Világnap – stratégia nélkül
A WHO a cukorbetegség elleni küzdelmet tűzte zászlóra ebben az évben. Hazánknak még Nemzeti Diabétesz Stratégiája sincs, bár a szakma öt éve elkészült vele.
Újra átadták az egészségügyért felelős államtitkárságnak azt a 2011-ben készült Nemzeti Diabétesz Stratégiát, amely dr. Hidvégi Tibor, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) főtitkára szerint valamennyi NCD-kórkép kialakulásának megelőzésében iránymutató lehetne, ugyanakkor a stratégia egyelőre nem kapott politikai támogatást. Mindez azon a csütörtöki sajtótájékoztatón derült ki, amelyet az Egészségügyi Világnap alkalmából tartottak az egészségügyért felelős államtitkárságon.
Az ENSZ 1948. április 7-én alapította meg az Egészségügyi Világszervezetet (World Health Organization, WHO), ennek jegyében rendezik meg az Egészségügyi Világnapot, amikor is a szervezet egy évre szóló programot tűz maga elé kiemelt témaként. Döntésük értelmében az Egészségügyi Világnap témája 2016-ban a cukorbetegség.
A WHO adatai szerint 2012-ben 1,5 millió ember haláláért közvetlenül a cukorbetegség volt felelős, és azt prognosztizálják, hogy 2030-ra a diabétesz lehet a hetedik leggyakoribb halálok a világon – tájékoztatott dr. Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodavezetője. Elmondta azt is, a cukorbetegek körében két-háromszoros a szív- érrendszeri betegségekből eredő halálozás, ugyanakkor a WHO tegnap megjelent diabétesz jelentése szerint 1980 óta globálisan megnégyszereződött a diabétesz prevalenciálja: míg 36 évvel ezelőtt 108 millió embert érintett a betegség, 2014-ben már 422 millió cukorbeteget számláltak világszerte. Európában a közel négy évtizedes időszakban a növekedés üteme valamivel mérsékeltebb volt, a betegség prevalenciája 5,3 százalékról 7,3 százalékra nőtt. Az irodavezető hangsúlyozta, a diabétesz az egészségügyi rendszerre és a gazdaságra egyaránt hatással van, csak Európában az össz-egészségügyi kiadások 9 százalékát fordították a diabétesz szövődményeinek kezelésére, ami 156 milliárd dollárt jelentett. A 2-es típusú diabétesz a lakosság 90 százalékát érintheti, azonban ennek 20 százaléka elkerülhető lenne, a kór a túlsúlyos kamaszok és gyermekek körében is egyre elterjedtebb.
A hazai, 7–800 ezer cukorbeteg mellett a MDT becslései szerint legalább ugyanennyien vannak, akik diabéteszesek, de nem tudnak róla, és további 7–800 ezer lehet azoknak a száma, akik életmódjukból eredően a cukorbetegség előszobájában vannak – fogalmazott prof. dr. Barkai László, az MDT elnöke. Elmondta azt is, az alapellátásban elvégezhető szűrővizsgálatok nem drágák, ám hatékonyak a rizikócsoportba tartozó, és a látens betegek korai felismerésében. A diabétesz az egyén és a társadalom számára is komoly terhet jelent, évente 2500 lábat vágnak le, és ezer honfitársunk veszíti el a szeme világát a cukorbetegség szövődményeként kialakuló érkárosodás miatt, az egészségügyi kasszából 180 milliárd forintot költünk a gyógyszerekre, kórházi kezelésekre.
