A betegségtől való félelem és az ismerethiány tartja távol a szűrésektől a magyarokat
Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor szorgalmazták az egészségtan bevezetését a nemzeti alaptantervbe, ha ez megvalósult volna, valószínűleg a szűréseken is lényegesen többen vennének részt.
Akkor megyünk orvoshoz, ha baj van, kevés figyelmet fordítunk a megelőzésre – hangzott el azon a szerdai sajtóbeszélgetésen, amelyen bemutatták annak az országos, reprezentatív felmérésnek az eredményeit is, amelyből kiderül, hogy bár a magyarok tartanak a daganatos megbetegedésektől, ez az aggodalom inkább távol tartja, semmint ösztönzi őket a prevenciós szűrések igénybevételére. Az Affidea által rendelt, 16-69 éves, okostelefonnal rendelkezők körében végzett kutatás rámutatott, a magyar lakosság rákmegelőzéssel kapcsolatos szokásaira és szűrési hajlandóságára, lesújtó képet adva a magyarok rákprevenciós attitűdjéről.
A megkérdezettek fele (49 százalék) egyáltalán nem jár szűrővizsgálatokra, annak ellenére, hogy az érintettek családjainak 58 százalékában előfordult daganatos megbetegedés – foglalta össze egy mondatban az eredményeket Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója, aki azt hangsúlyozta, fontos lenne, hogy az egyénben kialakuljon az elhatározás, hogy hosszan és egészségesen akar élni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szűrésekhez biztosítani kell a működőképes intézményi hátteret. A működőképes szűrési rendszer alapvető eleme az információ, amely nemcsak abban támogatja a pácienseket, hogy hol vehetik igénybe a számukra releváns prevenciós szolgáltatásokat, hanem az egészségtudatosság fejlesztésében is.
Az egészségtudatos szemlélet kialakítását nem lehet elég korán kezdeni – hangsúlyozta az orvosigazgató, aki szerint máig nem sikerült letörni azt az általános társadalmi vélekedést, hogy a rákdiagnózis egyben „halálos ítéletet” is jelent az egyén számára. Bár számos életmódbeli és környezeti tényező áll a daganatos megbetegedések hátterében, sokan úgy vélik, hogy a családban halmozódó megbetegedés „öröklődik”, pedig a kockázatok mérsékelhetőek, például a rendszeres szűrésekkel, amelyek nyomán a korai stádiumban felfedezett kóros elváltozás az esetek túlnyomó többségében definitív módon kezelhető.
Az iskolai oktatásba be kellene építeni az egészségtan tantárgyat, ahogyan azt a Magyar Pszichológiai társaság számos más szakmai szervezettel együtt már évtizedekkel ezelőtt szorgalmazta – hangsúlyozta Bányai Éva pszichológus, az ELTE PPK professor emeritusa, emlékeztetve, hogy ezeket a javaslatokat rendre leseperték az asztalról a döntéshozók. – A daganatos és más betegségek kialakulását a stressz generálja, annak kezelését a tantárgy oktatása során meg lehetne tanítani a felnövekvő generációknak, így mérsékelve a magyar társadalom stresszintjét, amely kiugróan magas – vélekedett a pszichológus, hozzátéve, hogymíg a fizikai megerőltetéshez hozzá lehet szokni, a kidolgozatlan lelki problémák, az affektív szuggesztív tényezők komoly szerepet játszana a daganatok kialakulásában.
Az Affidea kutatásában a válaszadók többsége arról számolt be, hogy a stressz az utóbbi egy hónapban aktívan jelen volt az életében. A nők és a 20-29 év közöttiek magasabb arányban érezték túlzónak a stressz mértékét, mint a többiek, míg a 60-69 év közöttiek jelezték legnagyobb arányban azt, hogy alig érezték magukat nyomás alatt a szóban forgó időszakban.
A leggyakoribb daganatos, ám szűréssel korai stádiumban felfedezhető betegségtípusokról Farczádi Enikő, az Affidea Magyarország onkológusa beszélt, riasztó adattal nyitva a sort: évente 7000 beteget diagnosztizálnak újonnan tüdőrákkal, 6500-an pedig meghalnak emiatt, ennek ellenére a dohányosok különösen elzárkóznak a szűrés lehetőségétől. A passzív dohányosok is veszélyeztetettek, a tüdőrák kialakulásában 20 százaléknyi szerepe van a dohányfüstnek – hívta fel a figyelmet az onkológus.
A kutatásban résztvevők 96 százaléka rendszeresen, legalább néhány évente jár tüdőszűrő vizsgálatra, a nők közel fele évente, míg a férfiaknak csak harmada. A kutatásban megkérdezett passzív dohányosok a minta egészéhez képest magasabb arányban jelölték meg azt, hogy eddig sem voltak, és a jövőben sem terveznek tüdőszűrő vizsgálatra járni. Az alkalmi, valamint a napi kevesebb, mint 10 cigarettát elszívó válaszadók saját bevallásuk szerint legalább egyszer már részt vettek tüdőszűrésen életük során, a napi 1-10 szálat fogyasztók pedig legalább pár évente elmennek a kivizsgálásra.
A dohányzó válaszadók – akik legalább alkalmanként egy-egy szál cigarettát elszívnak – közel fele egyáltalán nem tervezi, hogy letegye a cigarettát, harmaduk már próbálkozott, de sikertelenül, és mindössze 23 százalék azok aránya, akik tervezik, hogy leszoknak. A diplomás résztvevők körében magasabb a leszokási hajlandóság, mint az alacsonyabban iskolázottak körében, a nők pedig többször próbálkoztak már sikertelenül, mint a férfiak. A kelet-magyarországi régióban élők nagyobb arányban válaszoltak nemmel arra a kérdésre, hogy terveznek-e leszokni a cigarettáról, mint az ország más részein lakók.
