"Csökkenő amplitúdóval, de örökre velünk marad a koronavírus-járvány"

Bár az áttöréses fertőzés gyakorisága az oltás időpontjától távolodva nő, mert az immunizálást követő 2-3 hónap elteltével feleződik, harmadolódik a szervezetben az ellenanyagválasz, a koronavírus nem okoz súlyos megbetegedést azoknál, akiknek teljes az átoltottsága, azaz felvették a 3. oltást is. Minderről Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa, klinikai védőoltási szaktanácsadó beszélt azon a webináron, ahol Szekanecz Zoltán immunológus, belgyógyász mindehhez azt fűzte hozzá, hogy ahogy a 4., úgy a harmadik oltás után is csökken a humorális válasz, ám robosztus a sejtes immunitás, ennek alapján a Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszékének vezetője úgy vélte, az oltóanyagok 6-8 hónapig biztosítanak védelmet a koronavírus-fertőzéssel szemben. Mindezt megerősítette Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora is, aki – hangsúlyozva, hogy a 4. oltás hatékonyságáról egyelőre nincsenek teljes klinikai tanulmányok és statisztikailag igazolt evidenciák – azt jegyezte meg, hogy a 2. és a 3. oltás közötti titeremelkedés nem tapasztalható a 3. és a 4. oltás között.

A fertőzés nem váltja ki az oltást, ugyanis a tudomány a mai napig bizonytalan abban, hogy mennyi ideig nyújt védettséget a megbetegedés – fűzte tovább Szekanecz Zoltán, és elmondta azt is, hogy azok, akik az alapimmunizálást követően kapják el a Covid-ot, a gyógyulást követő hetedik napon már felvehetik a harmadik oltást. Kulcsár Andrea a booster-oltások kapcsán említette meg a Janssen-vakcina változó alkalmazási leiratát, amely immár nem egy, hanem két dózist ír elő alapimmunizálásként; ezek között két hónapnak kell eltelnie. Bár a DPC oltópontjának vezetője az mRNS készítmények mellett  akár egy harmadik Janssen-vakcinát is elképzelhetőnek tart boosterként ebben az oltási sorban, a PTE professzora úgy vélte, két vektor-vakcina után érdemes váltani, mert – mint fogalmazott – „vallom, hogy az immunrendszer dolgozik a vektor ellen is”. Azt viszont Kulcsár Andrea is megerősítette, hogy a vektorvakcinák után adott mRNS alapú készítmény a legjobb hatású.

Oltás kicsiknek, nagyoknak, várandósoknak

A Pfizer mRNS vakcinájának immunogenitása az öt év alattiak körében ugyanolyan jó, mint az 5-11 éves korosztályban – hivatkozta az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóságának (FDA) vizsgálati eredményeit Kulcsár Andrea, aki szerint még jó néhány hónap, mire engedélyezik a kisgyermekek oltását. A DPC oltási szaktanácsadója ugyanakkor igyekezett eloszlatni a gyermekek oltásával kapcsolatban kialakult aggodalmakat is. A mellékhatás-vizsgálatok – így például az USA járványügyi hatóságáé (CDC – Centers for Disease Control and Prevention) – több százmillió oltás beadása mellett tapasztalt gyakori mellékhatásként szívizomgyulladást a fiataloknál, ám az esetszámok nem érik el a százat az egyes vizsgálatokban, ráadásul ez a szövődmény átmeneti szívritmuszavart követően maradandó károsodás nélkül gyógyul. Valamivel több miokarditiszt okozott a Moderna Covid-vakcinája, ez az oka annak, hogy néhány államban nem alkalmazzák gyermekeknél, illetve Németországban a 30 év alattiak immunizálásánál.

A legsúlyosabb kardiális problémákat a koronavírus-fertőzés szövődményeként állapították meg, nem pedig az oltásnál – hangsúlyozta Jakab Ferenc, amit Szekanecz Zoltán azzal egészített ki, hogy tromboembóliát is sokkal gyakrabban okoz a vírus, mint a vakcina. Ugyanakkor a DE tanszékvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a booster-vakcinák beadását követően több a mellékhatást tapasztalnak, mint az alapimmunizálásnál, szerinte ezért is érdemes fontolóra venni, hogy érdemes-e általánosan oltások sorozatát beadni.

