírozható rendszer kialakításához kért segítséget a kórházigazgatóktól Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség szerdai szakmai napján.

Jól szervezett és definiált betegutakkal mindenki számára egyenlővé válhat az ellátáshoz való hozzáférés és eredményesebb lehet a betegellátás, ám ehhez a páciens együttműködését is el kell nyerni.

A jogszabályok kodifikációja meglehetősen rosszul sikerült a döntéshozó részéről, a szabályozás nem koherens, ezáltal rendkívül nehezen értelmezhetők a szabályok – mondta a MedicalOnline-nak az orvos-jogász.

A területi szakmai kollegiális vezető háziorvosnak együtt kell működnie az „állami mentőszolgálattal” az ügyeleti beosztások kialakításában – szól a hatályos rendelet. Ám a területi vezetőket a mai napig nem sikerült megválasztani.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) követelései nem kerültek napirendre a soproni kormányülésen, a vitás kérdésekben az egészségügyi kormányzattal kell dűlőre jutnia a hivatásrendnek – hangzott el a Kormányinfón.

Az állam még az idén co-paymenttel fog beszállni a magánszolgáltatók által kínált járóbeteg-szakellátásba, ami fel fogja lendíteni a szektort, ahol már érződik a válság hatása – hangzott el a prognózis azon a háttérbeszélgetésen, ahol a Prémium Egészségpénztár felmérését mutatták be.

Nem az orvostársadalommal van konfliktusunk, hanem a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) – jelentette ki Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol azt is leszögezte, az egészségügy átalakításának főbb irányai nem változtathatóak meg.

Szerződéseik letétbe helyezésével ad hangsúlyt rövid és hosszú távú követeléseinek a magyar orvostársadalom – erről döntöttek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldöttei szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlésen.

Az ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rakta le. A rendszer fejlesztését és üzemeltetését az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) végzi. A szervezet ügyvezetőjét, Szabó Bálintot a legújabb fejlesztési irányokról is megkérdeztük.

A megyei ellátás átszervezéséről, a kórházak anyagi helyzetéről, és a paraszolvencia kivezetésének hatásairól is szó esett az IME egészségügyi szaklap XXI. Vezetői Eszköztár – Kontrolling és Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján.

A szívhang-rendelet nem alkalmas az abortuszok számának csökkentésére – derült ki a Magyar Orvosi Kamara Agora című rendezvényén, amely a politikusok által elmulasztott társadalmi vitát igyekezett pótolni a szeptemberben megjelent miniszteri rendelet nyomán.

Kedvező a magánszektor számára az állami ellátórendszer további centralizálása, amely a nemrégiben közismertté vált, és hamarosan a parlament elé kerülő Takács-csomagból kiolvasható – hangzott el a Nagy Magánpraxisnapon.

Miként szolgálhatja a digitalizáció, az adatok felhasználása a betegbiztonságot? Mit igényelnek és mennyit tudnak minderről a páciensek? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ az IME XI. Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferenciáján.

A kézhigiéné öt momentumának alkalmazása helyett gyakorlattá vált a dupla vagy tripla gumikesztyű viselés a Covid-ellátás során, pedig ez nem nyújtott nagyobb védelmet a fertőzéssel szemben, ellenben elősegíthette a multirezisztens kórokozók terjedését.

A Sars-Cov-2 terjedése elindult, azonban adatok hiányában az előttünk álló hullámok nagyságát és súlyosságát nem tudják előre jelezni – mondta Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillence Központjának mb. igazgatója egy szerdai konferencián.

Kizárólag az egészségkárosodásból eredően felmerült többletköltséget kell megtéríteniük a kórházaknak, nem a fogyatékkal született gyermek felnevelésének összes költségét – áll a Kúria legfrissebb jogegységi határozatában.

Kritikussá vált az igazságügyi pszichiátriai szakértőhiány az elmúlt évek során. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) minapi konferenciáján firtatták az okokat és keresték a megoldást szakmájuk problémáira az érintettek.

Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.

Obez és extrém obez, 2-es típusú cukorbetegek estében a költségek és az életévnyereség tekintetében egyaránt előnyösebb a bariátriai műtét, mint az élethosszig tartó diabétesz-terápia és a szövődmények kezelése. A beavatkozás kisebb terhet ró a biztosítóra, egyidejűleg jobb életminőséget biztosít a páciensek számára.

Év végére elkészül az az értékelési rendszer, amely lehetővé teszi az intézmények és a dolgozók minőségi és teljesítmény-értékelését egységes szempontok szerint – hangzott el a NEVES Egyesület Betegbiztonsági Világnapi konferenciáján.

Az ágazatvezetés sokkal inkább priorizálja a fekvőbeteg-ellátást, mint a szakrendelők fejlesztését – hangzott el a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján, ahol az államosítással kapcsolatos ellenérvek is elhangzottak.

Október közepén lehet kormánydöntés az egészségügy új stratégiájáról – mondta a területért felelős államtitkár, de a béremeléssel kapcsolatban rendkívül óvatosan nyilatkozott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán Siófokon.

Év végéig marad az átlagfinanszírozás, gyors kódkiigazításra számíthatnak az intézmények, a járóbeteg-szakellátók államosítása pedig azt szolgálja, hogy mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót találjanak a betegek – tudta meg a MedicalOnline.

Skócia és Magyarország között ingázik az eredetileg szívsebésznek készülő Török Zsolt, aki a hazai egészségügyben uralkodó feudális viszonyokat megelégelve, több mint tízévnyi, a gyógyszeriparban eltöltött munka után a szegedi egyetemen szerzett háziorvostan szakvizsgát. Bőrgyógyász-immunológus feleségével a család harmadik orvosgenerációját alapozták meg: egyik fiúk a szülők nyomdokaiba lépve, ugyancsak a gyógyító hivatást választotta. Török Zsoltot skóciai tapasztalatairól kérdeztük.

Újragondolt szűrési rendszer és az egészségfejlesztési irodák (efi) hálózatának bővítése is szerepel a népegészségügy jövőjét és irányait meghatározó tervek között – derült ki a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján.

Az előző másfél évben megkezdett munkát folytatják a Belügyminisztérium alá rendelt egészségügyért felelős államtitkárságon, a háziorvosi praxisok és a járóbeteg-szakellátók egy részét is az OKFŐ irányítása alá vonnák.

A magyar egészségügyben időnként súlyos etikai dilemma, hogy mikor tudja az orvos a betegbiztonságot nem kockáztatva végezni a gyógyító munkát – mondta a MedicalOnline-nak Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke, akit a hivatásrend erkölcsi normáit rögzítő Etikai Kódex módosításairól is kérdeztünk.

Nem ismert a kormány stratégiája, víziója azokkal a társadalmi rétegekkel kapcsolatban, amelyek nem tudják majd fizetni saját egészségügyi és szociális ellátásukat, ezért nehezen tervezhető a jövő nemcsak az állami, de a magánszektor szereplői számára is.

Nyár közepéig készülünk el javaslatainkkal, amelyeket a szakmával történő egyeztetést követően terjesztünk a kormány elé – ígérte a Magyar Orvosi Kamara I. Kongresszusán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

Ismét az egészségügyi államigazgatásban vállalhat szerepet Cserháti Péter, akit a MedicalOnline információi szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettesi posztjára kértek fel.

A honvédegészségügy utolsó bástyája is veszni látszik, miután egy kedden este megjelent kormányrendelet a BM irányítása alá rendeli az intézményt 2023. január 1-jével.

Öt pontban foglalta össze a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesület jövőbeni céljait Lancz Róbert, a szervezet múlt héten megválasztott elnöke. A szakmai szervezetekkel való szoros együttműködés mellett az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolat kialakítását reméli a döntéshozókkal is.

Minden akut ellátást nyújtó kórházban kell sürgősségi betegellátó osztály (SBO), de nem kell minden kórháznak akut ellátással foglalkoznia – mondta a MedicalOnline-nak Berényi Tamás aneszteziológus, sürgősségi orvostani szakorvos.

A MedicalOnline több forrásból megerősített információja szerint Takács Péter lesz az egészségügyért felelős államtitkár a területet felügyelő Belügyminisztériumban.

Nem profit-, hanem sikerorientált állami cégként alakult meg az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), hogy „jót tegyen” a közfinanszírozott szereplőknek – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ám kiderült: az érintettekben meglehetősen sok a kétség.

Nagy valószínűséggel már nem Kásler Miklós lesz az, aki megoldja a hazai betegellátást évek óta nyomasztó kórházi fertőzések problémakörét, ám az ágazat vélhetően új vezetésének legalább az őszinte szembenézést fel kellene vállalnia.

Biztosan nem lesz önálló egészségügyi minisztérium – derült ki a csütörtöki Kormányinfón egy kérdés nyomán, ahogyan az is, hogy május 31-ével véget ér a járvány miatti veszélyhelyzet.

A betegedukáció célja, hogy a kapott információk nyomán a páciens maximálisan kihasználhassa a neki nyújtott terápiát. Ebben igyekeznek segítséget nyújtani a betegszervezetek, ám az államnak is lenne feladata.

Miközben a Covid-pandémia nyomán sok teherrel és a kényszerűség szülte változással kellett szembenézniük a háziorvosoknak, szerződni kezdtek a praxisközösségek is. Mindezek együttesen számos módosulást hoztak az alapellátásban.

Késve meghozott intézkedések, a szakpolitikát uraló, centralizált politikai döntések jellemezték a koronavírus-járvány kezelési gyakorlatát Magyarországon, amelynek nyomán komoly többlethalálozással a hátunk mögött léptünk a pandémia harmadik évébe.

A minőségbiztosítási rendszer megújításáról és az ágazati informatikai rendszerek fejlesztéséről tartottak konszenzuskonferenciát immár harmadik alkalommal a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ), akik kész ágazati reformstratégiát ígérnek áprilisra.

A hazai menekülttáborokban elhelyezetteket oltani fogják, és nem csak a Covid ellen – derült ki egy hétfő esti webináron. A háziorvosok feladata lesz azoknak az Ukrajnából érkezőknek az oltása, akiket családok fogadtak be, erre egyedi eljárásrendet dolgoz ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Újabb konszenzuskonferenciát tartottak a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ), ezúttal a népegészségügy, az ellátás-szervezés és betegirányítás került terítékre.

A napi politikától független, nemzeti konszenzusra épülő reformstratégia kidolgozását javasolják a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ). Az ágazat GDP-arányos részesedésének növelése mellett helyet kell kapnia a kiegészítő biztosításoknak, az ellátás minőségének mérése mellett.

Mivel a kormány 3 milliárd forintos gyorssegélye csak a jelenleg hiánycikknek számító gyógyászati segédeszközök (gyse) újbóli piacra kerülését segíti, az egyedi készítésű eszközök eltűnhetnek a kínálatból.

A Sars-Cov-2 elleni oltásokat nem váltja ki a Covid-fertőzés során megszerzett immunitás, ahogyan a terápiában jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek sem pótolják a vakcinát, még ha egyre hatékonyabbak is a koronavírusos betegek kezelésében. A PharmaOnline cikke.

Közösen, 12 pontban hívják fel a figyelmet az egészségügyi szakmai kamarák az ágazati humánerőforrás-krízisre, a struktúra és finanszírozás anomáliáira, amelyek megoldására politikai döntések helyett szakmai, közös gondolkodáson alapuló javaslatok mentén kidolgozott terveket várnának.

Bár van lehetőség az orvosok értékelésére a magánegészségügyben, ez inkább arról szól, hogy a beteg hogyan érezte magát az ellátás során, semmint az orvosi munka eredményességéről és minőségéről.

Ahogyan a tavalyi év, úgy 2022 is a variánsok éve lesz – hangzott el a KOVIDŐK online előadássorozat péntek esti epizódjában, ahol az is kiderült, bizton nem számíthatunk arra, hogy a koronavírus megszelídül.

A QR-kód módosításával csak az oltottaknak marad érvényes a védettségi igazolványuk, Covid megbetegedésen való átesettség a jövőben nem jogosít a kártya használatára – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Ismét részt veszünk az uniós vakcina-beszerzésben – jelentette be többek között Orbán Viktor miniszterelnök a keddi Kormányinfón, ahol az is elhangzott, hogy érvényteleníteni fogják majd azokat a védettségi igazolványokat, amelyeket két oltás után állítottak ki.

A kórházak és az ágazatirányítási rendszerek átalakításának nehézségei és hozadéka mellett a versenyképességről és az egészségügy fényesnek tűnő jövőjéről is szó esett a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XX. IME Kontrolling és Szervezeti Menedzsment Konferenciáján. 

Személyesen keresik meg azokat, akik december 10-éig, fél évvel az alapimmunizálást követően még nem vették fel a harmadik koronavírus elleni oltást – jelentették be a Kormányinfón.

A hazai neurológusok feladata a sclerosis multiplexes (SM) betegek ellátása, emellett az SM okozta kognitív funkcióromlás, valamint a kór pszichológiai vonatkozásai sokszor háttérbe szorulnak.

Komoly fejtörést okoztak a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz piac szereplői számára a termékek ismertetésének és reklámjának újraszabályozása. A Medical Tribune Gyógykomm konferenciáján ezeket a kérdéseket járták körbe a szakemberek.

A Nemzeti Népegészségügyi Központban többek között a vakcinák hatékonyságát is monitorozzák, ám úgy tűnik, az eredményeket legfeljebb a döntéshozók ismerhetik meg. Az állami hivatal mellett számos tudományos területről támogatnák a kormány járvánnyal kapcsolatos tevékenységét – már ha igényt tartana erre a politika.

Az egészségügy az egymáshoz rendelendő tevékenységi körök hálózatának rendszere, ezért minden, előkészítés és összehangolás nélkül történő beavatkozás kontraproduktív lehet. Többek között ez is elhangzott a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozat minapi rendezvényén.

Nem csak a covidos betegek száma növekedett a 4. hullámban a sürgősségi betegellátó osztályokon (SBO), de egyéb felső légúti és gasztrointesztinális infekciókkal is egyre többeket látnak el; gyermekeknél nem ritka, hogy egyszerre több kórokozóval is megfertőződnek, ami súlyosbítja az állapotukat – mondta a MedicalOnline-nak Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke.

Tünetmentessé válhat a súlyos és középsúlyos állapotú pikkelysömörös páciensek 70 százaléka, akiknek az ország tíz pszoriázis centrumában biztosítják a legmodernebb, személyre szabott terápiákat – derült ki a Magyar Dermatológiai Társaság sajtóbeszélgetésén.

A nők körében az egyik leggyakoribb halálok az emlődaganat, amely az összes daganatos megbetegedés 14 százalékát teszi ki. A halálozások számát egyharmadával csökkenthetné, ha a nők 70 százaléka részt venne a szervezett szűréseken.

Van olyan intézmény, ahol kétszer annyi nosocomiális infekciót okoztak egyes kórokozók a koronavírus-járvány időszakában, mint korábban. Valószínűleg ez országosan is jellemző lehet a covidos betegek ellátása miatt túlterhelődött intenzívosztályos ellátások nyomán, de hivatalos adat egyelőre nincs.

A változás szele elkezdett fújdogálni – fogalmazott egy szerdai konferencián Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója, aki szerint nemcsak előrelépésre, hanem forrásokra is van ígérvény a népegészségügy területén.