Évente 8000 nőt érint az emlőrák, amelyhez kétezer haláleset köthető, ennek ellenére a 45 év feletti asszonyok mindössze 41 százaléka veszi igénybe a szervezett szűrés keretében elérhető mammográfiás vizsgálatokat. Vastagbéldaganat miatt évente hatezren halnak meg, az ötvenes férfiakat veszélyeztető prosztatarák pedig 1500 áldozatot követel egy évben. Ugyancsak a korai felismerés a bőrrákos betegek gyógyulásának záloga, az agresszív, gyors áttétképző melanoma rendszeres szűréssel megelőzhető lenne. Farczádi Enikó elmondta azt is, hogy a szűrések többsége fájdalommentes, a prosztatavizsgálat és a mammográfia lehet kicsit kellemetlenebb – mondta az onkológus.
A férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek inkább hanyagolják a szűrővizsgálatokat, a legalább néhány évente szűrésre járók többsége maximum 25 ezer forintot, 14 százalékuk 25-50 ezer forintot költ ezekre – árulkodnak a kutatás adatai. A legtöbb pénzt a diplomások áldozzák prevencióra, 22 százalékuk 25-50 ezer forintot, 11 százalékuk pedig 50-75 ezer forintot is elkölt erre évente
A szűrővizsgálatok országszerte elérhetőek az állami intézményekben, aki akar, anyagi lehetőségeitől függetlenül részt tud venni ezeken. Sokakat a betegségtől való félelem tart vissza a szűréstől, pedig fontos lenne annak tudatosítása, hogy a tumorhoz vezető állapot szűréssel felderíthető, korai stádiumban pedig eredményesebben gyógyítható – hangsúlyozta Farczádi Enikő a kerekasztal-beszélgetésen.
A nem megfelelő életmódnak, a rendkívül kevés testmozgásnak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak is szerepe van abban, hogy Magyarországon kiugróan rosszak a rákstatisztikák – mondta Tersztyánszky Rita. – Sokan italozással igyekeznek oldani a stresszt, a tagadás és az információhiány nyomán pedig nem vallják be hogy alkoholfüggők. A túlzott alkoholfogyasztásnak nagy szerepe van a szájüregi- és gasztrointesztinális daganatok kialakulásában – hangsúlyozta.
A felmérés során az alkoholfogyasztási szokásokról is faggatták a válaszadókat, a megkérdezettek harmada saját bevallása szerint egyáltalán nem (31%), vagy csak évente néhány alkalommal (32%) fogyaszt szeszesitalt. Az alkoholfogyasztás tekintetében a férfiak rendszeresebb ivóknak számítanak, mint a nők. A hetente több, valamint a napi szintű alkoholfogyasztás az 50-59 évesek körében van leginkább jelen. Ezzel éles ellentétben áll minden nemzetközi kutatás eredménye, melyek szerint a nagyivó nemzetek között előkelő helyen szerepelnek a magyarok. Az ellentmondás oka, hogy az érintettek maguknak sem vallják be, hogy mennyit isznak, illetve nincsenek tisztában a mennyiséggel. Farczádi Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a dohányzó, alkoholista betegek számos leszoktató programban vehetnek részt, így aki változtatni szeretne, az kaphat ehhez segítséget.
A felmérésben résztvevők közel 60 százaléka tart attól, hogy daganatos beteg lesz, különösen aggódnak emiatt a nők, az 50-59 éves korosztály, illetve a diplomások. Ugyanakkor csupán minden ötödik válaszadó állítja azt, hogy minden tőle telhetőt megtesz a megelőzés érdekében. Ugyanennyien vannak azok, akik tudják, hogy biztosan nem ügyelnek eléggé az egészséges életmódra, a többség pedig részben tudatos a kérdést illetően.
A háziorvosok lehetnének azok, akik oda tudnának figyelni a betegekre, de a rendkívüli túlterheltség miatt igyekeznek mielőbb másik orvoshoz továbbküldeni a pácienseket - jegyezte meg Bányai Éva, aki úgy vélte, a prevenció sokkal flottabbul működhetne, ha a háziorvosok eleve szűrésekre irányítanák – a még egészséges – pácienseiket.
| Ki és mikor járjon szűrésekre? |
| A genetika és a külső környezeti tényezők is befolyásolják, hogy kinek milyen gyakran kell szűrővizsgálatra járnia. A tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan. Melanómaszűrésre 30 éves kor fölött szintén évente, mammográfiára 45 és 65 éves kor között kétévente, méhnyakrák-szűrésre 21 éves kortól háromévente ajánlott járni. A férfiaknak 50 éves koruk felett évente ajánlott a prosztatavizsgálat, a vastagbéldaganat szűrése pedig a jelenlegi szakmai ajánlás szerint 50 év felett kétévente székletvér-vizsgálattal javasolt. Ugyanakkor a legbiztonságosabb az, ha 5-10 évente vastagbéltükrözéssel vizsgáltatjuk meg magunkat, mivel ez az az eljárás, ami már a legkisebb elváltozást is megmutatja, így időben kiszűrhető és eltávolítható maga a daganat vagy a rosszindulatú átalakulásra hajlamos elváltozás. A szűrővizsgálatokon való részvétel ideális gyakoriságát minden esetben az adott egyén kockázati státuszához kell igazítani, vagyis minden esetben egyénfüggő, hogy milyen sűrűn járunk szűrésekre. |
