Pezsgőt bontottak a NEAK-nál – új időszámítás a finanszírozásban

A havi 12,5 milliárd forintos részletekben érkező forrás elosztásáról is beszámolt a mátraházi rendezvény 2. napjának gazdálkodási és finanszírozási szekciójában a főigazgató, aki szerint az E. Alap valamennyi kasszájába beépül a többlet – egyes tételek szorzóként – a szakellátástól a laborokon át a krónikus ellátásig.

Az összeget az alábbiak szerint osztják fel:

• szakellátási alapdíjemelés: 53,8 milliárd Ft;
• szakmafedezeti kiegyenlítés II. üteme: 41,9 milliárd Ft;
• betegélelmezés: 47,2 milliárd Ft;
• tételes elszámolás alá eső eszközök és szolgáltatások, hasi sebészet: 3,8 milliárd Ft;
• tartalék: 3,2 milliárd Ft (kormányzati kérésre).

Több pezsgőt is durrantottak, amikor elindították a pénzt a kórházaknak – vallotta be Kiss Zsolt, aki szerint ha tavaly érkezett volna az intézményekhez ez az összeg, a 190 milliárd forintos lejárt számlatömeg 82 százalékát eliminálta volna.

Még mindig a személyi kiadások és a bértámogatás van túlsúlyban a finanszírozásban, a kórházaknak 1100 milliárd, a járóbeteg-szakellátóknak 849 milliárd forintot utaltak ezen a címen – osztotta meg a tavalyi év adatait a főigazgató, jelezve, a bértámogatás nem produktív elem a finanszírozásban, mert hiába nő, az ellátási esetszám nemigen változik, a betegellátás arányai nem javulnak.

Ezt igazolják a számok is, hiszen a járóbeteg-szakellátás országosan még mindig 8 százalékos elmaradásban van a bázisévhez (2019) viszonyítva, a kórházak pedig a teljesítmény 95 százalékát hozzák. A sor végén továbbra is stabilan őrzi a helyét a krónikus ellátás a 25 százalékos elmaradásával.

Tavaly és az azt megelőző évben 6621 szolgáltatót ellenőriztek a NEAK munkatársai az alapellátástól a klinikákig, szakmai, finanszírozási és pénzügyi területeken egyaránt. A feltárt szabálytalanságok nyomán 1,4 milliárd forint büntetést szabtak ki. A főigazgató itt jegyezte meg azt, hogy kevesebb lenne a szankció, ha széles körben alkalmaznának finanszírozási protokollokat, amelyek nemcsak az elszámolást segítenék, hanem a betegellátást is támogatnák.

Adósságrendezésre 2024-ben összesen 150 milliárd forintot kaptak a szolgáltatók, idén február 11-én pedig 96 milliárd forintot utalt számláikra a NEAK „gazdálkodást segítő támogatásként” a tavaly december végén fennálló, lejárt határidejű tartozás alapján. Az adósságállomány legnagyobb részét három egyetem halmozta fel, így a konszolidáció 30 százalékát a klinikák vitték el, 65 százaléka került az állami kórházakhoz – összegezte Kiss Zsolt.

Párhuzamos jogviszonyok kavalkádja

Nem az intézményi gazdálkodás akadályozása, hanem a közpénzfelhasználás nyomon követése és a közös kiútkeresés a Magyar Államkincstár költségvetési felügyelőinek feladata – szögezte le Gárdos Csaba, a szervezet költségvetési felügyeleti igazgatója, aki elsőként a kórházi adósságokat vette górcső alá előadásában. – Az OKFŐ intézményeiben hónapról-hónapra 12-20 százalékos adósságnövekedést tapasztaltak a tavalyi adósságrendezések ellenére, amelyek jelenleg mintegy 40 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak. Ahogyan a NEAK szakemberei, úgy a MÁK ellenőrei is tapasztalják, hogy a kifizetések nagy része bértámogatásra megy, a dologi kiadásokra pedig egyre kevesebb marad, amit ráadásként tovább terhel az infláció.

