Agora a szűrésekről: párbeszéd helyett perpatvar
– Frenetikus napokat éltünk meg a kórteremben – fogalmazott a nemzet színésze. – Kötelezővé tenném a szűréseket – jelentette ki az onkológus. Az etikus és erkölcsös szűrésekről beszélt az orvos-jogász, a közszolga pedig az adminisztrációs terhek mérséklését ígérte. Végül mégis az oltásellenesek bizonyultak a leghangosabbnak a Magyar Orvosi Kamara Agora rendezvényén, ahol a szűrésekről tervezett párbeszéd felpaprikázott hangulatú személyeskedésbe torkollt. Legalábbis az egyik fél részéről.
Elegánsan viseltem ezt a dolgot – így vallott daganatos betegségéről Cserhalmi György, a nemzet színésze szombaton, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Agora rendezvényén, ahol ezúttal a szűrővizsgálatokról kezdeményezett társadalmi párbeszédet a hivatásrend. – Úgy tettem, mintha semmi bajom nem lenne, bár csupán 5 százalék esélyt adtak az orvosok a túlélésre. Nagyon rosszul voltam a kemoterápiától, de nem érdekelt, hiszen ez egyben azt is jelentette, hogy élek – mesélte, és elárulta azt is, nem kért VIP szobát a kórházban. – Nem tudom, hogy megy ez a túlélés, de mi jól elszórakoztattuk egymást a kórteremben, ahol frenetikus napokat éltünk meg, és megállapodtunk abban, hogy nem kell gyászolni magunkat – emlékezett vissza, és azt is bevallotta, csupán az „vágta haza lelkileg”, amikor a vizitek alkalmával azt kérdezte tőle az orvos: „na, hogy vagyunk?” – Súlyos identitásvesztésben van a beteg a kórházban, és az ilyen mondatoktól még inkább elvész a méltósága és tartása. Mi pedig olyan gyávák voltunk akkor és ott, hogy nem mertünk minderről szólni – zárta a rendezvényt megnyitó felszólalását a MOK budapesti székházában Cserhalmi György.
Van vagy nincs szervezett szűrés Magyarországon?
Mióta itt ülünk, ketten meghaltak daganatos betegségben – jelentette az esemény első fél órájának elteltével Bodoky György onkológus, centrumvezető főorvos, aki azt mondta, Magyarországon 15 percenként meghal egy beteg rákban. A rendkívül riasztó hazai rákstatisztikákat ismertetve beszélt arról, hogy Magyarországon évente 62 ezer embernél diagnosztizálnak daganatos megbetegedést, ami a Puskás-stadion teljes nézőközönsége. Rákbetegség miatt egy évben 50 ezer főt veszít a magyar társadalom, azaz Mosonmagyaróvár teljes lakosságát.
Nem lehet a hazánkban folyó népegészségügyi célú szűrővizsgálatokat ebbe a körbe sorolni, ugyanis a WHO definíciója szerint ez csak 60 százalékos részvételi arány mellett valósul meg – folytatta a professzor, hozzátéve, emlőszűrésre az érintettek 35 százaléka megy el, a vastag- és végbéldaganat (CRC) szűrésnél 8, méhnyakszűrésnél pedig 9 százalékos a részvételi arány. Igaz, utóbbi esetében csalóka az adat, hiszen a magánorvosnál elvégzett citológia eredménye nem kerül be az EESZT-be, csak az orvosi vizsgálaton való megjelenés tényét jelentik kötelezően a szolgáltatók.
A kolonoszkóppal végzett CRC-szűrés esetén a megelőzhető halálozás 90, míg a székletvér-szűréssel 47 százalékkal csökkenthető – mondta Bodoky György, aki szerint nem a legoptimálisabb vizsgálatot alkalmazzuk idehaza, miközben a vastag- és végbélrák a 2. leggyakrabban előforduló daganatos betegség és a leggyakoribb daganatos halálok idehaza. A professzor szerint a legtöbb életévnyereséget a megfelelő CRC-szűréssel lehetne elérni, amiben az aranystandard a kolonoszkópia.
Pártolom a szűrések kötelezővé tételét, de nem büntető, hanem jutalmazó ösztönzőkkel – tette hozzá az onkológus, aki szerint a szűrővizsgálat a leghatékonyabb gyógyító eszköz az onkológiában, aminek a jelenleginél sokkal nagyobb teret kellene adni. Megjegyezte azt is, hogy onkológusként látja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ez irányú erőfeszítéseit, azonban annak eredményeit nem:
Volt már olyan projekt, amelynek keretében beszereztek kolonoszkópokat, amiket aztán soha nem használtak. A pilotok eredményesek, a kivitelezésnél azonban valami mindig elbicsaklik. Elkeseredve látom, hogy amióta küzdünk a CRC-szűrés bevezetéséért, 80 ezer embert veszítettünk el – mondta professzor. (Az elmúlt 25 évben 12 CRC-szűrési pilot futott le Magyarországon, valamennyi igazolta a szűrés hatékonyságát. A 13. az az EFOP és VEKOP forrásokra alapozott pilot volt, amelynek nyomán – több éves huzavonát követően – végül országosan bevezették a CRC-szűrést az 50-70 év közötti korosztályban. Az uniós finanszírozásért cserébe a kormány azt vállalta, hogy három év alatt 10 százalékkal csökkenti a vastagbélrák-halálozást.)