Az ország versenyképességét nem az eszközökbe és betonba fektetett pénz, hanem az emberek egészségére, életminőségére, tudására és elégedettségére költött források növelhetik érdemben.

A pandémia kezdete óta többször változott az eljárásrend és számos tisztifőorvosi, miniszteri levelet kaptak a háziorvosok a járványügyi kötelezettségeikről, tennivalóikról, ám ezek sajnos máig nem érhetőek el könnyen visszakereshetően egy helyen. Ezt igyekszik egy rövid eljárásrendi segédlettel pótolni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportja, mert úgy látták, a kollégák többségének szüksége van erre a sorvezetőre az aktuális eljárásrend és jogszabályok kuszaságában.

A konszenzuskeresés és a hosszú távú gondolkodás hiánya is gátolja az egészségügy átalakítását – véli dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára, aki Afganisztánról is mesélt a MedicalOnline-nak.

Both mortality and morbidity is reduced in patients with chronic heart failure if they receive supplemental Coenzyme Q10 daily – said István Édes M.D., Professor of the Department of Cardiology and Cardiac Surgery, University of Debrecen.

Mind a mortalitás, mind a morbiditás csökken a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek körében, ha naponta kiegészítő koenzim Q10-et kapnak – mondta a MedicalOnline-nak dr. Édes István, a Debreceni Tudományegyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának professzora.

Sokak gyanúja látszott igazolódni a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) csütörtöki konferenciáján: az egészségügyért felelős államtitkárság helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szabja meg az egészségpolitika irányait, amelyet szervezetileg a belügyminiszter felügyel.

A külföldön dolgozó, hazatérni szándékozó orvosok olyan munkacsoport létrehozását szorgalmazzák, amely professzionálisan kezelné a problémáikat – hangzott el a múlt héten megrendezett Magyar Orvos-Egészésgügyi Világtalálkozón, ahol az ágazat átalakításával kapcsolatban is megfogalmaztak javaslatokat az előadók.

Nem prevencióra, hanem kórházi ágyakra költjük az egészségre fordított kiadások nagy részét, ennek ellenére mind a megelőzhető betegségek, mind az elkerülhető halálozás tekintetében a legrosszabbak a mutatóink a V4-ek sorában.

Az őszi küldöttközgyűlésen döntenek a Magyra Orvosi Kamara Etikai Kódexének teljesen megújult fejezetéről, amely a hálapénzről szól – mondta a MedicalOnline-nak Hegedűs Zsolt, az Etikai Kollégium elnöke.

A nyolcadik – négy téli és négy nyári – olimpián kíséri figyelemmel a helyszínen a magyar sportolók egészségét dr. Tállay András ortopéd- és sportsebész, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Orvosi Bizottságának elnöke, aki a világjátékok egészségügyi vonatkozásairól is mesélt a MedicalOnline-nak Tokióból.

Közel száz évig tartotta magát az a nézet, hogy a sclerosis multiplexes (SM) betegek számára tilos a mozgás. Még nem általános, hogy „receptre rendelik” a mozgást SM-es pácienseiknek a neurológusok, ám egyre biztosabbnak tűnik, hogy a testmozgásnak a jelenleginél sokkal hangsúlyosabb szerepet kellene kapnia a gyógyszeres terápiát kiegészítő kezelések között.

Ismét Európa-bajnok Magyarország: nálunk vezetik be elsőként a harmadik oltás lehetőségét – öntötte el a legújabb politikai szlogen a médiát. A negyedik hullám még nem ért ide, de az újabb „járványkampány” már elindult.

Idén 90 éves a Magyar Kórházszövetség. Tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt a szokásos éves kongresszus, amelyet idén 33. alkalommal rendeznek meg Siófokon. Az MKSZ kongresszusok történetében először zárt ajtók mögött, a sajtó teljes kizárásával kezdődött el a mai napon a rendezvény.

Magyarországon is fel kell készülni arra, hogy – várhatóan ősszel – egy új vírusvariáns képes elindítani a koronavírus járvány negyedik hullámát – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus a Portfolio Hitelezés 2021 című konferenciáján.

Az elmúlt években megnövekedett a melanoma incidenciája, ugyanakkor a gyakoribb diagnózis hátterében az egészségtudatosságban tapasztalható pozitív változások is szerepet játszanak.

Hamarabb küldik a háziorvosok hematológushoz a betegeket, így korábban fedezik fel ezt a vérképzőszervi daganatos megbetegedést – derült ki azon a sajtótájékoztatón, ahol a mielofibrózis legfőbb jellemzőiről és terápiás lehetőségeiről beszéltek a szakemberek.

A koronavírus-járvány még inkább indokolta, hogy sok év halogatás után elinduljon az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, amelynek hátterében adatokra alapozott döntéshozatal áll. Mindez ma már nem működhet fejlett informatikai bázis nélkül.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben – különösen a hátrányos helyzetű régiókban – tovább romlik a lakosság egészségi állapota. Átfogó népegészségügyi stratégiára van szükség, hangzott el a Debreceni Egyetem konferenciáján.

A startvonalnál állunk, sok idő kell még ahhoz, hogy a most alakuló praxisközösségek funkcionálisan működjenek – hangzott el az Oktató Családorvosok XXII. Továbbképző Konferenciáján, ahol az is kiderült, számos kérdésre kell még megoldást találni addig.

Míg a privát szolgáltatók egyértelműen profitáltak a koronavírus-járványból, hiszen a Covid-ellátás miatt beszűkülő közfinanszírozott kapacitások nyomán mind több beteg kényszerül a magánegészségügybe, addig az állami szektor és a lakosság számára rendkívül hátrányosak a következmények.

A házi gyermekorvosok 90 százaléka praxisközösségben folytatja a munkát – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) felméréséből.

Az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégiát, az irányokat elsősorban ismét az országba érkező uniós források határozzák meg. A stratégiáról szerdán délelőtt egyeztet a tárca az ágazati szereplőkkel.

Becslések szerint mintegy egymillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, számuk azonban pontosan nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) jól felismerhető tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

Az elhízottak nem betegségként tekintenek az állapotukra, így nem is fordulnak orvoshoz; és bár ez a populáció rendkívül heterogén, kezelésükre jellemzően meglehetősen homogén módszereket alkalmaznak – hangzott el az elhízás világnapja alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen.

A járvány társadalmi hatásait igyekeztek feltérképezni a szakemberek azon az online konferencián, ahol az is kiderült, hogy a pandémia nemcsak az orvostudomány, hanem a társadalomkutatók előtt is gazdag kutatási területet nyitott.

Az évtizedes kommunikációs panelek felemlegetése mellett terveikről is beszéltek az alapellátás frissen kinevezett vezetői azon a hétfő esti, szakmai webináriumon, ahol az alapellátási ügyelet új modelljéről is szóltak.

Régóta ismerik és kutatják az ivermectin vírusszaporodást gátló hatását, emiatt is kerülhetett be azon hatóanyagok sorába, amelyeket kipróbáltak a COVID-19 terápiájában. A rendelkezésre álló adatok bár bíztatóak, de egyelőre sem ezek száma, sem súlya nem megfelelő ahhoz, hogy a szer elfogadottá váljon a betegek kezelésében. A PharmaOnline cikke.

Ha újabb és fertőzőbb vírusvariánsok bukkannak fel a világban, nem lesz elég az európai népesség hetven százalékának átoltása ahhoz, hogy elérjük a nyájimmunitást. Többek kötött ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelynek témája az Európai Unió vakcinabeszerzési stratégiája volt.

Immár a döntéshozók és a társadalom is figyel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szavára, amelynek elnöke, Kincses Gyula a MedicalOnline-nak azt is elmondta, úgy érzi, hogy a koronavírus-járvánnyal és az ágazat felgyorsuló reformjával nehezített pályán is jól lavíroztak 2020-ban.

A kormány számos szakmapolitikai kérdést akar politikai eszközökkel megoldani, azonban Sinkó Eszter egészségügyi rendszerelemző szerint erősen kétséges, hogy a most bevetett módszerek az elvárt eredményre vezetnek majd.

Ne terjedjen ki az új jogviszonyról szóló törvény hatálya a szakdolgozókra – ezt szerette volna elérni mintegy százezres tagságával a háta mögött a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az elmúlt két hónapban. A szervezet elnöke, Balogh Zoltán szerint messze ható következményei lesznek annak, hogy nem sikerült.

Bizonytalanságot keltett az ágazatban dolgozók körében az októberben megjelent, az új egészségügyi jogviszonyról szóló törvény.  A hozzá kapcsolódó kormányrendelet, amely a munkaügyi feltételeket volt hivatott rendezni, úgy tűnik, még nagyobb káoszt okozott.

Az országos oltási stratégia kidolgozásához szükség van egy újabb, a második hullám súlyosságát és a lakosság átfertőzöttségét megítélő reprezentatív klinikai járványügyi felmérésre – jelentette ki Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki úgy becsüli, hogy hárommillió adag vakcinával elérhető idehaza a nyájimmunitás.

Április 1-jéig kell nyilatkozniuk az orvosoknak arról, hogy elfogadják-e az új jogviszonyról szóló törvény szerinti szerződésüket, ám eddig az időpontig is az új bértábla szerint kapják a fizetésüket – jelentette be Gulyás Gergely.

Ha a kormány tartja az ígéretét, 150 milliárd forintot kell szánnia arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok és szakasszisztensek fizetése korreláljon a bértáblákban foglaltakkal. Bár a kabinet ígéri, hogy két héten belül az alapellátást alapvetően érintő döntések születnek, ám egyelőre a szereplők csak folyosói pletykákból értesülnek arról, hogy mi fő valójában a minisztériumok boszorkánykonyháiban.

A szakmai szervezetek egyeztetnének a jogállási törvényhez kapcsolódó rendeletekről, az országos kórházparancsnok azt javasolja, mindenki lobbizzon az érdekeiért, bár meggyőződése, hogy az ágazat átalakítása az ott dolgozók javát fogja szolgálni. 

Alaposan kistafírozza az orvosokat ügyeleti és átvezénylési díjjal, a kellemetlen intézkedések bevezetését pedig az országgyűlési választások utánra halasztja a kormány – derül ki a jogállási törvény végrehajtási rendeletének tervezetéből.

Populációs szinten csak a harmadik generációs oltások fognak védettséget biztosítani a koronavírus ellen, amelyekre még éveket várni kell. Addig csak a járvány megfelelő kezelése jelenthet megoldást, hogy megvédjük az ellátórendszert a túlterhelődéstől.

Egyelőre elégségesek az intézkedések, amelyek a vírus terjedésének lassítását és az emberek egészségének védelmét szolgálják – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón.

Kijárási tilalom lép életbe szerda nulla órától, este nyolc és hajnali öt óra között nem lehet kilépni az utcára, néhány kivétellel ismét jön a digitális oktatás – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videójában.

Megteltek az intenzív osztályok, túlcsordult a rendszer. A koronavírus-járvány második hulláma óriási terhelést ró a sürgősségi betegellátókra, és bár a tavaszi hónapok mérsékeltebb forgalma lehetőséget adott a frontvonalban dolgozóknak a felkészülésre, szükség lesz az intézményekben azokra a triázs-teamekre, amelyek abban a helyzetben hoznak döntést, amikor több a koronavírusos beteg, mint az ellátásukhoz szükséges kapacitás...

Míg az első hullámban a megfertőződés kockázata tíz-tizenkétszeres volt az egészségügyben dolgozóknál, mára annak az esélye, hogy a betegek ellátása közben kapja el a koronavírust a gyógyító személyzet, csupán a kétszerese a civil társadalom tagjaihoz viszonyítva.

Egységes, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésre van szükség a tudomány és a politika között, mutatott rá a Covid-járvány Kosztolányi György, a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke szerint, aki hangsúlyozta: a politikusoknak garantálniuk kell a kutatók függetlenségét.

Az idősödés ugyan kihívások elé állítja az egészségügyi ellátórendszert, ám nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi együttműködési kérdés is, amelyre társadalmi és szakmai párbeszéd során kell megtalálni a válaszokat – hangzott el egy minapi konferencián.

Az egészség-gazdaságtan feladata nem a spórolás, hanem rámutatni arra, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban felhasználni. Ennek tükrében értékelték a szakemberek a magyar egészségügy helyzetét.

Rendszerelhagyási szándéknyilatkozatokat gyűjtene a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), amelynek elnöke, Szabad Zoltán sebész a MedicalOnline-nak arról is beszélt, ha változatlan marad a jogállási törvény, az megtörheti az orvostársadalom gerincét.

A kormány saját magát navigálta nehéz helyzetbe az új jogállási törvénnyel, a döntéshozók egyelőre még nem látják át az egészségügyi rendszer bonyolultságát – mondta a MedicalOnline-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

A magyar egészségügy – a minőségi és biztonságos betegellátás helyett – 2021. január 1-jétől katonai szabályok szerint működik. Orbán Viktor, aki három kétharmados cikluson át halogatta az ágazat átalakítását, Pintér Sándor belügyminiszter segédletével most három nap alatt igyekezett pontot tenni az egészségügyi reform végére.

A kormány számára az átvezénylés járványidőben fontos, de az egészségügy normál működése mellett, a mindennapokban ez nem lesz gyakorlat – ígérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

A magyar orvostársadalom több évtizedes vágya és harca fordult most célegyenesbe azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meghozta az alapvető politikai döntést az orvosok bérének emeléséről és a hálapénz kivezetéséről – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara sajtótájékoztatóján.

A hétvégén Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége, miután tegnap a kormány tárgyalta a köztestület javaslatcsomagját az egészségügy átalakításáról, amelynek hangsúlyos eleme az orvosbérek emelése és a hálapénz megszüntetése – értesült a MedicalOnline.

Míg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetője, a képernyőre egy hete visszatérő Müller Cecília ismét naponta vezeti be a laikus közönséget a koronavírussal szembeni védekezés kiskátéjába, egy minapi konferencián a pandémia kezdete óta először szólaltak meg érdemben az NNK szakemberei.

Magyarország Európában a második helyre zárkózott fel a koronavírus lakosságarányos terjedési számainak tekintetében – mondta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontja víruslaborjának vezetője.

A kormány mérlegeli, hogy tizennégy napról tízre mérsékeli a karanténban töltendő napok számát – hangzott el a pénteki Kormányinfón.

Elszabadult a járvány, amelyet csak fokoznak a koronavírusról széles körben terjedő álhírek és tévhitek – mondta a MedicalOnline-nak dr. Barcs István mikrobiológus, nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár.

Koronavírusról, a háttérintézmények megerősítéséről, finanszírozási kérdésekről, valamint a barna TAJ-osok sorsáról is szó esett a koronavírus-járvány tükrében az IME egészségügyi szaklap egészség-gazdaságtani konferenciáján.

Hierarchia, hálapénz, hiánygazdálkodás, azaz a 3H az egészségügy reformjának kulcsa dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint, akivel morálról, gyógyításról és jutalomjátékról is beszélgettünk.

Cselekedetekre kell váltani az eddigi projektek, kísérletek eredményeit, semmi értelme a helyben toporgásnak – mondja a MedicalOnline-nak Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző, amikor az alapellátás kilátásairól kérdeztük.

