Javultak a kórházak kézmosásban

A súlyos, sérült immunitású betegek a legnagyobb gondosság és körültekintés mellett is elkaphatnak nosocomiális infekciót (NI), az egyre heroikusabb és modernebb beavatkozások is nagy kockázatot jelentenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések terén – magyarázta a főosztályvezető.

Az OEK a hazai kórházi fertőzések mediánadatait a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerben  (NNSR) teszi közzé az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló miniszteri rendelet értelmében. Saját adataikat az intézmények bármikor össze tudják vetni ezekkel, és semmi nem tiltja azok nyilvános közzétételét, bár dr. Kovács Attila helyettes tisztifőorvos szerint számos körülmény, így a szolgáltató ellátási területén található betegpopuláció egészségi állapota is befolyásolja ezeket.

Az NNSR kötelező modulba a kórházaknak jelenteniük kell a multi-rezisztenskórokozók (MRK) okozta NI-ket, a Clostridium difficile fertőzéseket (Clostridium difficile infection CDI), és a véráramfertőzéseket (VÁF, szepszis), valamint az NI-k okozta járványokat. Kötelezően választható még a sebfertőzés, vagy az ITO/PIC eszközhasználattal összefüggő infekciók jelentése – tájékoztatott Szilágyi Emese.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) ötévente méri fel a kontinens járványügyi helyzetét, utoljára 2011-ben adott ki összefoglaló jelentést. Többek között ebből derült ki, hogy hazánkban a Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) előfordulási gyakorisága 25–50 százalék között volt, míg ugyanez az arány a megfelelő intézkedéseket bevezető országokban 10–25 százalék közé esett. Ugyancsak az ECDC járványügyi jelentése mutatott rá arra is, hogy Európában hazánkban a legkisebb (1,7 százalék) az NI-s betegek elkülönítésre alkalmas egyágyas kórtermek aránya, és az alkoholos kézfertőtlenítő fogyasztásban is az utolsók között vagyunk. Szilágyi Emese elmondta, a most készülő felmérésbe számos állam már idén bekapcsolódott, Magyarország viszont majd csak 2017-ben közöl adatokat a központtal.

Nem az adatok eltitkolása a célunk, a hazai NNSR rendszer erőssége, hogy szembesítenek a kezelésre szoruló helyzettel – mondta Szilágyi Emese, arra is emlékeztetve ezzel, hogy 2013-ban Szócska Miklós akkori államtitkár megtiltotta az NNSR 2012-es eredményeinek nyilvánossá tételét, amelynek adatai a kórházi fertőzések és az ehhez köthető halálozások számának emelkedését mutatták. A főosztályvezető-helyettes most azzal magyarázta az akkor történteket, hogy 2014-ig nem volt kötelező jelenteni, hogy a halálozás közvetlen összefüggésben áll-e valamilyen NI-vel, vagy a fertőzött beteg más okból halt meg. Az NNSR nyers mortalitási adatai 2–3000 esetet mutatnak, azonban azoknak a betegeknek a száma, akik igazoltan MRK, CDI, vagy VÁF miatt hunytak el, ennek a 10–15 százaléka.

KÖR-ben javultak

A kézhigiénés gyakorlat javítása állandó feladat lesz a hazai intézmények számára – jelentette be Szilágyi Emese a keddi rendezvényen, a MedicalOnline-nak pedig azt is elmondta, két évvel ezelőtt 106, tavaly pedig 111 kórház alkalmazta a WHO standardizált kézhigiénés önértékelő rendszerét (KÖR), amellyel többek között azt vizsgálják, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás, mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben, és milyen az ellenőrzés és visszacsatolás.

A KÖR 2014-es, meglehetősen lehangoló Pest megyei eredményeiről itt számoltunk be, az országos adatok szerint akkor elégtelenre „vizsgázott” egy kórház, ahol hiányos volt a kézhigiénés gyakorlat, alapminősítést 37 szolgáltató kapott, közepesre értékeltek 64 intézményt, és mindössze négyen értek el haladó szintű minősítést. A legjobb, vezető szintet egyetlen hazai kórháznak sem sikerült megütnie sem 2014-ben, sem 2015-ben. Bár a két év adatait összevetve tavaly 15 százalékos javulást detektáltak a KÖR alapján, az intézmények 67 százaléka (74 kórház) még mindig csak közepes szinten teljesített, viszont 23 százalékkal csökkent a csak alap (kettes) szinten teljesítők aránya, tehát javult a kézhigiénés gyakorlat. Megnégyszereződött a haladó szinten teljesítő intézmények száma, 2015-ben már a felmérésben résztvevők 18 százaléka tartozott abba a kategóriába, amelybe a WHO Európai Régiójában az ellátók 27 százaléka esik. Legjobban a képzésben és az oktatásban teljesítettek a hazai szolgáltatók, míg legrosszabbul – éppen, ahogy az előző évben – az értékelésben és visszacsatolásban.