Etikus és erkölcsös szűrések
A hatályos jogszabályok szerint minden olyan orvosi vizsgálat esetében, amely alkalmas daganatos betegségek szűrésére – a fogászati kontrolltól a tüdőröntgenig – kötelező lenne a leleten feltüntetni a szűrővizsgálat eredményét. Erre már Kereszty Éva, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke hívta fel a figyelmet azzal együtt, hogy az orvosok képzésben elsikkad a szűrések fontossága: nem tanulnak az orvosok szűrni, és a fent említett jogszabályi kötelezettség sem ment át az orvosi köztudatba.
Az etikus szűrés nem veri át a betegeket – folytatta az orvos-jogász, aki szerint az evidence based orvostudomány mellett megjelent a business based orvostudomány is, aminek nyomán – elsősorban a magánszolgáltatók – olykor felesleges szűréseket ajánlanak ki, a szükségesnél lényegesen nagyobb gyakorisággal.
Nem fenyegetéssel és büntetéssel kell ösztönözni a lakosságot a szűréseken való részvételre, hanem egy olyan komplex szűrési csomag ajánlásával, amely a gyermekkori, iskolai szűrésektől kezdve folyamatosan hozzászoktatja a polgárokat a vizsgálatokon való részvételre. Ugyanakkor faluról, tanyáról csak 2-3 átszállással lehet eljutni a szűrőhelyekre, amire az érintetteknek se pénze se energiája, se ideje nincs, ráadásul ezek nyitva tartása sem kedvező, a munkáltatók pedig nem engedik el szűrésre munkaidőben a dolgozókat – hívta fel a figyelmet Kereszty Éva, aki szerint folyamatos társadalmi célú kampánnyal kell eljutni a lakossághoz, a szűrések elvégzésébe pedig be kell vonni a rezidenseket és medikusokat is.
Bővítenének, digitalizálnának
Komplex szűrési csomag készült az NNGYK-ban, amely arra vár, hogy a gyakorlatban is megvalósulhasson – mondta Surján Orsolya helyettes tisztifőorvos, emlékeztetve arra a 2023. márciusi bejelentésre, amelyben új népegészségügyi célú szűrések bevezetését ígérték.
Minden háziorvosnak kötelezettsége van a CRC-szűrésben való részvételre, ahogyan az emlő- és méhnyakszűrésre való agitációra is – szögezte le a helyettes tisztifőorvos. Bodoky György adataira reflektálva azt mondta, a meghívott, átlagos kockázatú célcsoportba tartozó 50 év felettiek 30 százaléka él az otthoni mintavétel alapján elvégezhető vastagbélszűrés lehetőségével.
Digitális mammográfokkal lefedett az ország, csak néhány helyszínen nem áll rendelkezésre modern készülék – folytatta Surján Orsolya, hozzátéve, arra törekszenek, hogy ahol diagnosztikus mammográfiás vizsgálat történik, legyen szűrés is. Hogy a felvételek kiértékelése is gyorsabb legyen, a vármegyei kórházakban központosítják a leletezést.
Az informatikai fejlesztések azt célozzák, hogy miközben mindenki a saját medikai szoftverében dolgozhat, a rákregiszterbe is automatikusan bekerüljenek az adatok. A papíralapú meghívók helyét digitálisak veszik át azoknál, akik rendelkeznek EgészségAblak applikációval, és a patikusok is látni fogják a náluk vásároló páciens meghívóját CRC-szűrésre. Ugyanakkor azt elismerte, vannak háziorvosok, akikhez még nem jutottak el a székletvérvizsgálathoz szükséges kitek.
Miről is szól a kötelezés?
Bármilyen kötelezés csak akkor megengedett, ha az a páciens tájékozott beleegyezésén alapul – fogalmazott hozzászólásában Lebedi Rebeka, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, aki szerint csak azt követően lehet kötelezni a lakosságot a szűréseken való részvételre, ha az állam bizonyítja, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy önkéntesen menjenek el szűrésekre a polgárok.
Weltner János sebész főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a megmentett életévek száma és az ezekre jutó költség mértéke a legjobb szakmai mutatója annak, mit érdemes szűrni és mit nem, ugyanakkor úgy vélte, nem elég propagálni, hanem kötelezővé kell tenni a szűréseket abban az országban, ahol 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya.
Az is kap meghívót szűrési célú mammográfiára, aki magánszolgáltatónál elvégeztette a vizsgálatot, és az is, aki éppen mellrákkezelés alatt áll – jelezte Báródi Edit, az az Egészség Hídja Összefogás Egyesület titkára. Beszélt arról is, hogy bár a melldaganatban érintettek fele 65 év feletti, ők hiába kérik, a nőgyógyászok és háziorvosok rendre visszautasítják, hogy beutalót adjanak mammográfiára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavaly nyáron megjelent salátatörvényben foglaltak nem a népegészségügyi célú szűrések kötelezőségére vonatkoztak.