Csütörtökön a háziorvosokat is bevonták az egészségügy átalakításáról szóló konzultációba, bár a különböző szervezetek már régóta kijelölték a politika számára azt az utat, amelyen előreléphetne a háziorvosi rendszer.

Kétezer beteget láttak el a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó Osztályán a járvány időszakában, közülük 140-ről igazolódott, hogy Covid-19 beteg. A koronavírus-gyanús eseteket külön eljárásrend szerint látták el, így az osztály egyetlen dolgozója sem kapta el a fertőzést.

Mindössze egy napja ismerte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy a Sars-Cov-2 nemcsak cseppfertőzés, hanem aeroszol útján is terjed, így még nem készült el az ennek megfelelően frissített, védekezésre vonatkozó ajánlásuk.

A sokféleség, az egészséges szakmai vetélkedés a fejlődés motorja, ezért száll síkra Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott elnöke, aki szorgalmazni fogja, hogy minden minisztériumban hozzanak létre olyan főosztályokat, amelyek tartják a kapcsolatot az Akadémiával.

A koronavírus-járvány számos területen gyorsabb és hatékonyabb előrelépést hozott, ennek köszönhetően nagyobb figyelem fordul a kutatásfinanszírozásra, a digitális oktatás fejlesztésére, vagy akár az egészségiparra.

Mindössze kétezer-ötszáz aktív fertőzött lehetett május első heteiben az országban, és 56 ezren lehettek azok, akik már átestek a Covid-19 betegségen. Ez derült ki a H-UNCOVER vizsgálat adataiból, amelyeket szerdán délelőtt mutattak be a Semmelweis Egyetemen.

Leállítani könnyebb, újraindulni viszont jóval nehezebb az ellátórendszert – derült ki a koronavírus-járvány első szakaszának lezárultával. A járvány következményeinek és tapasztalatainak kiértékelése segíthet a második hullámra való felkészülésben.

Két korábbi államtitkár is tagja annak a munkacsoportnak, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter az egészségügyi bérek rendezésének érdekében hozott létre – értesült a MedicalOnline. Úgy tudjuk, a tagokat csütörtökre hívták meg a Belügyminisztériumba.

A koronavírus-járvány első hullámának végén, amely most sajátosan egybeesik a kormányzati ciklus közepével, az egészségügy szereplői arról értesülhettek, hogy Pintér Sándor belügyminiszter több, az ágazatban meghatározó szerepet betöltő személyt invitált megbeszélésre. Köztük volt dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke, aki lapunknak az egyeztetés részleteiről, és az alapellátó gyermekorvosok járvány alatt szerzett tapasztalatairól is beszámolt.

Lassan lezárul a koronavírus-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet, és úgy tűnik, viszonylag kevés áldozattal sikerült átvészelni ezt az időszakot Magyarországon. Sokan sokkal rosszabbra készültek, köztük dr. Svéd Tamás aneszteziológus, a Magyar Orvosi Kamara titkára is, akit az elmúlt két és fél hónap tanulságairól kérdeztünk.

Mennyiért vállalnák havonta a háziorvosok a betegek ellátását? – tette fel a kérdést lapunk információi szerint Pintér Sándor belügyminiszter az alapellátókat képviselő szervezeteknek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott kutatásokról és fejlesztésekről számoltak be a szakemberek a tárca online konferenciáján.

Még csak találgatni lehet, mi az oka annak, hogy a koronavírus idehaza nem okozott sokkal több megbetegedést, ám a mostani modellszámítások arra utalnak, hogy júniusra akár véget is érhet a járvány.

Megalapozzák a nyitás politikáját a H-UNCOVER vizsgálat első részeredményei, ám a fogékonyak magas aránya óvatosságra int, különösen a járvány második hullámának tekintetében.

A koronavírus-járvány után az egészségügy már nem lehet a régi – mondta lapunknak Leitner György. A közfinanszírozott és a magánszektorban egyaránt jelentős kapacitásokkal jelenlévő Affidea Magyarország vezérigazgatóját arról kérdeztük, miként érintette a Covid-19 járvány ezeket a szegmenseket, és hogyan indítják újra szolgáltatásaikat.

Mivel egyelőre a zárt közösségekben terjed leginkább a SARS-CoV-2 vírus, így valamennyi ilyen helyen indokolt a dolgozók szisztematikus és folyamatos szűrése, ahogyan a tiszta és COVID-ellátó intézmények szigorú elkülönítése is javasolt.

Május 1-jén indul el az az országos reprezentatív felmérés, amelynek során 17778 főt keresnek fel országszerte, hogy PCR teszt elvégzésére kérjék őket. A keresztmetszeti vizsgálatot a jövőben két alkalommal megismétlik majd.

A tesztelések számának jelentős növelése mellett a korlátozó intézkedések enyhe lazítása következhet májustól, hogy a járványt kontroll alatt tartva újraindulhasson a gazdaság, és a társadalom is közelebb léphessen a normális kerékvágáshoz.

Újabb védőeszközöket biztosítanak a háziorvosoknak – jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján, ahol kérdésre válaszolva azt is elmondta, egyelőre orvos, ápoló, mentő nincs a koronavírus áldozatai között.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek öt százaléka szorul gépi lélegeztetésre, hat százalékukat pedig intenzív osztályon kezelik – jelentette be Müller Cecília az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a lélegeztetett betegeknek csökken az esélyük a felgyógyulásra.

A kórházparancsnokok jelentése szerint minden kórházban, hiánytalanul rendelkezésre állnak az egyéni védőeszközök az ellátó személyzet és a betegek részére – hangzott el a többi között az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.

Ha eljön a békeidő, az egészségügy soha többé nem lehet már olyan, mint régen – mondta a MedicalOnline-nak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke, Babonits Tamásné. A Nyugat Magyarországi Egyetem címzetes docense 47 évet töltött az egészségügyi ellátásban, nyugdíjazásáig a Péterfy Sándor utcai Kórház ápolási igazgatója volt.

Az egészségügy felkészült a tömeges megbetegedések nyomán megnövekvő betegforgalom ellátására – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón.

Közel 70 ezer kórházi ágy, 25 ezer orvosi szolgálatra bevethető ember, és 105 ezer szakdolgozó áll rendelkezésre a tömeges megbetegedések esetén a fertőzöttek ellátására – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az operatív törzs mai ülését követően.

Egy egyenetlen és kiegyensúlyozatlan, sok szempontból demoralizált, széthulló, békeidőben is számos hiátussal és szervezetlenséggel terhelt egészségügyi rendszernek kell szembeszállnia most egy olyan járvánnyal, amely végletekig fogja feszíteni mindannyiunk teljesítőképességét. Dr. Svéd Tamás aneszteziológus, a Magyar Orvosi Kamara titkára azt mondja, ebben a helyzetben nincs más választásunk, csak az őszinteség.

A koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében telt a szerdai kormányülés, az ország jó állapotban készen áll a járvány miatti kihívásokra – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Az eddig bevezetett intézkedések a jelenlegi helyzetben elegendőnek tűnnek, az operatív törzs most nem tett javaslatot a szabad mozgás korlátozására; a tisztifőorvos rimánkodva próbálta otthonon maradásra bírni az embereket.

Két súlyos állapotú beteget lélegeztetnek a László kórházban, ugyanakkor döntő áttörést értek el a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában – jelentette be Müller Cecília tisztifőorvos.

Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés ülésén napirend előtt újabb, szigorú intézkedéseket jelentett be. A tisztifőorvos délutáni tájékoztatóján azt mondta, a csoportos fertőzések szakaszába léptünk.

Átlagosan naponta egy-két szűrőcélú kolonoszkópiát végeznek az erre a célra kijelölt, ötvennél több centrumban, ám a vizsgálatok elosztásán javítani kellene.

Számos korábbi, népegészségügyi jelentőségű digitális fejlesztés ment veszendőbe az elmúlt évek során, amelyek most jól szolgálhatnák az egészségpolitika céljait – derült ki többek között a Digital Health Summit című konferencián.

Alaposan leporolták azt a pandémiás eljárásrendet, amelyet még a H1N1vírus felbukkanásának idején készített el a hatóság. Felszólították az összes kórházat az egészségügyi válsághelyzet-kezelési tervének felülvizsgálatára.

Nem csupán a transzplantációk számában teljesít jól Magyarország; a szakemberek szerint a szervátültetést követő túlélési időben sincs szégyenkeznivalónk.

Valamivel kevesebben pályáztak újra országos és megyei kollegiális vezetőnek; a területi választásokról egyelőre nincs hír.

Februártól sem akut, sem krónikus érbetegeket nem lát el a Péterfy Sándor utcai Kórház – értesült a MedicalOnline. Ezzel ismét jelentős túlterhelésre számíthatnak a fővárosi érsebészetek és érsebészek.

Szombaton este Pécsett alig három óra alatt igazolták egy fertőzésgyanús esetről, hogy nem koronavírus okozta a tüneteit; a beteg izolálására sem volt szükség.

Miközben Kásler Miklós miniszter az idei évet a struktúra átalakításának ígéretével nyitotta, szakállamtitkára – bár meghívták – végül nem toppant be az év első egészségügyi konferenciájára. Így a büntetőpadra ültetett kórházigazgatók és más ágazati szereplők csak találgathatták, vajon a lélekszakadva remélt reform végül kimerül-e a váróhelyiségek és kórtermek újrafestésében.

Az év első kormányülésén az egészségügyről is tárgyalt a kabinet, több döntés is született – közölte Orbán Viktor miniszterelnök 2020. első Kormányinfóján.

A vezető rezidensi rendszer bevezetését, a gyakorlati képzésben résztvevő fiatal orvosok fizetésének rendezését, valamint a szervezet megerősítését is célként tűzte ki a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) két hónapja megválasztott új elnöke, dr. Báthori Gergő.

Hogy valóban a gyógyulás útjára lépett-e az egészségügy, avagy a nagybeteggel igyekeznek elhitetni, hogy van még remény, azt nehezen lehetett eldönteni a Nézőpont Intézet immár ötödik alkalommal megrendezett egészségügyi konferenciáján.

Nincs a kritériumoknak megfelelő jelölt – ezzel az indokkal írják ki újra a kollegiális vezetői pályázatokat, tudta meg a MedicalOnline.

A hétvégi tisztújítás teljes megújulást és generációváltást is hozott a Magyar Orvosi Kamarában. Kincses Gyula elnök mögött a kamara testületeiben sok-sok fiatal arc bukkant fel. A választás délutánján a kamara új vezetője mellett Lénárd Rita és Álmos Péter alelnökökkel beszélgettünk. Velünk tartott Lovas András, aki bár hivatásrendi tisztséget nem vállalt, ám Álmos Péterrel közösen hívta életre az 1001orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportot. Innen eredeztethető az az Újratervezés, amelynek jelöltjei elsöprő fölénnyel győztek a november 30-ai választásokon.

Nagy fölénnyel Kincses Gyula, az Újratervezés csoport által támogatott elnökjelölt vezeti a Magyar Orvosi Kamarát a következő négy évben. Így döntött szombaton délelőtt a tisztújító küldöttközgyűlés.

Új Etikai Kódex nélkül nincs megújulás a Magyar Orvosi Kamarában, és így az orvostársadalomban sem – mondta lapunknak dr. Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, aki az Újratervezés orvos csoport jelöltjeként az Etikai Kollégium elnökaspiránsa.

Dolgozni fogunk reggel, délben és este – ígérte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Parlament Népjóléti Bizottsága előtt tartott éves beszámolójában.

Miközben évek óta az alapellátás megerősítéséről szól a kormányzati kommunikáció, a területet felügyelő tárca mintha nem tudná, mit kezdjen a legtöbb beteggel találkozó háziorvosokkal. Most éppen leporolnák a járási rendszerre épülő alapellátás koncepcióját.

Csak akkor lehet bármilyen módon ösztönözni a polgárokat az egészségük megőrzésére, ha az állam maradéktalanul teljesíti az ezzel kapcsolatos feladatait – üzente Lázár János egy szerdai sajtótájékoztatón, ahol az is kiderült, országos tüdőrákszűrő-hálózatot hoznak létre.

A gépezetbe került homokszemnek nevezte az államtitkár az egy hete tartó, kórházi létszámstop körüli kialakult purparlét, és elnézést kért az okozott riadalomért.

Mérföldkőhöz érkezett az EESZT, új korszak kezdődött az Egészséges Budapest Programban, csak az alapellátásban nincs változás: a szervezettség és az irányítás egyaránt gyenge.

Valamennyi szereplőknek van eszköz, információ és tudás a kezében, ami együttesen eredményre vezethetne a cukorbetegek ellátásában, ám mindez mégsem áll össze hatékony és stabil rendszerré.

Miközben már javában folynia kellene a területi kollegiális vezetők megválasztásának, egyelőre ki sem nevezték az országos és megyei vezetőket.

Ismét késik a tavalyi kórházi fertőzéseket összesítő NNSR-jelentés, és még mindig csak készül az országos infekciókontroll és antimikróbiális rezisztenciacsökkentő program, bár már tavaly decemberben is véglegesítésre és végrehajtásra várt.

A rezidensképzésben hamarosan központi informatikai rendszerben vezetik majd a gyakorlat során elvégzett beavatkozások listáját, ami az ellenőrzést is könnyebbé teszi.

Vétek lenne változatlan struktúra mellett plusz forrást biztosítani a kórházaknak, de azok az intézmények, amelyek hajlandóak fenntarthatósági lépéseket tenni – ahogy idén úgy jövőre is – osztozhatnak 40 milliárd forinton.

Átfogó ágazati stratégia hiányában továbbra is csak arról eshetett szó a Budapesten zajló Hungaromed kiállításon, hogy mi az, amin változtatni kellene.

Bár nem minden hasi műtétet érdemes laparoszkóppal operálni, a Magyar Sebészeti Társaság arra törekszik, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a minimál invazív beavatkozásokat.

Volt füttyszó, magasba emelt piros lapok, és hullottak könnyek is a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombati nagygyűlésén, a konkrét kérdésekre azonban csak mellébeszélés volt a válasz.

Az Újratervezés (ÚT) szerint egy jobb egészségügyi rendszer kialakításának kulcsa a transzparensen működő, konkrét célok mentén dolgozó, erős orvosi kamara. Az őszinte szembenézés szükségességéről, és a politikusi bátorságról is beszélt a szombati orvosgyűlés kapcsán a MedicalOnline-nak dr. Hegedűs Zsolt, az ÚT szóvívője.

A járóbeteg-szakellátást is érintő országos programokat tekintettek át a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján Balatonfüreden, a vastagbélszűrés mellett szóba kerültek a lelki egészségközpontok, a sürgősségi ellátás és az Egészséges Budapest program is.

A tavalyi közepes után idén már csak elégségesre értékelte a szakma az ágazatvezetés munkáját – hangzott el a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciájának egészségpolitikai fórumán, ahol az is kiderült: valóban nem járna ennél jobb érdemjegy.

Visszamenőleg is megkapják az országos vastagbélszűrési programban résztvevő kolonoszkópos centrumok a szűrésért járó többletfinanszírozást.

Csupán néhány hónapja dolgozik a Péterfyben a június végén elhunyt érsebész utóda, és mellette egy rezidens, így továbbra is másoknak kell ellátniuk a készenléti ügyeletet Budapesten.

