Endoszkópia és sürgősség: irányelv kellene

– A gasztrointesztinális vérzések ellátása jelenleg ad hoc működik a különböző sürgősségi osztályokon. Abban a reményben vetettük fel az irányelv kidolgozásának szükségességét, hogy az egyes fenntartóknál is egységessé váljon a vérzések ellátása. Például abban, hogy nem plazmát kell adni a vérző betegnek, hanem prothrombinkomplex-koncentrátumot, mint ahogy az a világban általános gyakorlat.

– De drágább is…

– Összességében nem kerül többe, csak pillanatnyilag, hiszen ha ezt alkalmazzuk, a második, harmadik napon kevesebb beteget kell megoperálni. Vannak valóban drága eljárások, amelyek a terápiás sor végén állnak, például a helyileg alkalmazott szer, amelyet endoszkóppal lehet a fekélyes területre juttatni, ezáltal dehidratálva azt. Az amerikai hadseregben kifejlesztett készítmény 90 százalék felett hatékony a vérzések megállításában, nagyságrendileg 100 ezer forintos költséget jelent. Azokon a helyeken, ahol felvállaltan, illetve feladatkiosztottan, sürgősséggel kell ellátni a gasztrointesztinális vérzéseket, indokolt ennek a használata, mert akár az akut műtét – amelynek mortalitása igen magas – is elkerülhető, vagy a beteg néhány órával később, a sokk elmúltával, elektíven, kisebb kockázattal, kevesebb szövődménnyel operálható.

 – Önök szerint minden sürgősségi ellátást nyújtó intézményben rendelkezésre kellene állnia ezeknek a terápiáknak?

– Inkább azt szeretnénk, hogy legyen egy hivatalos terápiás sorrend, amely a szakmák által elfogadott. Nyilvánvalóan nem minden esetben kell a legdrágább beavatkozást választani, de a vérzések egy adott százalékánál indokolt, és akkor a szükséges eszközöknek rendelkezésre kellene állniuk. Az irányelvvel közelebb jutnánk ahhoz, ami elvárás az egészségügyi ellátásban: egységes elvek mentén, mindenki számára legyen hozzáférhető a gyógymód.

– Ha elsőre drágábbnak is tűnik a beavatkozás, hosszú távon jobban megérné a fenntartónak is?

– Meggyőződésem, hogy a finanszírozó is jól járna, de egzakt költséghatékonysági számítások, amelyek mögött valós árak vannak, nincsenek. Inkább csak azt veszik figyelembe, hogy ha használjuk az adott terápiát, az pénzbe kerül, ha nem, akkor kifizetni sem kell.

– Hogyan áll most az irányelv?

– Az MGT endoszkópos szekciója, együttműködve a sürgősségi orvostan szakértőivel igyekszik összeállítani az ajánlást, amivel azonban sokat kell dolgoznunk, munka mellett, saját időnkből, pénz nélkül.

– Az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozatától nem jön segítség?

– Az utóbbi időszakban egy-két irányelv készült el, mondhatni, mutatóba, néha-néha érkezik a tagozattól anyag, amit szakmailag véleményeznünk kell. Sajnos azt tapasztalom, hogy a mindennapi, kilátástalan taposómalomban, amelyben dolgozni kényszerülünk, elveszni látszik a szakmai lelkesedésünk.

– Irányelvek nélkül látják el a magyar betegeket?

– Léteznek európai, vagy más nemzeti irányelvek, az igényes kollégák eszerint igyekeznek eljárni, ebben azonban határt szabnak a hazai intézmények anyagi és infrastrukturális lehetőségei.

– Nőtt a gasztrointesztinális vérzés miatt sürgősségi ellátásra szoruló betegek száma?

– A spektrum átalakult. A Helicobacter pylori okozta peptikus fekélyek visszaszorultak, ugyanakkor egyre több a gyógyszeres vérző. Hagyományosnak mondhatók ebben a sorban a non-szteroid fájdalomcsillapítók szövődményeként kialakuló vérzések, kardiológiai indikációval rengetegen szednek 2-3 féle trombocita aggregáció gátlót, alvadás gátlót, így ma már a vérzések nagyobb részét az új, orális antikoagulánsok okozzák. Fontos, hogy bár az összvérzés kockázatot ezek a szerek nem emelik meg, de a gasztrointesztinális kockázatot igen, így a gasztrointesztinális vérző betegek halálozása összességében nem csökkent az elmúlt harminc évben.

– A gasztrointesztinális vérzések ellátását 2015-ben mentesítették a TVK alól. Ez milyen változásokat hozott?

– Nem sokat, mert a csökkentést magas progresszivitási szinthez (prog. III, II.B), jellemzően centrumokhoz kötötték, ami azért nem igazságos, mert vannak olyan megyei, vagy akár városi kórházak is, amelyekben ugyanúgy el kell látni az akut vérző betegeket, ám ezek az intézmények így nem kapják meg az ez után járó finanszírozást, és maguknak kell kigazdálkodniuk a betegek ellátásának költségét. Ezeket az életveszélyes állapotban lévő pácienseket azonnal kezelni kell, nincs idő arra, hogy magasabb szintű szolgáltatóhoz irányítsák őket.

– Ki tudják állítani a vérzések ellátásához szükséges személyzetet?

– Első sorban endoszkópos szakasszisztensben van hiány, ami már a centrumokban is nehézségeket okoz. A vérző betegek ellátása behívós készenlétet jelent, ami tíz-tizenöt éjszakán keresztül túlzott terhelést jelent. A megfelelő számú szakorvos kiállítása kisebb helyeken lehet probléma. Az ilyen típusú ügyeleti ellátásnál – amellett, hogy a betegbiztonság területén is felvet kérdéseket, hiszen az esetleg hajnal kettőkor riasztott kollégáknak másnap reggel ugyanúgy munkába kell állniuk – problémát jelent az intézménybe való bejutás, amire szintén csak lokális megoldások vannak.