Széttrollkodták az oltásellenesek a kamara rendezvényét
A MOK Agora rendezvényei a szakemberek és a társadalom közötti párbeszéd elmélyítését tűzik ki célul, így a „hivatalos” felszólalók után a közönség következhetett, így több kéz is hamar a magasba lendült. A szűrések kötelezővé tételének örvén indított első kérdés nyomán azonban hamar kirajzolódott, hogy a vendégek egy részét egyáltalán nem a daganatos megbetegedések megelőzése érdekelte; hanem a kötelező gyermekkori védőoltások.
Miért nem vizsgálja az NNGYK az oltások összetételét, megfelelőségét és biztonságosságát? – kiabálta fennhangon egy résztvevő, aki azt követelte az NNGYK-tól, hogy ha kötelezik arra, hogy beoltassa a gyermekét, vállalja annak következményeiért a felelősséget.
A felszólalónak a gyermeke védelmében az orvos és a gyámhivatal felé voltak kérdései a kötelezően beadandó oltóanyagok összetételével és kockázatival kapcsolatban – tolmácsolta higgadtan az elhangzottakat a közönség soraiból Mihalik Angelika nagykanizsai ügyvéd, aki egyike azoknak, akik elkészítik azokat a formanyomtatványokat, amelyekkel az oltásellenes panaszos szülők rendre a hivatalokhoz fordulnak. – Az oltóanyag összetételével kapcsolatban akkor is tájékoztatási kötelezettség terheli az orvosokat, ha a pácienst nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga – jelentette ki az ügyvéd, azt azonban elismerte, hogy a gyermekkorban kötelező szűrővizsgálatokkal (legalább) nincs komoly problémájuk.
Diktatórikusnak és gyalázatosnak nevezték az NNGYK működését a közönség soraiból harsogók, amit Surján Orsolya azzal igyekezett hárítani, hogy mindig válaszolnak a hozzájuk érkező megkeresésekre, az oltási kötelezettséget pedig a területi járványügyi hatóság adja ki, nem a tisztifőorvosi hivatal. Hozzátette, hogy a vakcinák hatásáról és mellékhatásairól minden információ nyilvánosan is elérhető.
Milyen társadalom az, ami felmenti a bűnösöket? – kiabáltak be a közönség soraiból, ahogyan azt is, hogy az NNGYK agresszív hozzáállásának az orvosok az elszenvedői, mert őket fenyegetik, ha szólni mernek az oltások káros hatásairól, a hivatal pedig eltussolja ezeket a véleményeket.
Kitiltották a kamara rendezvényéről Tamasi Józsefet! – érkezett az újabb vád egy felpaprikázott, kipirult arcú résztvevőtől, aki arról is harciasan fejtette ki a véleményét, hogy az NNGYK a levegő- és vízminőséggel kapcsolatban is félrevezeti a lakosságot.
Tamasi József egyébként belgyógyász szakorvos, és úgy véli, hogy a kötelező gyermekkori oltások mellékhatásaként idegrendszeri problémák (pl. ADHD) jelentkezhetnek, amelyek mérséklésére gyógynövénykezeléseket és homeopátiás készítményeket ajánl.
A Tamasival szembeni eljárást panaszló felszólalónak Álmos Péter, a kamara elnöke válaszolt. Kiderült, hogy az oltásellenesek felkent orvosszakértője álnéven regisztrált a rendezvényre, és ugyanezen álnéven írta alá belépéskor a jelenléti ívet. Miután a szervezők közül többen felismerték őt, a MOK elnöke – az etikátlan viselkedés okán – megkérte, hogy távozzon. Tamasi hívei először azzal érveltek, hogy ha saját nevén jelentkezik a nézők sorába, a kamara kitiltotta volna. Ezt az elnök határozottan cáfolta, és leszögezte, ha nem csalással próbál bejutni a természetgyógyász, akkor ő is ott ülhetne a nézők soraiban. Később az oltásellenesek azzal indokolták a szélhámosságot, hogy a MOK túl rövid időt hagyott a regisztrációra (a február 22-i rendezvényre január 28-ától lehetett jelentkezni), ezért Tamasi kénytelen volt egy korábban jelentkező helyett és nevében eljönni.
A zsibongásból egyre inkább ricsajba átcsapó hangzavar közepette a MOK elnöke végül egy pszichiáter türelmével, halk hangon zárta le a rendezvényt, a felbőszült közönség soraiból azonban többen vehemensen bekiabálták, hogy addig nem mennek el, amíg nem kapnak válaszokat. Így a MOK székházának szűk folyosóin egy darabig még folytatódtak a tumultuózus jelentek és a parttalannak tűnő vita. De végül elcsendesült a lépcsőház.