Máig kellett véleményeznie a Magyar Orvosi Kamarának az alapellátásban több évnyi halogatás után bevezetett kollegiális vezetői rendszer országos és megyei vezetői posztjaira beérkezett pályázatokat; vannak azonban olyan megyék, ahonnan nem volt egyetlen jelentkező sem.

A vállalkozó védőnők, akik nem tartoznak a védőnői béremelést biztosító bértábla hatálya alá, kezdeményezhetik a működési forma módosítását a feladatellátásért felelős intézménynél.

Június közepén jelent meg az a rendelet, amelynek értelmében plusz pénzt kapnak majd azok az orvosok és szakdolgozók, akik részt vesznek az országos vastagbélszűrési programban.

Mindazok, akik közvetlenül, vagy akár közvetve részt vesznek a beteg gyógyításában, tehetnek azért, hogy egészségesen gyógyuljon – mondta a MedicalOnline-nak dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője, az Egészségesen gyógyulni című könyv szerkesztője.

Ezúttal nem a sajtó, hanem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) célkeresztjébe került a sürgősségi betegellátás. Hogy hogyan vélekedik a jelentésről a szakma, arról dr. Bognár Zsoltot, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnökét kérdeztük.

Feszes gazdálkodással sikerült ledolgozni a Szegedi Tudományegyetem korábbi, meglehetősen nagymértékű adósságállományát az elmúlt három évben – mondta a MedicalOnline-nak Fendler Judit kancellár. Az egészségügyi közgazdász 2016 júliusában vette át az intézmény gazdálkodásának felügyeletét, a posztot ismét megpályázta.

A telemedicina számos lehetőséget kínál a betegek öngondoskodásának támogatásában, ám ugyancsak sok a nyitott kérdés, amire a jövőben választ kell adni ezzel kapcsolatban.

Az intézményi kézhigiéné mellett a betegelégedettség is a Jobbulást! Alapítvány tevékenységének fókuszába kerül, tudtuk meg dr. Pákó Judittól, a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Mindössze egyetlen érsebésszel van kevesebb a fővárosban, máris instabillá vált az akut érbetegek ellátása – értesült a MedicalOnline.

A szakpolitika által kommunikált 72 százalék helyett csupán 58,5 százalékkal emelkedik a szakdolgozói fizetés 2022-re. Az emelések kiindulópontja ugyanis mindig a 2018. évi januári bér.

Ha szeptemberig nem emelkedik az alapellátó fogászatok finanszírozása, két héten át nem fogadják azokat a betegeiket a fogorvosok, akik a társadalombiztosítás terhére vennék igénybe a szolgáltatásaikat – mondta a Praxismenedzsmentnek dr. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség fogászati szekciójának alelnöke, a sztrájk egyik szervezője.

Július 1-jétől újult erővel folytatódhat a védőnői méhnyakszűrés, ami az elmúlt másfél évben csak akadozva működött. Pedig ezúttal még a pénz sem hiányzott hozzá.

Ha a kormány elfogadja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Szakképzés 4.0 címmel készült javaslatán alapuló határozatot, Magyarországon valamennyi szakápoló és szakasszisztens képzés tanfolyami jelleggel valósulna meg.

Valamennyi intézményben a sugárvédelmi szabályzatok és felszerelések állapotának soron kívüli felülvizsgálatát rendelte el  az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – értesült a MedicalOnline.

Budapesten már tragikus az érbeteg-ellátás helyzete; az összedőléssel fenyegetett rendszert a szakma tartja a hátán azzal, hogy a bér-, szakember-, és eszközhiány ellenére ellátja a pácienseket.

Az ellátásokhoz való hozzáférést számos tényező befolyásolja, ezekről is szó esett a Semmelweis Egyetemen rendezett egészségügyi hozzáférés konferencián és egészségfejlesztési szakmai fórumon, ahol bemutatkozott az intézmény Egészségfejlesztési Központja is.

Május 10-ével valamennyi egyetemi munkája és feladata alól felmentették a Debreceni Egyetemen a nemzetközileg is ismert és elismert népegészségügyi szakembert, prof. dr. Ádány Rózát – értesült a MedicalOnline.

Miközben a szakpolitikai prioritásokról reméltek előadást a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság XIII. konferenciáján a szakemberek az egészségügyért felelős államtitkártól, a jövőről keveset, a múltról – kicsit rózsaszínre festve – annál többet hallhattak.

Bár a szaktárca az elmúlt években nem hozta nyilvánosságra az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kezelt humán-erőforrás monitoring rendszer adatait, a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusán kiderült, mivel számolhatunk az egészségügyben.

A kormány elé terjesztendő béremelési javaslatcsomagról, a sürgősségi osztályok ellenőrzéséről, és kollegiális szakmai támogatási rendszer kialakításáról esett szó a Magyar Kórházszövetség kongresszusának titkosított egészségpolitikai fórumain, ahol az is kiderült, hogy a vérkészítmények árának emelkedésére számíthatnak a szolgáltatók.

Nyolc évvel ezelőtt 50, 2013-ban 41, tavaly 30, idén pedig 18 betegjogi képviselő igyekszik megoldani az ország valamennyi egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszát – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXI. kongresszusán Egerben.

Proaktív, konstruktív, építő szemlélet jellemezi majd a Magyar Kórházszövetséget – fogalmazta meg a jövőre vonatkozó elképzelését a MedicalOnline-nak dr. Ficzere Andrea, az MKSZ új elnöke.

A remények szerint nagy ívű egészségügyi koncepció kerül a kormány elé április 17-én, azonban van néhány hétköznapi, ám az orvosok mindenapjait és a betegek életét alapvetően befolyásoló, nyitva hagyott kérdés, amelyekre mindezidáig nem született válasz.

Országjárásra indul a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT). A februárban kezdődő, és három éven át tartó „roadshow” célja, hogy az ország valamennyi megyéjében feltérképezzék az érbeteg ellátás teljes spektrumát – mondja dr. Kolossváry Endre, a MAÉT főtitkára.

Eltűnő praxisok, akadozó generációváltás, az ellátást nehezítő szabályok mellett az érdemi munkát támogató rendeletek krónikus hiánya. Ez jellemzi a gyermek háziorvoslás mindennapjait, miközben a szakpolitika évek óta az alapellátás megerősítéséről beszél.

A közép-magyarországi régióban csak az országos intézetek pályázhatnak arra a kórházanként 60 millió forintra, amelyet a tavaly október 1-je óta hatályos infekciókontroll rendelet végrehajtásához használhatnak fel a fekvőbeteg-ellátók.

Nemcsak a Péterfy Sándor utcai Kórházban és Veszprémben, hanem Sopronban is probléma van az érsebészeti ellátással – tudta meg a MedicalOnline. Mint kiderült, ha bármilyen okból, akár csak egyetlen orvos kiesik a munkából valamelyik intézményben, ott azonnal ingataggá válik, vagy akár meg is szűnik – elsősorban az akut – ellátás.

Még ebben az évben megtörténik a minimumfeltételek revíziója, az Emberi Erőforrások Minisztériumában pedig az egészségfejlesztési irodákat koordináló egység alakul, ezzel is támogatva az alapellátás prevenciós munkáját, és az ott dolgozók feladatainak összehangolását.

Kompetencia, tudás, és ismeretek híján nem kellene beleszólni az egészségügy dolgaiba, de legalábbis egyetlen szabályt be kellene tartani: Nil nocere – azaz, ne árts!

Mióta a minisztérium január 7-én utasított három sürgősségi ellátót, hogy növeljék az akut alapellátási egységben a személyi kapacitásokat, minden triázskategóriában gyorsabban, vagy várakozási idő nélkül látják el a betegeket az ország valamennyi sürgősségi osztályán – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Kásler Miklós.

A páciens útjának szoros nyomon követését is lehetővé teszi a klinikusok számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), ami a gyógyítás mellett a beteg-együttműködést is eredményesebbé teheti.

Van, hogy lelassul az idő. Amikor anya szívének a dobbanása és apa hite itt tart, amikor a gyógyítók arcát megkeményíti az aggodalom. Amikor mindszent hava kétséget és reményt hordoz. És amikor karácsony hava beteljesíti a legnagyobb kívánságokat is.

A gyermekellátásban megfigyelhető ciklusok egyike tél elején tetőzik, amikor megjelennek azok a döntően vírusos, helyenként baktériumos fertőzések, amelyek elsősorban a légutakat és a gyomor-bélrendszert érintik.

A magánegészségügyi piac vadkapitalista állapota szabályozásért kiált – többek között ez is elhangzott a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy címet viselő konferenciáján.

Továbbra sem az orvosszakmai tévedések, hanem a dokumentáció hiányosságai miatt marasztalják el leginkább a bíróságok a kórházakat.

A gyermekek mintegy 30 százalékát érintik az alvászavarok, amelyeket igen kis számban derítenek fel, mert gyakorta bagatellizálják a tüneteket, és kevés a poliszomnográfiás labor.

Fegyelmezettség is kell a rendszerbe, ami a kiszámíthatóságot növeli – ezt Horváth Ildikó, egészségügyért felelős államtitkár jegyezte meg az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol igyekezett átfogó képet adni az ágazat folyó ügyeiről.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere múlt héten csütörtökön jelentette be, hogy a kormány elfogadta az Emmi átalakítási koncepcióját a sürgősségi betegellátásról és alapellátásról. Ezek néhány részletét sikerült megismernie a MedicalOnline-nak.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT), az adatrabszolgaságról, és az adatvezérelt egészségügyi modellről is beszélt a MedicalOnline-nak Szócska Miklós korábbi államtitkár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója. A téma a Nézőpont Intézet december 7-ei, Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján is kiemelten szerepel.

Egyre több, nyugdíj után is a közellátásban dolgozó orvos vár arra, hogy a Miniszterelnökség jóváhagyja a továbbfoglalkoztatási kérelmét.

Egyelőre nincs hivatalos információ az év végi konszolidációról – többek között ez is kiderült az Orvostechnikai Szövetség fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

A szakma által régóta szorgalmazott változások is teljesülhetnek annak az EFOP projektnek a támogatásával, amely 8 milliárd forintot biztosít 20 egynapos sebészeti ellátó hely kialakítására.

Egy-két héten belül pályázhatnak az intézmények arra a 2,2 milliárd forintra, amely az infekciókontroll tevékenységüket szabályozó rendelet betartását szolgálja – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol az is elhangzott, a következő hét éves ciklusban 24 százalékkal kevesebb forrásra számíthat Magyarország a Kohéziós Alapból.

A korábbi évek eredményeit is figyelembe véve a 2017-es Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) adatai lassú, de folyamatosan romló nosocomiális járványügyi helyzetet mutatnak.

Napokon belül hozzájuthatnak az intézmények ahhoz a 2,2 milliárd forinthoz, amelyet arra kapnak, hogy maradéktalanul betarthassák az október elején megjelent, a kórházi fertőzések megelőzését célzó rendeletcsomagban foglaltakat.

A rendszer nem segíti elő, hogy a betegek ismerjék a jogaikat és kötelezettségeiket, ahogyan sok esetben az orvosok sincsenek tisztában ezekkel – mondta a MedicalOnline-nak Kovácsy Zsombor.

Néhány héten belül kormány elé kerül az új alapellátási program – jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a Medicina Konferencián.

Van üzlet a háziorvoslásban, megjelentek ugyanis olyan cégek, amelyek felvásárolják a praxisokat – derült ki többek között a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) hétvégi konferenciáján.

„A cikk megjelenése után azt gondolták a minisztériumban, hogy Nagy Anikó szivárogtatott a MedicalOnline-nak, ezért megkérték, hogy adja be a lemondását” – az RTL Híradójának információja lehet a legújabb találgatás azt illetően, miért állt fel az egészségügyért felelős államtitkár.

Országszerte mintegy 320 otthoni szakápolást biztosító szolgálat működik, és bár ez az ellátási forma olcsó, és a beteg önellátási képességének visszaadásán fáradozik, számos, elsősorban finanszírozási nehézség terheli.

Kásler Miklósnak megújulás helyett szeptemberre sikerült ott is káoszt okoznia, ahol eddig rend volt.

Miközben Kásler Miklós erőforrás miniszter arról beszél, hogy az intézményekben már az új, a kórházi fertőzések megelőzését célzó rendelet alapján kell eljárni, az még meg sem jelent, és az ide vonatkoztatható, a kormányhivatalok feladatairól szóló rendelet is csak október 1-jén lép hatályba.

Bár egy éves csúszással indul el az országos vastagbélszűrés, Kásler Miklós szerint teljesíthető, amit az uniós forrásért cserébe hazánk vállalt: 75 ezer ember szűrővizsgálata november 30-áig. Az emberi erőforrások minisztere a MedicalOnline-nak azt is elmondta, már 25 évvel ezelőtt tervezték az országos vastag- és végbélszűrési program bevezetését, de sajnos mégsem indult el, így közel egy kisebb város lakosságát veszítettük el, pedig ők megmenthetők lettek volna.

Struktúra- és kapacitásszervezéssel igyekeznek majd csökkenteni a sürgősségi betegellátó osztályok leterheltségét – többek között erről is beszélt Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár Siófokon.

A háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók fele nem kapja meg a nekik járó, 20 ezer forintos kiegészítő díjazást – derült ki többek között a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) átfogó alapellátási felméréséből.

Az Emmi egészségügyért felelős államtitkársága alá rendelt gazdálkodási és intézményfelügyeleti kabinet vizsgálja felül a kórházak gazdálkodását. A kapacitások és feladatok (földrajzi) területenként történő összehangolásával egy-két év alatt eljuthatunk oda, hogy szabályosan és hatékonyan gazdálkodjanak az intézmények – mondta a MedicalOnline-nak Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár.

A mostaninál kevesebb érsebészeti centrum is el tudná látni a betegeket Magyarországon, ha ott biztosítottak a szakmai minimumfeltételek. Viszont a finanszírozáson sürgősen változtatni kellene – mondta a MedicalOnline-nak Szeberin Zoltán a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) elnöke.

A kormánynak esze ágában sincs pénzt tenni az egészségügybe, helyette inkább megint felhúzták a bokszesztyűt.

Optimistának kell lenni, és hinni abban, amit csinálunk – sűrítette egy mondatba hitvallását dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem július 1-jén hivatalba lépett rektora, aki lapunknak azt is elmondta, minden olyan kezdeményezést támogat, ami a kitűzött célokat előreviszi.

Mi a szerepe a háziorvosnak az akut ellátáson átesett szívbetegek gondozásában? – tettük fel a kérdést a praxisokban, arra is keresve a választ, milyen gyakorlati és adminisztratív akadályai vannak a betegek ellátásának és utánkövetésének.

Szakmailag releváns, és többnyire részleteiben is kidolgozott rendelet-tervezet csomagot állított össze az Emmi a kórházi fertőzések megelőzésére. A kérdés csak az, hogy a – már idén ősszel életbe lépő – rendelkezések végrehajtásához szükséges forrás megjelenik-e a költségvetésben.

Az elmúlt években nagy hangsúlyt helyezett a kormányzat a népegészségügy fejlesztésére, mégis úgy tűnik, ez a terület örökös újrakezdésre ítéltetett.