A terhesség kimenetele nem változik, a koraszülés és a veleszületett rendellenességek sem gyakoribbak az oltott várandósoknál – idézte egy újabb, 65 ezer terhes kismama megfigyelésén alapuló vizsgálat eredményeit Kulcsár Andrea, aki leszögezte: biztonságos a várandósság előtti és alatti oltás. Az mRNS vakcinák beadását követően nincs kivárási idő a teherbeesésnél sem. A nemzetközinél viszont szigorúbb a magyar protokoll, ami szerint az első trimeszterében és közvetlenül a szülés előtt tervezetten nem adnak védőoltást, azonban a második és harmadik trimeszterben úgy az alapimmunizálás, mint a booster oltás beadása is lehetséges.

Egyelőre nincsen tudományosan megalapozott információ arról, hogy a lombikprogram során problémát okoznak a Covid-vakcinák – mondta Jakab Ferenc, hozzátéve azonban, hogy a megbetegedésen átesett férfiaknál tapasztalták a spermiumok számának, minőségének és mozgásának jelentős csökkenését, így a Covid-fertőzés befolyásolhatja negatívan a megtermékenyítést. Ugyanakkor Kulcsár Andrea hozzáfűzte, alapjaiban a lombikprogramot vezető nőgyógyász határozza meg az oltási sort, az ajánlás szerint a pároknál a védőoltás beadása után 2 héttel kezdődhet el a program.

Transzplantáltaknak, veleszületett immunhiányos, vagy AIDS-es betegeknek van szüksége elsősorban a negyedik oltásra, illetve azoknak, akik immungátló kezelést vagy citosztatuikumot kapnak – foglalta össze Szekanecz Zoltán.

Néhány év múlva lesz nagyon hatékony gyógyszer is

Újabb vizsgálatok igazolták, hogy a favipiravir kevésbé hatékony a Covid-terápiában – mondta a DE professzora. Ahogyan az oltás, úgy a most rendelkezésre álló gyógyszerek is arra jók, hogy megelőzzék a súlyos tünetek kialakulását, ugyanakkor nem lehet ezekre hagyatkozva lemondani a vakcina felvételéről – figyelmeztetett az immunológus.  A remdesivir, a molnupiravir és a paxlovid hatékonyak az omikron ellen, azonban a Magyarországon is forgalmazott antitestkészítmények nem.

A C- és D-vitamin hatékonyságát a koronavírus ellen egyelőre nem igazolták tudományos vizsgálatok, ahogyan az ivermectinét sem – szögezte még le Szekanecz Zoltán, emlékeztetve arra, hogy a pandémia évei alatt számos, korábban hatékonynak gondolt szerről derült ki (pl. klorokin, hidroxiklorokin), hogy mégsem váltak be a terápiában.

Néhány éven belül meglesz az a készítmény, amellyel célzott enzimatikus gátló folyamatokkal csökkenti sejten belül a vírus replikációját – jósolta Jakab Ferenc, aki szerint párhuzamosan kell folytatni a gyógyszer- és vakcina-fejlesztést.

Omikron és post-Covid

Egyelőre túl rövid ideje tart az omikron-hullám ahhoz, hogy tudhassuk, milyen mértékben okoz négy hét után mutatkozó post-, avagy 12 hét után tapasztalható long-Covid-szindrómát – szögezte le Szekanecz Zoltán. Miután azonban a megbetegedést követően a szervekből még hosszú ideig kimutatható a vírus és okozhat miokarditiszt és egyéb problémákat, a sporthoz, mozgáshoz csak lassan és fokozatosan szabad visszatérni.

A koronavírus koronavírus marad, még ha mutálódik is, így nincs okunk azt feltételezni, hogy nem okoz post-Covid-szindrómát – fűzte hozzá a pécsi Nemzeti Virológiai Kutatólaboratórium vezetője, míg Kulcsár Andrea arról beszélt, hogy a tapasztalatok szerint az omikronnal fertőzött gyermekeknél nem jelentkeztek a delta-variáns által okozott sokszervi gyulladásos megbetegedések, a kicsiknél inkább krupp-pal, légúti gyulladással, hasmenéssel jár most a kór. A gyermekeket kezelő orvosok egyelőre nem számoltak be post-Covid állapotokról.

Az átfertőződés és a vakcinák kombinációja vezethet el a koronavírus-járvány végéhez Szekanecz Zoltán szerint, kevésbé volt azonban optimista a pécsi víruslabor vezetője, aki szerint – ha csökkenő amplitúdóval is –, de örökre velünk fog maradni a Sars-Cov-2, hiszen a világ átoltatlan területeiről újabb és újabb variánsok érkeznek majd. Így az őszi-téli periódusban újra meg fog jelenni a járvány, bár a szakemberek reményei szerint végül csupán náthaszerű tüneteket okoz majd.