Támogatnák a politikai döntéshozatalt a tudósok, ha igény lenne rá

Csak az oltás nem elegendő a járvány megfékezésére! Ezt a mondatot egyedül Keserű György, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője mondta el az ott fellépő tudósok sorában a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat csütörtöki, „Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen” címmel tartott eseményén. A gyógyszerkutató vegyész arra is figyelmeztetett, hogy akik a 3. oltással még nem erősítették meg védelmüket, oltottként is fertőzhetnek. A koronavírus-járvány felfutóban lévő negyedik hullámában fel kell hívni a figyelmet a delta-variáns fokozott fertőzőképessége, hiszen Magyarországon négymillió ember nincsen beoltva. A negyedik hullám tetőzése 3-5 hét múlva várható, a járványnak ez a szakasza csak oltással nem kezelhető – szögezte le a szakember. A maszkviselés, a távolságtartási szabályok és a fokozott higiéné betartása mellett azonnali tesztelésre, a pozitív esetek izolációjára is szükség van, a betegeknek pedig hatékony vírusellenes terápiát kell biztosítani. Ennek jegyében tett javaslatot a kutatócsoport az operatív törzs felé a hazai antivirális kezelések stratégiájára vonatkozóan, amelyről a PharmaOnline számol be részletesen.

Adatokat gyűjt és elemez, de az eredményeket nem árulja el az NNK

A beavatkozási lehetőségek korlátozottak, a járványügyi intézkedések eszköztára a felső légúti megbetegedések esetében nem túl széles. Ezzel a felvetéssel indította előadását Surján Orsolya, az országos tisztifőorvos helyettese. A pandémia eddigi tapasztalatait összefoglalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szigorító intézkedések hatásai 2-3 hét elteltével mutatkoznak meg az adatokban, így a hatóság előre tudja, mikor kell megkongatni a vészharangokat, hogy meg tudják fogni a járványt. Ugyanakkor a 2. és a 3. hullám közötti, csupán rövid ideig tartó visszaesés azt bizonyítja, hogy a vírusvariánsok miatt szigorú intézkedések mellett is erőre tud kapni a járvány. Surján Orsolya szerint a 3. hullám lefolyása során már érzékelhető volt a védőoltások hatása – amelyben jelentős előrelépést jelentettek a keleti vakcinák –, azonban megjegyezte azt is, hiába sikerült rekordidő alatt átoltani a 80 év feletti populációt, mégsem az ő körükben lett a legmagasabb az átoltottság. A helyettes tisztifőorvos rendkívül sikeresnek értékelte a hazai oltási kampányt, így a 3. hullám Magyarországon gyorsan lecsengett, illetve 4. hullám az átoltottság miatta csak lassan indult előre.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezető helyettese előadása további részében – részletes epudemiológiai adatok ismertetése nélkül – általánosságban fejtette ki, hogy intézményük nemcsak hatóság, hanem kutatási és fejlesztési központ is, ahol tudományos alapokon folyik a járványügyi adatok gyűjtése és feldolgozása.

Szerteágazó irányból tömérdek adat érkezik a hatósághoz az ágazati minisztériumtól és háttérintézményeitől, de közvetlenül az ellátóktól is. Ezek alapján monitorozzák többek között a vakcinák hatékonyságát is, bár – mint megjegyezte – a 4. hullám elindulásának időpontjában még meglehetősen kevés adattal rendelkeztek ahhoz, hogy abból érdemi elemzéseket tudjanak végezni.

Kiemelte az NNK szennyvízvizsgálatra alapozott méréseit, amelyhez 22 szennyvíztelep mintát használják fel, amely a lakosság 40 százalékát fedik le, és egy hetes előrejelzéssel tudnak következtetni az átfertőzöttség mértékére. Ezek az adatok nem csupán a járványügyi intézkedések tervezését könnyítik meg, hanem – mint a h. tisztifőorvos elmondta – az egyik orvosi gázokat forgalmazó cég is ennek alapján tervezi meg, hogy a következő héten mely városokban lesz szükség nagyobb mennyiségben a szállítmányaikra, mert a szennyvízmintákban kimutatott víruskoncentráció korrelál a kórházi esetszámokkal.

Segítenék a döntéshozatalt…

Bár nem mondta ki, hogy a kormány már nem tart igényt a munkájukra, de következetesen múlt időben beszélt az Innovációs és Tecnológiai Minisztérium járványmatematikai és epidemiológiai csoportjának munkájáról Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora a tudomány és a politika együttműködése kapcsán. Elmondta, hetente két – egy hosszabb és egy rövidebb – elemzést kellett letenniük a szakembereknek az operatív tör, illetve a kabinet asztalára, és korábban ezeknek az elemzéseknek a tükrében születtek meg a járványügyi intézkedések. Mint a szakember fogalmazott: gyakorlati haszna mellett fontos tudományos tartalommal is rendelkeztek ezek az elemzések.

Három ígéretes, az állatkísérletek során rendkívül jó eredményeket hozó kutatásról is beszámolt előadásában Jakab Ferenc, a pécsi egyetemen folyó kutatások sorában legígéretesebbnek az azelasztin tartalmú orrsprayt tartotta, amely forradalmasíthatja a Covid-19 kezelését. Emellett egy fehérjealapú Covid-gyógyszer és egy második generációs vakcina áll a kutatók figyelmének középpontjában.

A pécsi virológiai laboratórium munkatársai – ahogyan eddig, úgy ezután is – a tudományt és a lakosságot szolgálják, és „amennyiben igény van rá”, munkájukkal segítik a döntéshozókat is – zárta előadását a virológus professzor.

A struktúra átalakítása gyorsíthatja a transzlációt is

Miközben folyik a járvány ellenes küzdelem, a háttérben zajlik a betegellátási struktúra jelentős mértékű átalakítása, hiszen az egészségügyi rendszerek világszerte rugalmatlannak bizonyultak a pandémia során. A kórházak térségi integrációja nagymértékben segíti a gazdasági hatékonyságot és az új tudományos eredmények transzlációját. Mindez már Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház (DPC) – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója előadásából derült ki, aki a Covid-ellátás során a legfontosabb szempontnak azt tartotta, hogy a fertőzöttek ne kerüljenek kórházba, ha mégis, akkor elkerülhessék az intenzív osztályt, ha pedig állapotuk súlyos, akkor megmenthessék az életüket.

Ezt szolgálja a DPC, amelynek személyi állománya 8137 főre bővült az integráció nyomán, 120 milliárd forintos költségvetésükből 130 ezer fekvő-, és 2,5 milliónál több járóbeteget látnak el évente. A 2021. végéig lezáruló gazdasági integrációval párhuzamosan szakmai összeolvadás is zajlik, ennek keretében a jó klinikai gyakorlatok, a kutatások, fejlesztések és innovációk megosztása is megkezdődött a társuló intézmények között.