Bár július 1-jétől tervezték, öt nappal az életbe lépés előtt visszavonták a törzskarton bevezetését előíró rendeletet – derül ki a most megjelent Magyar Közlönyből, ahogyan az is, hogy a kollegiális vezetői rendszert viszont idén októbertől elindítják.

Az elvándorlás csúcsidőszaka a béremelések és a központi rezidensi rendszer bevezetése nyomán lecsengett, így egyre inkább a képzés minőségének javítására koncentrál a Magyar Rezidens Szövetség – mondta a MedicalOnline-nak Sipka Balázs, a szervezet elnöke.

Célzott fejlesztésekre és ismeretterjesztésre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint pénzre is szükség van ahhoz, hogy számottevően javuljon a kézhigiénés complience és az antibiotikum-felhasználás az intézményekben.

Június 5-én 10 órakor, a Magyar Tudományos Akadémián hivatalosan is megnyitották az Áder János köztársasági elnök által fővédnökölt Semmelweis-emlékévet, az „anyák megmentője” születésének 200. évfordulója alkalmából. Prof. dr. Rosivall Lászlóval, a Semmelweis Emlékbizottság elnökével beszélgettünk.

Kásler Miklós az elmúlt hetekben nagy lendülettel látott neki az egészségügy állami hivatalrendszerét irányító szakemberek leváltásának – értesült a MedicalOnline.

A gyermekhalálozás a felére csökkent az elmúlt 15 évben Magyarországon, azonban még mindig kétszer annyi gyermek hal meg balesetben, mint onkohematológiai okok miatt. Pedig a baleseti halálok fele, az ebből eredő sérülések 80 százaléka megelőzhető lenne.

Áttörés szintű, központi „átkapcsolást” sürgetnek a sürgészek a sürgősségi ellátásban; életszerű minimumfeltételeket és kompetenciarendeletet is várnak, ez utóbbit a négy hazai egyetemen már elindított kiemelt kompetenciájú ápolóképzés is fókuszba helyezi.

Miközben az állam tehetetlenségét felismerő magánszemélyek saját pénzükből támogatják a kézhigiénét a magyar kórházakban, az intézmények tartják a közepes szintet a kézmosási gyakorlatban.

Idén még pilotként fut a nagyízületi endoprotézisek adatait gyűjtő regiszter, ha a tapasztalatok alapján beválik, más betegségregiszterek is a finanszírozás bázisát jelenthetik majd.

Kásler Miklós lesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, erősítette meg Ónodi Szűcs Zoltán az MKSZ XXX. kongresszusán.

A rezidensek 30 százaléka senkitől, semmilyen visszajelzést nem kap a képzése során végzett munkájáról, ami komoly minőségi és betegbiztonsági kockázatot jelent.

A gyógyítás eredményességét és minőségét is elismernék a finanszírozásban – számolt be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) terveiről Kiss Zsolt általános igazgató-helyettes a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXX. Kongresszusán, Egerben.

Hosszan ecsetelték az eredményeket, újat azonban keveset mondtak az egészségügyért felelős helyettes államtitkárok és  miniszteri biztosok a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusának Emmi által jegyzett blokkjában.

A szakmai szervezetek kivétel nélkül a humánerőforrás-hiányt nevezték az ágazat minden területét érintő, legégetőbb problémának a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXX. Kongresszusa első napjának délelőtti blokkján, Egerben.

Hevesy-életműdíjjal ismerte el prof. dr. Szilvási István szakmai munkásságát a MONT a Magyar Tudományos Akadémián.

Az eredményesség és a minőség elismerése is megjelenhet a finanszírozásban – hangzott el a teljesítményarányos finanszírozás bevezetésének 25 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

Az egészségügyért felelős államtitkárság szándékos félremagyarázással igyekszik palástolni az országos vastagbélszűrés bevezetésének késlekedését.

Ha holnap megérkeznének a háziorvosi rendelőkbe a minták beküldésére szolgáló eszközök, akkor is kétséges lenne, hogy 2018. november 30-áig el lehetne-e végezni 75 000 ember szűrését, amit az uniós forrásokért cserébe vállalt a projektgazda ÁNTSZ, illetve annak jogutóda, az Emmi Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkársága, amelyet Szentes Tamás helyettes államtitkárként vezet.

A korszerű kórházi sürgősségi ellátás magyarországi kialakítása és megalapozása Berényi Tamás aneszteziológus, sürgősségi orvostani szakorvos nevéhez fűződik. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) egyik alapítója, nyolc éven át elnöke volt. Nem véletlenül nevezik kollégái a hazai sürgősségi ellátás doyenjének. E „tisztségében” kérdeztük a sürgősségi ellátás helyzetéről.

Bár a kampányidőszakba lépve az ágazat vezetése leginkább a pozitív híreket ismételgeti, már Zombor Gábor idejében megfigyelhető volt, hogy az egyes szakmai döntések előkészítésének feladata már nem az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban összpontosul.

Nem sikerült kihasználni a felkészülésre szánt időt, így Magyarország – más tagállamok mellett – meglehetősen rosszul áll az Európai Unió egészére vonatkozó egységes adatvédelmi szabályozás bevezetésével – derült ki a Medical Tribune február 15-ei konferenciáján.

Rendszerszintű, vagy helyi hibákból eredő események irányítják ismét a figyelmet a sürgősségi ellátásra? Többek között erről is kérdeztük dr. Bognár Zsoltot, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) új elnökét, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának főorvosát.

Az egészségügy saját dimenzióit túllépő problémahalmaz, amely önmagában nem kezelhető, ráadásul 2010 óta az ágazat számos, addig soha nem vitatott alapelvét kérdőjelezték meg és kezdték ki.

Miközben számos olyan vizsgálat van, amelyet kizárólag SPECT-tel lehet elvégezni, illetve a diagnózis felállításához elegendő lenne a PET/CT-nél jóval olcsóbb eljárást alkalmazni, a nukleáris medicinának ez az ága méltatlanul kevés figyelmet kap.

Egy ekkora rendszer esetében optimalizálásra, hangolásra folyamatosan szükség van, de az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése a kezdeti nehézségek ellenére jól sikerült – mondta a MedicalOnline-nak Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője, aki a felhőalapú struktúra bővítési lehetőségeiről is beszélt.

Bár a tavalyinál mintegy kétezer orvossal több dolgozik a közfinanszírozott ellátásban, ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen többen vannak a gyógyítók.

Balog Zoltán miniszterrel egyeztettek kedden a sztrájktárgyalók, de egyelőre nem érzik úgy, hogy közeledtek az álláspontok. Követeléseik szerdán napirend előtt kerültek a kormány elé.

Termelési jelentésben foglalták össze az alapellátást érintő intézkedéseket az egészségpolitikusok, míg az érintettek felvetettek néhány, a praxisokat érintő problémát a Medicina Fórum Konferencián.

Egyetlen felhőalapú rendszerbe sikerült összefuttatni a daganatos betegekre vonatkozó adatokat, a központi halálozási statisztikákat és a finanszírozási adatbázisokat. A szakemberek szerint jó lenne, ha ezek az adatok strukturáltan kerülhetnének az EESZT-be.

Időnként ugyan ebbe is belepiszkál a politika, de mégis van az egészségügyi ágazatnak egy megalapozott szakmai koncepció mentén professzionálisan szerveződő projektje, a Cserháti Péter nevével fémjelzett Egészséges Budapestért Program.

Bár nem sikerült az EESZT indulás utáni finomhangolása, ami fennakadásokat okozott a rendszer működésében az elmúlt napokban, az újraindítás után azonban az is kérdés, merre fordul a közös tér jövője.

A rendszerben való gondolkodás és a kommunikáció is komoly nehézségekbe ütközik az egészségügyben – derült ki többek között a Medicina fórum – MOTESZ konferenciáján, ahol az év végi konszolidációról is szó esett.

Bár a szerda esti Magyar Közlönyben számos, az egészségügyet érintő rendelkezés megjelent, a kollegiális vezetői rendszerről szóló miniszteri rendelet nem volt közöttük.

Kormányzati ügy lett a dél-budai centrumkórház megépítése, annak ügyeivel Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott számol el Orbán Viktornak és a kormánynak.

Csökkent a kórházi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések száma – mondta az IME egészségügyi szaklap infekciókontroll (IC) konferenciáján az Emmi járványügyi szakértője. Ám, hogy vajon miért, azt már nem firtatta. Pedig talán érdemes lett volna.

Az Emmi a napokban küldte közigazgatási egyeztetésre a kidolgozás alatt álló Nemzeti Népegészségügyi Stratégiához kapcsolódó egészségügyi ágazati szakpolitikai program 2017. és 2018. évre vonatkozó, a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program tervezetét.

Az államigazgatás minden szakmai érvet felülíró átszervezése miatt késik az országos vastagbélszűrési program bevezetése; mintegy két-három hónapos csúszás várható. Az előkészítő munka továbbra is folyik, értesüléseink szerint azonban a szűréseket előkészítő stáb egy része felállt.

Olyan, a biztonságos betegellátást motiváló rendszer kialakításán dolgoznak, amely honorálja azokat az intézményeket, amelyek a problémák őszinte feltárására és a hibák kijavítására törekszenek.

Egyre több kórház fordít figyelmet arra, hogy a betegeknek és a látogatóknak is legyen lehetősége a kézfertőtlenítésre az intézményekben – hangzott el a Tork sajtóbeszélgetésén.

A jóléti államról, az adatokon alapuló egészségpolitikai tervezés hiányáról, és az egészségügyi közgazdászok felelősségéről is szó esett a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) legutóbbi ülésén.

Hogy számíthatunk-e őszinte, a problémákat feltáró, és azokra megoldást kereső szakmai párbeszédre az egészségpolitikától az elkövetkező nyolc hónapban, azt jól példázza a területért felelős államtitkárság keddi közleménye a múlt héten megjelent Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2016-os eredményeivel kapcsolatban.

Évek óta firtatják az önálló járóbeteg-szakellátók, hogy miért csak a kórházak kaptak mentességet a teljesítmény-volumenkorlát (tvk) alól az egynapos sebészeti ellátásokat illetően, a XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián végre választ kaptak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkártól.

Míg a járóbeteg-szakellátók úgy érzik, a nehézségek ellenére valahogyan mégis sikerült talpon maradniuk, az egészségügyért felelős államtitkár a krízis elmúltáról, bővülő forrásokról beszélt a XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, hozzátéve azt is, a finanszírozást a jövőben nemcsak a teljesítmény, hanem a minőség is meghatározza majd.

Több pénzt is, de legalább őszinte beszédet szeretnének az alapellátó fogorvosok. Ezért is készülnek munkalassításra szeptemberben.

Garantált bérminimum, plusz 20 ezer forint kiegészítő díjazás: ennyit keres ma a háziorvosok mellett dolgozó, közel 8000 körzeti ápoló, miközben a praxisok havi finanszírozása 390 ezer forinttal emelkedett 2015 óta.

Az alapellátási törvényt 2015. július 5-én fogadta el a parlamenti többség, a szakma azóta is mindhiába várja a vonatkozó részletes szabályozást. Most úgy tűnik, a szakpolitika behozza a lemaradást, derül ki dr. Ladányi Márta helyettes államtitkár lapunknak adott interjújából.

A szakdolgozói kamara a kollektív szerződés legutóbbi tárgyalása előtt írásban jelezte: távol marad az egyeztetéstől, szerintük ugyanis a tárgyalásokon elhangzottaknak hónapok óta nincs foganatja, tudta meg a MedicalOnline.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Programban (EFOP) – kormányzati támogatással együtt – rendelkezésre álló 1025 milliárd forintos keretéből 163 milliárd forint jut egészségügyi fejlesztésekre, az összeg kétharmadának felhasználásáról már döntöttek – hangzott el egy szerdai háttérbeszélgetésen.

Kútba esett államtitkári tervekről, indokolatlan korai halálokról, a gazdasági teljesítmény és az egészségi állapot összefüggéseiről is szó esett az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság nyári konferenciáján Pécsett.

A kormány államosítással javítana a védőnők helyzetén, a szakemberek szerint viszont önmagában a centralizálás nem oldja meg a finanszírozási és egyéb problémákat, ahogy az oktatás „klikkesítése” sem hozott minőségi javulást az iskolák életében.

Augusztus 1-je és szeptember 30-a között választhatják meg a háziorvosok a munkájukat felügyelő és koordináló területi kollegiális vezetőket, akik a tervek szerint havonta 255 ezer forintért 50-55 körzet orvosait fognák össze – tudta meg a MedicalOnline.

Ismét a minimumfeltételek átszabásával biztosítaná – az OTH utódaként – az Emberi Erőforrások Minisztériumának országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkársága a kellő számú és képzettségű személyzetet a sürgősségi ellátó helyeken, értesült a MedicalOnline.

A politikusok a legnagyobb egészségmegtartó egészségvesztő tényezők – állapítja meg a Magyar Orvosi Kamara által jegyzett deklaráció, amely azt is leszögezi, hogy az egészségügyben több mint negyed évszázada fennálló, morálisan elfogadhatatlan helyzet rendezése nem halasztható tovább.

A szakdolgozói kamara nem tudott a védőnők pótlékemeléséről, és a mentők 10 százalékos fizetési többletéről sem. A MESZK elnöke szerint módosítani kell az ágazati bértáblát is, e nélkül ugyanis januártól lehet olyan ápoló, aki a minimálbért kapja majd.

Támogatja a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) a „non-doktori” rendszer hazai bevezetését, de az intézményeknek forrást kell kapniuk annak érdekében, hogy biztosítani tudják a kiterjesztett hatáskörű ápolók helyettesítését, illetve pótlását a betegágyak mellett.

Egy évvel ezelőtt hárman hunytak el a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) intenzív részlegén Acinetobakter ursingii okozta nosocomiális infekció miatt. Azt most is csak sejteni lehet, milyen mechanizmus vezetett a betegek halálához.

A nosocomialis infekciók kontrollja nélkül nem beszélhetünk betegbiztonságról, ezért az infekciókontroll szakma is várja azokat az EFOP-pályázatokat, amelyek segítségével fejleszthető a kórházi infekciókontroll.

A jövő évi büdzsé tervezete szerint 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre 2018-ban, így az idei évi többlettel együtt a teljes növekmény eléri a GDP 1,5 százalékát – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusát záró egészségpolitikai blokkban.

Kemény éve volt a Magyar Kórházszövetségnek – így nyitotta meg Svébis Mihály elnök a szervezet XXIX. kongresszusát Siófokon. Mindez azonban nem tükröződött a szakmai blokkokban, felzúdulást inkább az váltott ki, hogy az ágazati vezetők csak szűk, zárt körben számoltak be az egészségpolitika aktualitásairól.

A betegek érdekeit védő, és a szektor átláthatóságáért tevékenykedő egyesületet hoztak létre hazai magánszolgáltatók. Nem titkolt céljuk, hogy rávegyék a politikát egy egyértelmű szabályozás kidolgozására, azt remélik, ha saját magukon kezdik a kifehérítést, a kormány bizalmát is elnyerik.

Fenntartható és minőségi háziorvoslás – ez a célja a tavaly októberben alakult Háziorvosok Online Szervezetének (HaOSz), amelyhez már több mint ötszázan csatlakoztak, és egy közel 200 oldalas javaslatcsomagot készítettek a szakpolitikai döntéshozóknak. Dr. Békássy Szabolcsot, a HaOSz alapítóját kérdeztük.