Míg Szilágyi Emese lapunknak azt mondta, hogy mindkét évben valamennyi intézmény KÖR-ös önbevallását ellenőrizték a hatóságok, egy tavalyi infekciókontroll konferencián dr. Pem Teréz, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Népegészségügyi Főosztály, Kórházhigiénés Osztályának vezetője éppen azt jegyezte meg: a hivatal munkatársai a finanszírozási nehézségek és az alacsony létszám miatt ritkán tudnak vidékre utazni, így az önbevalláson alapuló KÖR szúrópróbaszerű ellenőrzésére csak esetenként volt lehetőségük – legalábbis 2014-ben.

Módszertan háromszor

Rendkívüli népegészségügyi kihívást jelentenek az MRK-k, különösen ha a terápiás szereknek ellenáll – mondta dr. Hajdu Ágnes,  az OEK Kórházi Járványügyi Osztályának szakorvosa a néhány napja kiadott módszertani levelekről szólva, amelyeket a kórházi fertőzések hatékony megelőzése érdekében frissített az OEK, ezzel segítve az intézményeknek és a szakszemélyzet munkáját. Az MRK-k terjedésének hátterében az antibiotikumok helytelen alkalmazása áll, amely az ellátás minden szintjén káros, tovább rontja a helyzetet, hogy a betegek sem tartják be az orvosi utasításokat a gyógyszer szedésekor. MRK okozta fertőzésekről szóló módszertani levél az intézményi antibiotiku- politika jó gyakorlatának kialakításában nyújt támpontot, ugyanakkor az egyén felelősségére is nagy hangsúlyt fektet.

Aktuális volt megújítani a 13 éves fogászati NI-k prevenciójáról szóló módszertani levelet, hiszen az elmúlt időszakban számos új technológia és eszköz jelent meg a fogászatokon, amelyek megfelelő fertőtlenítésére már elavult a korábbi útmutatás – folytatta a szakember, hozzátéve, a dialízis központokba a fertőzésekre különösen fogékony betegpopuláció jár, így az ő védelmükben kiemelkedő szerepe van az infekciókontrollnak, ennek megfelelő kialakításában nyújt útmutatást a harmadik módszertani levél. Hajdu Ágnes hozzátette azt is, előkészítés alatt áll a CDI megelőzéséről szóló szakmai útmutatójuk is, amelyet ugyan 2011-ben újítottak meg, ám azóta mind a betegség diagnózisában, mind terápiájában olyan változások történtek, amelyek indokolják a felülvizsgálatot.

A multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzéséről, a fogászati egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, és az infekciókontroroll a dialízis központokban módszertani leveleket itt olvashatja:

A bizottság munkája titkos, az adatokat nem adhatják ki

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésesének kidolgozása érdekében megyei és országos szinten Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság működik, amelyek az intézményi bizottságok jelentései alapján végzik feladatukat. Szilágyi Emesétől szerettük volna megtudni, mikor ülésezett utoljára az OIAB, hogyan értékelte a tavalyi éves terv végrehajtását, és annak eredményeit – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően április 15-éig – miként prezeántálta az egészségügyért felelős tárcának? A főosztályvezető-helyettes azonban csupán annyit közölt, az OIAB munkája és tevékenysége nem nyilvános.

Peres úton igyekszik megszerezni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az NI-k adatait kórházankénti bontásban – számoltunk be korábban a MedicalOnline-on. Míg korábban a tisztifőorvosi szolgálat arra hivatkozott, hogy az adatok „döntéselőkésztő-adatnak” minősülnek, ezért nem adhatóak ki, a keddi háttérbeszélgetésen dr. Szentes Tamás országos tisztifőorvos már úgy nyilatkozott, az adatok gazdái az intézmények, ezért az OTH nem adhatja ki azokat.