A gyógyító szakember szerint a betegség mielőbbi diagnózisának és a szövődmények korai kezelésének igen nagy jelentősége van, és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon tíz éven belül hárommillióra emelkedik a krónikus, nem fertőző betegségekben szenvedők száma. Ezt a mennyiségú beteget a szakellátás nem fogja tudni kezelni, ha nem erősítik a prevenció fókuszú alapellátást. Hangsúlyozta, a kormány kiemelten fontosnak tartja az alapellátás és a megelőzés ügyét, így az ágazatban minden plusz forrást ennek a területnek a megerősítésére fordítanak. Nemcsak a Népegészségügyi Modellprogram (Svájci-projekt), hanem a készülő EFOP 3.8.3 és 1.8.3 projektek is e két téma köré épülnek. Lapunk kérdésére válaszolva, mely szerint várható-e a Nemzeti Diabétesz Stratégia elfogadása úgy reflektált, uniós pályázatokra építve, amelyekből módszertani feladatokat is finanszírozhatóak, új, összefogó stratégiát írnak NCD-kre vonatkozóan.
Miközben az egészségpolitika nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a szintén uniós forrásokból kialakított Egészségfejlesztési Iroda- (EFI) hálózat működésének prevenciós és életmódváltást támogató feladatai javulást hoznak a népegészségügyi mutatókban, Hidvégi Tibor lapunknak kifejtette, a szinte valamennyi EFI profiljában fellelhető cukorbeteg klubok a hetvenes évek „maradványai”, és inkább nyugdíjas klubként működnek. Magánvéleményét megfogalmazva hozzátette, egységes feladatokat és működési irányelveket kellene meghatározni az irodáknak ahhoz, hogy valóban effektív ellátásokat tudjanak nyújtani a lakosságnak.
A gyógyszerkasszára nehezedő nyomás nem innen, hanem a biológiai terápiák oldaláról nagy – fejtette ki az államtitkár a MedicalOnline-nak, amikor arról kérdeztük, milyen eredményeket hozott akár a beteg-együttműködésben, akár megtakarításban az a 2012-ben hatályba lépett jogszabály, amely szerint nem minden 2-es típusú cukorbetegnek jár teljes támogatással az analóg inzulin. A szabályozás bevezetésekor sok vitát váltott ki, hogy azok, akik nem tartják be orvosuk, dietetikusuk életmódváltási tanácsait, csak az olcsóbb, humán inzulinhoz juthatnak hozzá 100 százalékos társadalombiztosítási támogatás mellett. Aki továbbra is a modern készítményeket választja, ám egy éven belül a HbA1c szintje meghaladja a 8,0 százalékot, annak fizetnie kell az analóg inzulinért. A szakpolitikus úgy vélte, mind az egyén, mind a társadalombiztosítás szempontjából az a nagy kihívás, hogy a betegek életében minél később következzen be drámai életminőség-változás.
A gondolat helyes volt, az intézkedésből volt megtakarítás, de ez nem állt arányban az betegek és orvosok számára generált nehézségekkel – válaszolta kérdésünkre Barkai László, elismerve, a jogszabály bevezetése óta kétségtelen, hogy a betegek jobban motiváltak a kezelésben való együttműködésben. A szakma mindig is egyetértett azzal, hogy a drága kezeléseket azok kapják, akik együtt tudnak működni a terápiában – folytatta, és úgy vélte, a beteg-együttműködést díjazó lépés azért az inzulinanalógok területén kezdődött el, mert ebben az esetben egyszerűen mérhetők a paraméterek. Pusztai Zsófia a MedicalOnline felvetésére reflektálva pedig azt tette hozzá, a KSH adatai szerint 2009–2014 között a cukorbetegek gyógyszerfelhasználása 78-ról 90 százalékra nőtt, a diétát tartók aránya pedig 61 százalékról 67 százalékra emelkedett – amiben a szakmának nagy szerepe volt, de a mutatók javulásához elképzelhető, hogy az említett rendelkezés is közrejátszott.
Új finanszírozási protokoll jelent meg a 2-es tipusú cukorbetegek ellátására tavaly év végén a Magyar Közlönyben, amely azonban hiába lépett hatályba, betartása mindaddig nem lehetséges, amíg nem módosítják a gyógyszerfelírási (ESzCsM 32/2004. (IV. 26.)) rendeletet. Lapunk kérdésére, hogy mikor várható az említett rendelkezés módosítása, sem a szakemberek, és – az illetékes szakemberek távollétében – egyelőre az államtitkárság sem tudott választ adni.