A glükóz szenzorok tb-támogatásának átgondolására szükség lenne – derült ki többek között az MGYT sajtóbeszélgetésén, ahol az 1-es típusú gyermekkori cukorbetegség volt a téma.

Kormányzati figyelemről, hatékonyabb forrásfelhasználásról, és csendes szakpolitikai munkáról is szó esett a MOTESZ csütörtöki Medicina konferenciáján, ahol azt elemezték, miként hatottak az európai uniós forrásokból megvalósult egészségügyi fejlesztések az ellátásra.

Világszínvonalú, betegprofil alapú inkontinencia irányelv lépett életbe tavaly, ám ahhoz, hogy az ajánlás a gyakorlatban is megfelelően működhessen, a szakma jogszabály módosítást vár a szakpolitikától.

Az időnként joggal kritizálható hazai egészségügyi rendszerben rendkívül jó eredményekkel működik a transzplantációs donorkoordináció, amelyet immár tíz éve a Szervkoordinációs Iroda működtet az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) égisze alatt. Az évforduló alkalmából tartott konferencián az is elhangzott, hogy finanszírozás hiányában nem marad el transzplantáció.

Magasan kvalifikált, kompetenciáikat pontosan ismerő, egy adott szegmensben mondhatni orvosi szinten képzett szakemberek régóta dolgoznak az egészségügyben világszerte. Az Advanced Practice Nurse-öket (APN) itthon non-doktoroknak nevezték el.

Ezen a nőnapi rendezvényen nem a várólistákról és az egészségügy problémáiról esett szó, hanem azokról a kiváló szakemberekről, akik odaadóan végzik mindennapi munkájukat, és akiknek köszönhetően mégiscsak kiválóan működik az egészségügy. Mindannyian nők.

Szép feladat elé nézünk – így fogalmazott a MedicalOnline-nak adott interjújában dr. Csató Gábor, akit január 16-ától három évre nevezett ki Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élére.

Védőnőktől érkező levelek százaira számíthat a következő hetekben 22 politikus, döntéshozó és hivatalvezető – tudta meg a MedicalOnline.

Az orvosok 96 százaléka hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni – derült ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) mai sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. legújabb felmérésének eredményeit a paraszolvenciáról.

Nem pályázati pénzekből és modellprogramokból, hanem rendszerbe állított finanszírozásból kell fenntartani olyan praxisközösségeket, amelyek a Svájci-projekt tapasztalatait integrálva biztosítanak lakosságközeli ellátásokat.

A gasztrointesztinális vérzések sürgősségi ellátásáról szóló irányelv kidolgozását kezdeményezte a Magyar Gasztroenterológiai Társaság endoszkópos szekciója tavalyi konferenciáján. Dr. Gyökeres Tibort, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja Gasztroenterológiai Osztályának részlegvezető főorvosát a sürgősségi osztályok és a gasztroenterológia együttműködéséről kérdeztük.

Novembertől nincs kifogás: egyetlen orvos sem mondhatja azt, hogy azért döntött rosszul a beteg terápiájáról, mert nem álltak rendelkezésére a kezeléshez szükséges információk. Így summázta az egészségügyért felelős államtitkár az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetését, amely szerinte valamennyi szereplő számára jobbá teheti az ellátást.

Az Egészséges Budapestért Programba és az országos gyermekellátási koncepcióba illeszkedő projektet támogat a kormány azzal a 7,8 milliárd forinttal, amelyről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón „speciális kórházi modellként” beszélt – mondja a MedicalOnline-nak Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.

Vadhajtások, kettészakadt ellátórendszer, potyautasok és budapesti luxusproblémák, amelyeket amputációval és a járulékfizetési rendszer radikális átalakításával, avagy tervgazdálkodással, és a „nagyon magasan képzett betanított munkások” helyretételével kellene gyógyítani.

Volt, akinek százezer forinttal érkezett kevesebb a számlájára, más pedig csak a fizetése felét, kilencvenezer forintot kapott a Semmelweis Egyetem klinikáin, miután januártól az egyetemet is bedarálta a Magyar Államkincstár Központosított Illetményszámfejtési Rendszere (KIRA).

A daganatos megbetegedési és halálozási adatok csak akkor javíthatóak érdemben, ha az állam, a civil szervezetek és az egyének is mindent megtesznek annak érdekében, hogy időben felismerjük és kezeljük a daganatos elváltozásokat.

A minden 500-ból legalább egy embert érintő betegségnek több mint 200 fajtája ismert. A veleszületett immunhiányos betegség intravénás immunglobulinpótlással jól szinten tartható, sok beteg számára biztosítva a teljes élet lehetőségét.

Lehet, hogy jobb, de az is lehet, hogy rosszabb a helyzet annál, mint amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közöl abban a felmérésében, amelyben a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerő helyzetét elemezték – mondta a MedicalOnline-nak a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke.

Közel egymilliárd forint fejlesztési forráshoz jutott a Péterfy Sándor Utcai Kórház – derült ki az intézmény csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint a MedicalOnline megtudta, az intézménynek társkórházként is hangsúlyos szerepet szánnak az átalakuló fővárosi ellátórendszerben.

Miközben többen az ágazati stratégiát hiányolták, strukturális és humánerőforrás-krízisről, romló betegbiztonságról szóltak, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a kancelláriarendszer meghekkeléséről, és újabb menetekről beszélt az Egészségügy 5 Dimenzióban Téli Szimpóziumán.

Az államtitkár nem érti, miért boldogtalanok a kórházak igazgatói, akik viszont azt nem értik, miért szervezik ki a pénzügyi-számviteli feladatokat az intézményekből, ha amúgy minden marad a régiben? A héten több levelet is kaptak a kórházak: egyet a fenntartótól, egyet a fenntartó főigazgatójától, majd végül tegnap este egy újabbat a kórházszövetségtől.

Január harmadika történelmi dátum a hazai szívtranszplantációban: 25 évvel ezelőtt ezen a napon kapott új szívet Schwarcz Sándor. A következő beteget, Koncz Antalt két héttel később operálták meg. Mindketten részt vettek azon a keddi ünnepségen, amelyet az első szívátültetés negyedszázados évfordulója alkalmából tartottak a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján.

A gyermekellátás kilátásairól, belső kommunikációról és az egészségügy túlélőképességéről is beszélt a MedicalOnline-nak dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) elnöke, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) alelnöke.

Az alapellátás és a népegészségügy összekapcsolása világtrend, azonban a magyar háziorvosok a fejkvótaalapú finanszírozás miatt nem motiváltak abban, hogy népegészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak, ahogyan abban sem, hogy együttműködjenek az elsősorban preventív feladatokkal megbízott egészségfejlesztési irodákkal. Igaz, a kollégák közül sokan azt sem tudják, hogy működik ilyen hálózat.

Parkoló pályára állított intézményvezetők, slamposodó orvosok, az ellátórendszer útvesztőiben magukra hagyott betegek – ilyen ma a magyar egészségügy, miközben a fejlődő gazdaság és a hatékonyságnövekedés feltétele az egészséges munkaerő lenne.

Több, az alapellátókat érintő, aktuális kérdésben adott ki állásfoglalást a Háziorvosok Online Szervezete (HaOSz). Javaslatot tettek a helyi iparűzési adó alóli mentességet biztosító, és az iparkamarai tagdíjfizetési kötelezettségről szóló jogszabályok módosítására, és kidolgozták a XXI. század törzskartonját is.

A betegen kívül senkinek nem érdeke, hogy minőségi mutatók alapján rangsorolják a magyar kórházakat és orvosokat. Az állam deklarálja ugyan, hogy az ország valamennyi egészségügyi szolgáltatójánál ugyanazt az ellátást kapják a páciensek, ezt azonban semmiféle, valid adatokra alapozott mutatókkal nem támasztja alá.

Bár számos program fut az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, amely a mélyszegénységben, vagy hátrányos helyzetben élők körülményein változtatna, azonban úgy tűnik, a nyomorba süllyedt embereknek nemcsak a minőségi életre, de a minőségi egészségügyi ellátásra is egyre kevesebb az esélyük.

A nem megfelelő antibiotikum-használat nagyban elősegíti a rezisztencia megjelenését, ami multidrog-rezisztens (MDR) baktériumok kialakulását katalizálva könnyen elterjedhet. Magyarországon a humán orvoslásban az európai átlagnál kevesebb antibiotikumot (AB) használnak fel, azonban nem biztos, hogy megfelelően.

Bár az elmúlt években a koraszülött és a gyermek intenzív ellátást is támogatták, a szubvenció szigetszerű volt, komplex, átfogó gyermekgyógyászati programmal még nem állt elő az egészségpolitika.

Bár a szakma hónapok óta tényként kezeli, egy hétfői háttérbeszélgetésen az egészségügyért felelős államtitkár is azt mondta, hogy a kancelláriarendszert leghamarabb a 2018-as választások után vezethetik be. A MedicalOnline azt is megtudta, hogy megerősítik az országos tisztifőorvos jogköreit.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása az orvosi műhibaperekre is hatással lesz, de a polgári perrendtartásról és büntetőeljárásról szóló törvények tervezetében is vannak olyan módosulások, amelyek változásokat hoznak e bírósági eljárásokban.

A főváros ellátását átszervező szakemberek azt javasolták, hogy fejlesztést követően a Szent Imre Kórház legyen a dél-budai betegellátó centrum, a kormány azonban ezt az elképzelést nem preferálta – mondta Cserháti Péter, budapesti kórházfejlesztésért felelős miniszteri biztos az IME egészségügyi szaklap szolgáltatásmenedzsment konferenciáján.

Miközben a korábbi béremelések alapdíjba történő beemelésével a HBCS pontértéke 180 ezer forintra nőtt augusztus 1-jétől, az E-Alap egyensúlyának megőrzése érdekében csökkentették az intézmények teljesítményvolumen-korlátját, amelyek ennek túllépése esetén csak részleges, bizonyos értékhatár fölött pedig semmilyen finanszírozásra sem számíthatnak. Az intézkedés eredményei – a várakozásoknak megfelelően – októberre értek be, ezekről kérdeztük dr. Ficzere Andreát, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatóját, a Magyar Kórházszövetség alelnökét.

Vajon akar-e a társadalom új, átlátható ellátórendszert? Érdeke-e a politikának, hogy megszűnjön a hálapénz? Szembe tudna-e nézni az orvostársadalom azzal, hogy egzakt mutatók alapján mérjék gyógyító munkája minőségét? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a hétfőn este megrendezett Orvosvita résztvevői.

Az egészségügyi miniszteri fekete dobozok tartalmának elemzésével, és a tapasztalatok összeadásával lehetne felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy az ágazat nem csupán az államháztartási hiány bűnbakja.

Az új törzskarton szakmai tartalmával és a kérdések egységesítésével egyetértenek a szereplők, vita abban van, hogy jár-e pluszfinanszírozás a háziorvosnak azért, hogy jóváhagyja az állapotfelmérés adatait, amelyeket a praxisápoló vesz fel és rendszeresen frissít.

Hiába pántlikázták fel a védőnők pénzét, sokan harmincezer forint helyett bruttó néhány ezer forintot kaptak az önkormányzattól.

A jelentett kórházi fertőzések száma kisebb, azonban a fertőzési arányok  egyáltalán nem csökkennek a hazai kórházakban. Sőt. Tovább növekednek.

Személyi felelőse nincs a három ember halálát okozó, az országos kardiológiai intézetben történt  korábbi fertőzésnek.

A szerdai tisztújító közgyűlés óta Törökné Kaufmann Zsuzsanna az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) új elnöke. Az egészségügyi szakközgazdász 38 éve dolgozik a balatonfüredi Állami Szívkórházban, amelynek – miután végigjárta a szakmai ranglétrát – 2010 óta gazdasági igazgatója.

Az új, kompetenciaalapú minimumfeltételekre a szakma miatt kell várni, és egyelőre nincs hír a tavalyi kórházi fertőzéseket összesítő NNSR-jelentésről sem, amelynek már fel kellett volna kerülnie az OEK honlapjára – derült ki azon a háttérbeszélgetésen, amelyet kedden tartott újságíróknak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Cikkünk megjelenését követően az NNSR-jelentés ma reggel felkerült az OEK honlapjára.

Az államtitkár úgy tudja, hogy kevesebb, mint tíz olyan fiatal orvos van, aki nem vállal ügyeletet, ezért azt elképzelhetőnek tartja, hogy egy-két ember rosszabbul jár a béremelés után, derült ki a mai sajtótájékoztatón.

A fiatal szakorvosok között is szép számmal akadnak, akik a béremelés ellenére is kevesebb pénzt kapnak októbertől – tudta meg a MedicalOnline. A szakorvosi bértábla nem vonatkozik azokra sem, akiket oktatói státuszban foglalkoztatnak az egészségügyben.

A csak a gyermekgyógyászatban jellemző szemlélet minden szakmában eredményesebbé tehetné a gyógyítást, a megbicsakló házi gyermekorvosi ellátórendszert pedig megmentheti a központosított rezidensképzés – többek között erről is beszélt a MedicalOnline-nak dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) elnöke abból az alkalomból, hogy ma kezdődik éves nagygyűlésük Szegeden.

Novemberig sem készülnek el az alapellátási törvény végrehajtási rendeletei, a svájci projekt felmérése pedig azt mutatja, hogy a jelenlegi háziorvosi kar nem tudja érdemben csökkenteni a szakellátásra nehezedő nyomást – derült ki a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia péntek délutáni záró etapjában, az alapellátási kerekasztal mellett.

A haragvó nem tud megnyugtatni, a félő nem tud bátorítani, mert mindenki csak azt tudja adni önmagából, ami őbenne van. A gyógyítók mindennapjait feszítő problémákon csak a megújuló szemléletformálás segíthet. Az élet jelentőségéről, egészségről, betegségről, gyógyulásról beszélgetett prof. dr. Papp Lajos, dr. Csókay András, dr. Darnói Tibor és dr. Varga Imre Balatonfüreden, a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia második napján.

A háziorvosok 40 százaléka a jelenlegi finanszírozás keretein belül is hajlandó lenne felmérni a praxisába tartozó betegei egészségi állapotát – derült ki az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram felméréséből, amely rámutatott, ha csak gyógyítanának, két praxis betegeit is el tudnák látni a háziorvosok.

Bár a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia egészségpolitikai kerekasztalánál Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos programjának mérlege vitte a prímet, számos más kérdés is terítékre került, kiderült például, hogy a várólista csökkentési programhoz hasonlót terveznek a szakellátásban.

Jövő héten tárgyalja a stratégiai kabinet az egészségügyért felelős államtitkárság kancelláriákról szóló előterjesztését – derült ki a XVIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián Balatonfüreden, ahol arról is értesültünk, hogy az OEP megmentéséért is küzd az egészségpolitika; az erről szóló anyag azonban még nem került a kormány elé.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is ott lesz a Szakdolgozók Tudományos Kongresszusának mai nyitónapján, amelyet harmadik alkalommal rendeznek meg Siófokon.

Magyarország lesz Európa orvosképző központja, ennek érdekében orvosprofesszorokból álló tanácsadó testületet hoz létre a kormány – jelentette be többek között a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai, 61. Kormányinfón.