Az összes bérjellegű kifizetés 70 százalékát teszik ki az orvosok alapilletménye, a szakdolgozóknál ez az arány 80 százalék. A fennmaradó rész egyéb elemekből – mozgóbér, illetmény kiegészítés, túlmunkadíj, jubileumi jutalom, munkáltatói döntésen alapuló kifizetés – áll. Gárdos Csaba jelezte, a MÁK álláspontja – megegyezően az OKFŐ-ével – az, hogy egységesen kellene szabályozni a kiegészítő bérelemeket.

„Igen nagy teherbírású” dolgozókkal is találkoztak a munkaidő elszámolások és jelenléti ívek ellenőrzése során – fogalmazott az igazgató. A 85 OKFŐ-s szolgáltató közel 100 ezer alkalmazottja közül több mint ötezren rendelkeznek legalább két jogviszonnyal. Előfordult ugyanis, hogy ugyanaz a személy ugyanabban az időben egyszerre két kórházban is dolgozott, mindkét helyen aláírásával igazolva ezt, de volt 20 olyan munkavállaló, akiket két kórházban alkalmaznak főállásban. Találkoztak olyan szolgálati jogviszonyos dolgozóval, aki hét intézménnyel volt szerződésben.  Helyenként a menedzsmentekben is találkoztak furcsaságokkal, volt olyan intézmény, ahol a főigazgató munkáját a két helyettes mellett négy orvosigazgató támogatta – sorolta. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos jó gyakorlattal is találkoztak a kórházakban, van, ahol három pszichológust is alkalmaznak a személyi állomány támogatására.

A magas személyi költséghányad rányomja a bélyegét a dologi kérdésekre – foglalta össze a MÁK igazgató, megjegyezve azt is, hogy a kórházaknak a személyi állomány megtartásában kihívást jelentenek a klinikák és a magánszolgáltatók, ahol magasabb fizetéssel kecsegtetik a dolgozókat. 

Költséghatékony karbantartás helyett tűzoltást és haváriakezelés

Lesznek forráshiányok, és kiigazításra is szükség lesz a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál (KEF) – derült ki Bodó Attila, a szervezet főigazgató-helyettesének előadásából, aki a kórházak megörökölten rossz infrastrukturális állapotával magyarázta, hogy tavaly nem sikerült megvalósítani azt a korábbi tervüket, hogy standardok mentén, költséghatékonyan tudják végezni a feladataikat.

Óránként 83, évente 3700 bejelentés fut be a KEF-hez, amelyek 80 százalékát teljesítették, 11 százalékát elutasították. Átlagosan 100 aktív státuszú haváriabejelentést tartanak számon, amelyeket 24 órán belül kellene kijavítani, ám ez sokszor nem valósul meg. Mint az a MÁK felügyeleti igazgatójának előadásából is kiderült, a jelzett, ám teljesítetlenül maradt hibákat sokszor a kórházak maguk igyekeznek orvosolni. A legtöbb problémát a liftek meghibásodása okozza, április 10-én 89 nem működő felvonót tartottak számon. A hibajelentések számában nem tapasztalnak eltérést az ország régiói között, ami arra utal, hogy országosan homogenizált az infrastruktúra állapota.

A feladatok gyors és költséghatékony megoldása helyett tűzoltást és haváriakezelést kénytelenek végezni a KEF-nél, utóbbiak esetében sokszor csak a veszély elhárítására van lehetőség, érdemi javításra már nincs. A műszaki problémák kezelése mellett 3,4 millió négyzetméter takarítását kell megoldani ötezer főnyi személyzettel. A rendészeti feladatokat 600 biztonsági őr látja el, akiktől naponta 10-15 rendkívüli jelentés fut be a központba. Nincs olyan hét, hogy valamelyik intézménybe ne kelljen kihívni a rendőrséget – sorolta a főigazgató-helyettes.

Ugyancsak a KEF kezeli a hatósági ügyeket, köztük a tűz- és környezetvédelmi előírások betartását, de hozzájuk fut be például a lakossági zajvédelmi panaszok tömkelege is, az ezekhez kapcsolódó esetleges bírságokat is a KEF-nek kell majd megfizetnie – mondta Bodó Attila.