Senki ne higgye, hogy ez egy szabadon választott műfaj! Erkölcsi felelőssége van annak, aki az egészségügyhöz hozzányúl – hangzott el azon a szerdai, budapesti konferencián, ahol öt dimenzióban járták körbe az egészségügyet.

Csak átmenetileg foglalták kormányrendeletbe az egészségügyi bértáblát, januártól törvényben szabályozzák az egészségügyiek fizetését.

Csak a legsúlyosabb, hepatitis C-vel fertőzött májbetegek jutnak a jó eredménnyel gyógyító terápiához, a kevésbé előrehaladott stádiumban lévőknek is meg kell várniuk, míg romlik az állapotuk.

A jövő év közepétől országosan elérhető, és központilag szervezett lesz az 50–70 közötti korosztály számára a kétlépcsős vastagbélszűrés, tovább növelik a védőnői méhnyakszűrések arányát, és erősítenek az emlőszűrés rendszerén is.

Valóban kérdéses, hol épülhet fel a Dél-budai szuperkórház, a Déli-pályaudvar felszámolása miatt új helyszínt kell keresni a centrumnak – erősítették meg a MedicalOnline tegnapi értesülését minisztériumi forrásból.

Nem Kelenföldön, hanem a budaörsi virágpiac helyén épülhet meg az új, dél-budai szuperkórház a Déli-pályaudvar felszámolása miatt. Megemelték az intézmények finanszírozását szolgáló súlyszámot, és nem zár be sem a Szent János, sem a Péterfy Sándor Utcai Kórház – értesült a többi közt a MedicalOnline.

Az ellátórendszer egy része nem a betegellátás, hanem annak fenntartása érdekében működik; ennek a tünetnek kezelésére a kancelláriarendszer a megoldás, mert a kórházakon belül ez nem kezelhető. Mindezt Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár mondta azon a sajtótájékoztatón, amelyen Cserháti Péter miniszteri biztossal a budapesti ellátás várható átalakításáról számolt be a ma megjelent, Egészséges Budapestért programról szóló kormányhatározat tükrében.

Semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) Ónodi-Szűcs Zoltán kancelláriákról szóló elképzelését, amelyet csak miniszteri közbenjárásra ismerhetett meg a szakmai szervezet.

Nem telt meg a Kossuth tér, Sándor Mária mégis sikeresnek ítélte azt a demonstrációt, amelyet „Beteg az ország, gyógyítsuk meg!” mottóval hirdetett meg a fekete ruhás nővér vezette Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság.

Tegnap az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) számolt be az egészségügyért felelős államtitkár a kancellária-rendszert érintő elképzeléseiről, a Kórházszövetség ma a miniszternél lobbizik – értesült a Medical Online.

Fél éves huzavona után, egy pénteken elfogadott kormányhatározattal eldőlt annak a 10 milliárd forintnak a sorsa, amelyet január óta 130 ezer forintonként kellene kapniuk az alapellátó praxisoknak. Eszerint januárig visszamenőleg kapják meg a háziorvosi praxisok a fix finanszírozási többletet.

A gyermekkori scoliosis kezelésében a legtöbbször alkalmazott eszköz a Chêneau-korzett. A speciális törzsorthesis kifejlesztője, a hamarosan 90. évébe lépő prof. Jacques Chêneau több tízezer beteget látott el a világ közel negyven országában, nemrégiben ismét Magyarországon járt, és interjút adott a MedicalOnline-nak.

Miután az orvosok és a szakdolgozók béremeléséről sikerült megegyezni, az egészségügyben műszaki, gazdasági területeken dolgozók és a vállalkozó védőnők fizetésének emeléséről egyeztetnek ezen a héten az egészségügyért felelős államtitkárságon – mondta lapunknak a sztrájktárgyalásokat vezető Cser Ágnes.

Még senki nem indokolta meg, miért nem kaptak béremelést az egészségügyben gazdasági-műszaki területen dolgozók. Molnár Attilát, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnökét mindez azért lepte meg, mert a tárgyalások kezdetén valamennyi érintett fél kijelentette: e nélkül nem születhet megállapodás.

A gyógyító munka megerősítése és a bérek rendezése után kétéves népegészségügyi programba kezd a kormány szeptemberben, kórház épül Kelenföldön, és a világ egyik legjobb orvosegyeteme lesz az SE. Legközelebb ősszel foglalkoznak egészségügyi kérdésekkel a kabinet ülésén.

Nem minden szakmai kollégiumi tagozatot kértek fel az új minimumfeltételek kidolgozásában való közreműködésre, de eleget sem tudnának tenni a kérésnek, mivel még nem minden tanács alakult meg. A javaslat várhatóan a nyár végére készül el.

Nem osztja az egészségpolitika optimista álláspontját a bővülő források tekintetében az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) – derült ki a szervezet szerdai háttérbeszélgetésén.

A mai kormányülésen dőlhet el a praxisoknak járó többlet sorsa, a háziorvosok szakmai szervezete idén is 130 ezer forintot vár havonta, cserébe lemondana a visszamenőleges kifizetésről.

Az elmúlt másfél évtized talán legnagyobb egészségügyi sikertörténete a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozások számának jelentős csökkenése volt, amelyben vitathatatlanul nagy szerep jutott a szakmai lobbinak. Prof. dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint azonban számos területen kell még változást elérni annak érdekékben, hogy az életmentő kardiológiai beavatkozásoknak hosszú távon is hasonlóan jó eredménye legyen.

Nem megfelelőek, vagy nem érik el a lakosságot a táplálkozási szokások megváltoztatását célzó intézkedések, legalábbis a magyarok semmivel sem táplálkoznak egészségesebben, mint öt évvel korábban.

Bioetikai Kódex készült a magyar orvosbiológiai és klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról, akár jogszabályba is foglalhatják, hogy az intézményeknek kötelező eszerint eljárniuk – derült az egészségügyért felelős államtitkárság mai sajtótájékoztatóján.

A 21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz, hiszen egyre gyakoribbak a mentális és lelki eredetű kórképek, így például a depresszió mára a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka.

A modern kezelési elveknek köszönhetően az elmúlt másfél évtizedben hat százalékkal csökkent a cukorbetegek halálozási esélye – derült ki a Magyar Diabetes Társaság (MDT) kutatásából, melyet szerdán ismertettek.

Megszegte az egészségügyért felelős államtitkár a MOK elnökének tett szóbeli ígéretét – derült ki Éger István keddi sajtótájékoztatóján.

A gyógyszerhatóság erősítené kapcsolatait a betegszervezetekkel, derült ki szombati konferenciájukon, ahol az is elhangzott, a magyarok közel felének nehézséget okoz az egészségügyi információk értelmezése, és azok megbízhatóságának értékelése.

A korábban tervezettnél fél évvel később lesz kötelező csatlakozni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány is kompatibilis legyen a rendszerrel – derült ki a többi közt a Medical Tribune, az Infotér Egyesület és a Szinapszis Kft. április 26-ai PharmaInfoTech (PIT 1.0) elnevezésű konferenciáján.

A szepszisregiszter az elmúlt bő két évben pilotprogramként, inkább oktatási, semmint adatgyűjtési céllal működött. A regiszter megújítását a következő időszakban tervezi az azt működtető Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE), amelynek elnöke, dr. Berényi Tamás szerint a finanszírozónak és a szakmának, de elsődlegesen a betegeknek válna előnyére a szofisztikált jegyzék vezetése.

Három módszertani levelét újította meg az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) – derült ki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal keddi háttérbeszélgetésén, ahol Szilágyi Emese, az OTH Járványügyi Főosztályának vezető helyettese azt is elmondta, a kórházi fertőzések 30–50 százaléka semmilyen módon nem előzhető meg.

A prioritásként említett feladatok elvégzésén keményen dolgoznak az államtitkárságon, a Kórházszövetség támogatja is ezt a munkát, de hogy a „zöld lámpa” mit jelent pontosan, azt egyelőre nem tudjuk, mondja a MedicalOnline-nak adott interjúban dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) új elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója.

Az egészségügyre 100 milliárd forinttal többet költene a kormány jövőre, a kabinet felkérte az ágazati minisztert, hogy készítsen önálló életpályamodellt a mentésben dolgozóknak.  

A WHO a cukorbetegség elleni küzdelmet tűzte zászlóra ebben az évben. Hazánknak még Nemzeti Diabétesz Stratégiája sincs, bár a szakma öt éve elkészült vele.

A nosocomiális infekciók megelőzésében, a biztonságos intézményi környezet kialakításában a politikának, a menedzsmentnek, és az egyes egészségügyi dolgozóknak is felelősségük van.

Aki hibázik, azt nemcsak kalodába zárják, de még le is köpködik – ez a hozzáállás a nemkívánatos eseményekhez az egészségügyben, ahol a szakszemélyzet kiégése lehet az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázat.

Olvashatatlan receptek, gyógyszerelési hibák, gyógyszerkölcsönhatások, mintacsere – csak néhány azon dolgok közül, amelyek nemkívánatos eseményekhez vezethetnek a betegek ellátásakor. Ezekről és kivédésük lehetőségeiről is szó esett a II. Betegbiztonsági Konferencia első napján.

A magyar orvostársadalom még messze van attól, hogy a gyógyítás közben elkövetett hibáit akár a szakmán belül őszintén feltárja és nyíltan megvitassa, annak érdekében, hogy abból mindenki tanulhasson, miközben más országokban ez napi gyakorlat.

Bár a 40 milliárd forintos géppark-fejlesztés sokat javított a képalkotó diagnosztika helyzetén, a patológiában tapasztalható anomáliák mellett az eszközök karbantartása is problémát jelenthet az intézményeknek – derült ki az IME egészségügyi szaklap képalkotó diagnosztikai továbbképzésén.

A magasvérnyomás-betegségre hangsúlyt helyező népegészségügyi programot és a Hipertónia Regiszterben nyilvántartott betegek TAJ alapú utánkövetését szorgalmazza a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) – derült ki a társaság szerdai sajtótájékoztatóján.  

Zöld utat adtak az öt pontnak, és pénzt is kap az ágazat – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán. Sinkó Eszter egészségpolitikai elemzőt arról kérdeztük, remélhetünk-e érdemi változásokat a programtól. A szakközgazdász szerint mintha a politika is megértette volna, hogy nagy a baj az egészségügyben – vagy csak választások közelítenek…

Ne keressenek hátsó szándékot, mert nincs – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki felszabadultnak tűnt a miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélését követően a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának záró fórumán, Siófokon.

Tárgyalásokat kezdeményeznek az egészségügyi szervezetek a MÁK-kal a bérszámfejtéssel kapcsolatban, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak pedig azt magyaráznák el, hogy az egészségügy speciális ágazat – derült ki többek közözött a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának csütörtöki rendezvényein.

Bár üdvözlik a vastagbélszűrés országos bevezetését, egy sánta modell elindítása helyett egy szakmailag megalapozott rendszert szeretnének, melyben megfelelően motivált lehetne minden szereplő.

Évente 99 ezer egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés történik Magyarországon, megfelelő infekciókontrollal az esetek 50–70 százaléka megelőzhető lenne – derült ki a Kórházszövetség siófoki kongresszusán, ahol az is elhangzott, a medikusok 90 százaléka érzi úgy, hogy nem kapott megfelelő oktatást az egyetemen az antibiotikum terápiákról.

Március végére kiderül, hol épül fel az új budapesti kórház, áprilisra átfogó képet kapunk az alapellátás helyzetéről, júniustól szociális ágazati pilot indul, júliusra pedig elkészül az új, kompetenciaalapú minimumrendelet – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának első szekciójában Siófokon.

A praxisközösségek jövője, a háziorvosi rezidensképzés nehézségei és a demens betegek ellátása is szóba került a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének (CSAKOSZ) XV. Kongresszusán.

Minden kórterem minden ajtajában, a betegágyak végén és a főorvos övén is ott az alkoholos kézfertőtlenítő a Bács-Kiskun Megyei Kórház Általános Sebészeti Osztályán, amelynek vezetője, dr. Pap-Szekeres József. Japánban másfél, Angliában két évet töltött el korábban. Saját osztályán különösen ügyel a higiénére, mert úgy véli, ez a legjobb módszer a kórházi fertőzések megelőzésére.

Nem fogad betegeket Uzsoki Utcai Kórház Neurológiai Osztálya, ahol már korábban is szünetelt az ellátás hasmenéses járvány miatt, ám tíz nappal az osztály megnyitása után ismét felütötte a fejét.

Még a szklerotikus, a változásokra nehezen reagáló egészségügyben is gyökeret vert az infotechnológia, amely soha nem látott gyorsasággal alakítja át a kereskedelmet, az ipart és a társas kapcsolatokat.

Túljutott a közigazgatási egyeztetésen az a miniszteri rendelet, amely szerint Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regisztert vezet július 1-jétől az egészségbiztosító, így valid adatokhoz jut a szakma és a finanszírozó egyaránt – értesült a MedicalOnline.

Bár a tavaly elfogadott törvény pozitív jövőképet festett az alapellátóknak, sokan úgy vélekedtek, hogy a jogszabály konkrétumok nélküli, az ördög a hozzá kapcsolódó rendeletekben rejtőzik majd. A Praxismenedzsment ezek állásáról kérdezte Beneda Attila helyettes államtitkárt.

Magyarországon elsőként végzett laparoszkóppal hasnyálmirigy fej reszekciót dr. Káposztás Zsolt, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház Általános-, Mellkas és Érsebészeti Osztályának egységvezető főorvosa, aki sok, külföldön szerencsét próbáló kollégájától eltérően nem „menekült” a magyar egészségügyből, hanem a kihívást, a szakmai kiteljesedés lehetőségét kereste a nagyvilágban. Végül  gyermekei hiánya hozta vissza, a kint szerzett tapasztalatait most a hazai daganatos betegek ellátásában kamatoztatja.

A szakmai minimumfeltételek védelmében hívott össze interdiszciplináris szakmapolitikai fórumot a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület (MSOTKE) szerdára, ahol kiderült: csak magára számíthat az orvosszakma.

Nem lehet megalapozott döntést hozni két hét alatt az egészségügyi háttérintézmények átszervezéséről – véli a lapunknak nyilatkozó közgazdász. Kollégája szerint semmi nem sürgeti a kormányzatot, csak a saját maga számára szabott szűk határidő.

Az esetleges megtakarítás nem tudja ellensúlyozni mindazt a funkcióvesztést, amelynek eredményeként naponta robbannak majd az előre nem látható aknák az egészségügyben – vélekedik Sinkó Eszter egészségpolitikai elemző, szakközgazdász a kormány tervéről, amely több állami hivatalt is megszüntetne. A szakember biztos abban, hogy a következő két hétben felülvizsgálják az előzetes terveket.

Forradalmat csinálhatnának a külföldről hazatelepülő orvosok a hazai közfinanszírozott egészségügyben, de ehhez elkötelezett szövetségesek is kellenek – mondja a MedicalOnline-nak adott interjúban dr. Hegedűs Zsolt. A Duna Medical Center (DMC) ortopéd sebésze idén szeptemberben, több mint tíz éves manchesteri és bristoli munka után tért haza négy gyermekével és szemész feleségével, hogy kint szerzett tapasztalatait itthon hasznosítsa.

Petíciót vitt a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) a miniszternek, a házelnöknek, az államtitkároknak és a pártok képviselőinek, amelyben két év alatt 100 százalékos béremelést követelnek, no meg azt, hogy a politikusoknak se járjon VIP ellátás. A kétórás séta végén Sándor Máriával is találkoztak.

Csak azt látjuk, amit az intézményrendszer láttatni akar, az pedig nem a valóság – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy tegnapi háttérbeszélgetésen, ahol az is kiderült, az alapellátóknak teljesíteniük is kell a jövő évi tízmilliárdért.

Az év végével részben megújul az OGYÉI felső vezetése: Nagy Szilárd és Szolyák Tamás főigazgató-helyettesként dolgoznak a gyógyszerészeti hatóságnál, az ÁNTSZ-nél pedig úgy tudják, valóra válhat Szentes Tamás álma is.

Miközben az ágazati szereplők 50-60 milliárd forintos kórházi adósságállományt prognosztizálnak az év végére, az államtitkár szerint akár az is elképzelhető, hogy idén elmarad az évek óta „szokásos” évzáró konszolidáció.

Az orvostudomány legdinamikusabban fejlődő ága az eszközparkot, az új sebészeti technikákat és az új gyógyszereket tekintve az onkológia – véli dr. Géczi Lajos, az Országos Onkológiai Intézet Kemoterápia „C” Belgyógyászati – Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Osztályának vezető főorvosa, a Magyar Onkológusok Társaságának (MOT) elnöke. A Medical Tribune idei 7. száma közölt interjút, ezt idézzük fel.

Ha Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárral nem jutnak eredményre, az ombudsmanhoz fordulnak a rezidensek. Elnökük, Dénes Tamás viszont már döntött: leköszön, s megfontolja, hol folytatja.

Alapesetben a személyes betegutak – a pszichiátriai és a szexuális úton terjedő kórképek kivételével – láthatóvá válnak a beteggel kapcsolatba kerülő kezelőorvos számára, a különösen érzékeny adatokhoz viszont csak szakmakód alapján férhet majd hozzá a szakorvos.

Közel egymilliárd forintot költünk a megfelelő higiénével kordában tartható, ám mind gyakoribb kórházi fertőzésekre, melyek száma újra megismerhető a közönség számára.

Tizenkét kórház teszteli az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret, amint az országgyűlés elfogadja az őszi egészségügyi salátát, 2017-től pedig minden egészségügyi adminisztráció elektronikusan működik.

Nem állítható meg az orvos-orvos és orvos-beteg közötti kommunikáció fejlődése, amelynek egyre fontosabb felülete az internet és a közösségi oldalak. Ennek jelentőségét egyébként a hálózatkutatással foglalkozó cégek adatai is alátámasztják: az internetet használók keresik és meg is találják a problémájukban legautentikusabb szakembert – már ha elérhető a világhálón.

Az Alaptörvényben rögzítenék az ellátórendszer tartópilléreit adó szabályokat, és ennek megfelelően korszerűsítenék az egészségügyről szóló jogszabályt is – derült ki a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal csütörtöki ülésén.

Szektorokon átívelő, új szemlélet vezethetné ki a kátyúból a (nép)egészségügyet – derült ki a NEFI keddi konferenciáján. Az elképzelés a nemzetközi trendeknek megfelel, ám tényleges eredményei megkérdőjeleződnek, ha tudjuk, hogy egyelőre az erőforrás minisztériumba zsúfolt tárcák között sem sikerült szinergiát teremteni az elmúlt öt évben.

Az elmúlt években sem sikerült változtatni azon, hogy szürkezónás döntések és a szakmai érveket lesöprő politikai érdekek határozzák meg az egészségügyi ágazat sorsát – derült ki a XVII. Járóbeteg Szakellátási Konferencia Egészségpolitikai Fórumán Balatonfüreden.

Az államtitkár után újabb „erős embert” veszített az egészségügy, a MedicalOnline információja szerint ugyanis lemondott dr. Gajdácsi József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi főigazgató-helyettese.

A háziorvosok nem gyógyítanak, pedig az ellátórendszer szereplői közül az ő finanszírozásuk emelkedett a legjelentősebb mértékben – derült ki többek között a Medicina 2000 XVII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferenciájának első napján, amelyet hagyományosan Balatonfüreden rendeznek meg szeptember 16-18. között.

Elfelejtették az új rezidensrendelethez szabni a tavaly meghatározott keretszámokat, ezért kerültek nehéz helyzetbe a budapesti rezidensek és kórházak. A MedicalOnline úgy értesült, rövid időn belül rendezi a helyzetet az erőforrás minisztérium.

Megfenyegették a kamara elnökét és tisztségviselőit, ezzel magyarázta lapunknak Balogh Zoltán, hogy nem lesz etikai vizsgálat Sándor Mária ellen.

Szeptember 30-ig adtak időt a kabinetnek a szakdolgozók arra, hogy számottevően javítson a helyzetükön és megadja a követelt béremelést. A MESZK felmondási nyilatkozatot vár, az akciószövetség hasonló nyilatkozatokat gyűjt, és az önként vállalt túlmunka lemondására bíztatja híveit.

Idén öt, jövőre 13 milliárd forint jut alapbéresítésre, a fiatal szakorvosok pedig nettó 270 ezer forintot vihetnek haza 2016 januárjától – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár. Akit az alapbéresítés nem érint, annak egyelőre a bére sem emelkedik.

Az ortopédiai betegek csupán harmada gondolja úgy, hogy értékelhető információkat kapott orvosától – derült ki a technológiai beszállítók egyesületének  (ETOSZ) felméréséből.

Szegény Kórházat állított fel a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), ahová a politikusokat is elvárják, ahogyan a július 1-jei demonstrációra is, amelyet egyéjszakás virrasztás követ. Az is elképzelhető, hogy lemondják az önként vállalt túlmunkát, amivel működésképtelenné teszik az ellátórendszert.

A sürgősségi ellátásban tapasztalható anomáliák az ellátórendszer hibáira és hiányosságaira utalnak – derült ki a MOTESZ szerdai, interdiszciplináris fórumán.

Hosszú távú stratégia nélkül hamarosan komoly problémákkal kell szembesülniük a döntéshozóknak a társadalombiztosítás, a humánerőforrás és a finanszírozás tekintetében egyaránt – ez volt a legfőbb üzenete a Világgazdaság egészségügyi konferenciájának.

Hasznosnak tartaná a nemzeti konzultációt az egészségügyről Zombor Gábor, aki szerint társadalmi konszenzus mentén kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Minderről a Világgazdaság című lap csütörtöki konferenciáján beszélt a szakpolitikus.

Vitába szállt az egészségügyért felelős államtitkár a kórházszövetséggel, szerinte az intézmények teljes adósságállományát kifizették a hatvanmilliárd forintból.

Elfogadhatatlan, hogy az egészségügyben egyáltalán ne legyenek betartandó szakmai minimumfeltételek – vallja dr. Paller Judit országos tiszti főorvos, akit a MedicalOnline a többi közt az egészségügyi háttérintézmények átszervezéséről és a kórházi fertőzésekről is kérdezett.

Az alulfinanszírozottságban, a hiányos személyi és tárgyi feltételekben gyökerezik a legtöbb hazai műhibaper, azonban az állam, mint intézményfenntartó a kórházakra hárítja az eljárások minden ódiumát.

A szakdolgozói kamara zöld szalagjával zakója hajtókáján állt ki közel tízezer egészségügyi dolgozó elé az államtitkár kedden este, és teljes támogatásáról biztosította a méltó bérekért és munkakörülményekért demonstrálókat, átvéve a szervezetek petícióit.

Elméletben valamennyi egészségügyben dolgozó jól ismeri a kézhigiéné szabályait, azonban a gyakorlatban rosszul, vagy egyáltalán nem alkalmazza azokat. Különösen igaz ez az orvosokra.

Az eHealth az egészségügy forradalmasítását jelentheti – úgy a betegellátásban, mint a betegútszervezésben vagy az orvos-beteg kapcsolatokban. A forradalom kerékkötői a jogszabályok és a berögzült szokások lehetnek.

Miközben továbbra is nő a hazai intézményekben a nosocomiális infekciók száma, a vattába csomagolt politikai döntéshozók nem szereznek tapasztalatot a közfinanszírozott ellátás valós helyzetéről – derült ki a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXVII. kongresszusának csütörtöki napján Debrecenben.

Puhítanák a minimumfeltételeket a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságokban a menedzsmentek – derült ki többek között a Magyar Kórházszövetség szerdán kezdődött kongresszusának első napján, ahol a szakmapolitikai fórum mellett a szakemberek az egynapos sebészetről és a sürgősségi ellátásról is szóltak Debrecenben.

Központi forrásból egészen biztosan nem épül magas biztonsági fokozatú pszichiátriai osztály az OPAI-ban – mondta Mészáros János, az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Az utóbbi időben kevésbé intenzív a kapcsolata az államtitkársággal az Egészségügyi Szakmai Kollégiumnak, amely május közepéig működhet a jelenlegi felállásban. Prof. dr. Fülesdi Béla elnök reméli, a későbbiekben bekapcsolódhatnak az egészségügy átalakításának folyamatába.

Százötvenezer forint helyett 180 ezer forintos alapdíjat ígért Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy televíziós interjúban. A MedicalOnline-nak nyilatkozó intézményvezető szerint a tétel emelése előtt nem maradhat el a konszolidáció, és a kórházak egyéb költségeit is más forrásból kell biztosítani.

Az új gyógyszerügyi hatóságról, a gyógyszeripari portfóliócserékről, az országos közbeszerzésbe vont hatóanyagokról és orvostechnikai eszközökről is beszámoltak a szakemberek a MedicalOnline „Mi vár ránk? – Gyógyszeripar 2015” című konferenciáján, ahol az is kiderült, a vaklicittől nem remélnek már olyan jelentős megtakarítást, mint korábban.

Mind ágazati, mind népegészségügyi programnak kevés a kormány által nemrégiben elfogadott „Egészséges Magyarország” címet viselő stratégia. Legalábbis így vélekedett egy szerdai konferencián dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem (DE) professzora, ugyanitt a GYEMSZI főigazgatója arról beszélt, a kórházak operatív ügyeibe nem, de stratégiai irányításába bele kívánnak szólni a jövőben is.

Eszközként használta fel a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesületet (MSOTKE) Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arra, hogy elmondhassa: nem úgy képzeli el az ellátórendszer átstrukturálását, ahogyan a mostani döntéshozók. Legalábbis így véli dr. Berényi Tamás, a társaság elnöke.

Hiba lenne az egészségügyi régiók és az elmúlt években kialakított progresszivitási szintek felszámolása az új kórházi struktúra kialakításakor, a legkomolyabb veszélyt viszont az jelenti, ha arra kényszerítik az intézmények vezetőit, hogy elküldjék a dolgozókat, vagy a betegellátás minőségének rovására spóroljanak. Erről dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke beszélt a MedicalOnline-nak.

Teljes bizonytalanságban vannak az egészségfejlesztési irodákban (EFI) dolgozók a jövőt illetően, hiszen a 2013-ban és 2014-ben megnyitott 59 iroda fenntartása csupán két évig volt finanszírozható uniós pénzből, a forrást jövő év közepétől már az államnak kell biztosítania. Mint azt a MedicalOnline az egészségügyért felelős államtitkárságtól megtudta, 2015-ben, a központi költségvetésből 901.950.000 forintot szánnak az EFI-k fenntartására. Jelezték azt is, a hosszabb távú finanszírozás előkészítése egyelőre még folyamatban van. 

Bár sejteni lehetett, hogy az Uzsoki-modell előbb-utóbb lépéskényszerbe hozza a döntéshozókat, a végül elhangzó politikai állásfoglalás – miszerint: állami intézményben nem működhet privát ellátó és magánszolgáltató sem részesülhet OEP finanszírozásban – nagyobb meglepetést keltett a vártnál.

Aki került már vak ember közelébe, tudja, hogy a vakok elutasítják a szánalmat. Értelmes segítségre várnak. Október 15-ei, a fehérbot nemzetközi világnapjára készült összeállításunkból egyebek között kiderül: ha ma Magyarországon valaki sérülés vagy betegség miatt részben vagy egészben elveszíti a látását, ellátása lényegében a szemorvosi rendelőben véget ér.

Tavaly október óta folyik és július 31-ig tart az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) újravalidálási projektje, amelynek keretében az orvosok, és a szakdolgozók prémiumpontokért frissíthetik a nyilvántartásban szereplő adataikat. Az adatfrissítés része annak az 500 millió forintos, TÁMOP projektnek, amely lehetőséget biztosít a Humánerőforrás Monitoring Rendszer (HMR) kialakítására, ami magában foglalja egy adattárház kiépítését is, ami nem csak a szakpolitikának, hanem valamennyi ágazati szereplőnek, így a dolgozóknak is haszonnal jár majd.

Július 31-ig meghosszabbította az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) a tavaly óta folyó önvalidálás határidejét, hangzott el a Magyar Kórházszövetség XXVI. kongresszusán Siófokon, ahol a csütörtöki szakmai napon a sürgősségi ellátás hazai helyzetét is elemezték. Ez utóbbit nemcsak szakemberhiány jellemzi, hanem a káosz is – különösen Budapesten. 

Sok sebből vérzik az ügyeleti ellátórendszer, és ameddig az önkormányzatok és a vállalkozó háziorvosok között nem lesz egységes feltételrendszeren alapuló szerződéskötési kényszer, addig továbbra is sokkolja a kaotikus, gyakran értelmetlen szisztéma mind a betegeket, mind pedig az ellátásra kötelezett háziorvosokat.

Sem alapító okirata, sem vezetője nincs az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK), amelynek a kormány döntése alapján szeptembertől működnie kellene – figyelmeztet az eLitMed.hu.

Nem veszik állami gondoskodásba 2013. január elsejétől a járóbeteg-ellátó intézeteket. Az eLitMed.hu szerint ezt Cserháti Péter helyettes államtitkár közölte a szakdolgozói kongresszuson.

Miközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által utalt, a háziorvosi tevékenyég ellátásáért kapott finanszírozás nem, vagy csak nagyon szűken elegendő a praxisok működtetésére, a jelenleg hatályos jogszabályok nem támogatják azt, hogy az esetleg többféle szakvizsgával rendelkező orvos használja szakterület-specifikus tudását bevételeinek növelése érdekében.

Az eddig napvilágot látott és jelentős vitákat kiváltó elképzelések szerint az orvosképzést is folytató egyetemek állami finanszírozása nincs veszélyben, de nem kizárt, hogy e szakemberhiányos területeken is csökkenhet az egyes karokra felvehetők száma. 

Szakfelügyelő főorvosok soha nem fogják kívülállóként ellenőrizni a kollégájuk által vezetett intézményt. Ez, ahogyan most is, csak egy urambátyám alapon működő rendszer volna, amely nem mutat rá a hibákra – vallja a megszüntetésre ítélt Egészségbiztosítási Felügyelet első, lemondott elnöke, dr. Kovácsy Zsombor. Szerinte, ha a betegjogok ellenőrzése az ÁNTSZ-hez kerül, ott is az az aggály lép fel, hogy a szakma ellenőrzi a szakmát…