Kincses Gyula botrányról, lemondásról, tisztújításról

Éppen az orvosi kamara széthullását látjuk?

Nem. Azt látjuk, hogy az egészségügyi kamarákról szóló törvény rapid módosítása, amely kifejezetten az orvosi kamara ellen irányult, felborította a szabályos működésünket. Az április elejéig tartó, a tagság megtartását célzó kampányunk után most szervezzük újra magunkat, ennek a munkának pedig vannak jó és rossz pillanatai.

Egy ilyen rossz pillanat volt az oka, hogy pénteken lemondott az országos elnökség alelnöki posztjáról Lénárd Rita?

Alelnök asszonnyal több mint hét éve dolgozunk együtt, először civil szerveződés tagjaiként, majd kamarai vezetőként. Ő is tiszta hangú szószólója, meghatározó alapembere annak a mozgalomnak, amelynek sikerült elérnie, hogy maga mögött hagyja a hálapénzt az egészségügy és a társadalom, és amelynek nyomán javultak az orvosi fizetések. Így meg tudtuk mutatni, hogy átláthatóan, a valóságot ismertetve is lehet dolgozni az egészségügy területén. Az elmúlt közel négy év különösen nehéz volt, számos új és váratlan kihívással, igazságtalan és etikátlan, kívülről érkező támadásokkal, amelyek miatt még a jó eredmények nyugtázására sem volt lehetőségünk. Ez önkéntelenül is megviselt mindannyiunkat, és kialakultak olyan nem várt feszültségek, amelyekben valószínűleg senki nem birtokolja a teljes igazságot, de ezek miatt az elnökségi ciklus hátralévő pár hónapjában nélkülöznünk kell Lénárd Ritát. Remélem, hogy néhány hónap múlva nyugodtan tudjuk összegezni a közösen együtt elért eredményeinket.

Június 3-ára hívta össze a kamara az országos küldöttközgyűlését (OKGY). Mesélne az ottani botrányról?

Ki, hogy minősíti az eseményt… A tény az, hogy a küldöttközgyűlés eredménytelen volt. A tisztázatlan jogi helyzet és annak eltérő értelmezése valóban kellemetlen helyzetet teremtett, hiszen volt olyan vidéki küldött, aki ott tudta meg, hogy a területi szervezetének az az álláspontja, hogy már nem érvényes a mandátuma.

A lejárt mandátumokat szerették volna meghosszabbítani?

A zavart az okozta, hogy a vonatkozó törvény csupán annyit mond ki, hogy a kamarai tisztségviselőket négy évre választják, éppen úgy, ahogyan például a parlamenti képviselőket. A kamara ezt tradicionálisan úgy értelmezte, hogy a négy év periódusidő, amit nem kell napra pontosan betartani. Mások mindezt vitatták, és az volt az álláspontjuk, napra pontosan járnak le a mandátumok. Ennek a vitának a jogászok sem megelőzően, sem ott helyben nem tudtak meggyőzően pontot tenni a végére. A részben már emiatt eleve kevés résztvevővel induló küldöttgyűlés néhány küldött távozásával határozatképtelenné vált, így azt  berekesztettük.

Egyébként a kamarai törvény módosítása miatt változó jogi helyzet és a korábbi joggyakorlat közötti eltérés miatt már márciusban az államtitkársághoz fordultunk jogértelmezésért, de nem kaptunk világos választ, azt követően sem, hogy kérdéseinket később megismételtük egy újabb levélben.

A kamarai taglétszám megfogyatkozásával a küldöttek is kevesebben lettek?

A határozatképességet úgy értelmeztük, hogy az vehetett fel szavazógépet, aki április 2-a után is a MOK tagja maradt, és a területi szervezete érvényesnek nyilvánította a mandátumát.

A küldöttközgyűlések esetében mindig két összehívásra kapnak meghívást az érintettek, fél-egy óra különbséggel, arra az esetre, ha az első alkalommal nem lennének jelen kellő számban . Így történt ez az OKGY esetében is, csakhogy június 3-án egy 3. összehívás is történt. Ez nem volt szabálytalan?

A 2. összehíváskor még egy-két fő hiányzott a létszámból a szükséges 33 százalékhoz, ezért elkezdtük a kamarai kitüntetések átadását, amihez nem volt szükség hivatalos küldöttközgyűlési keretekre. Valóban, miután átadtuk a díjakat, ismét nekikezdtünk a megjelent küldöttek összeszámlálásának. Ekkorra a még hiányzó néhány küldött megérkezett, így úgy gondoltuk, a gyűlés eredeti célját és a megjelentek rászánt idejét is úgy tiszteljük leginkább, ha folytatjuk. Mivel azonban az így is éppen csak meglévő határozatképességet néhány küldött szavazástól való tartózkodásával, majd távozásával nem tudtuk megtartani, az ülést berekesztettük, még mielőtt az érdemi részre ráfordultunk volna.

Ön szerint történt törvénytelenség az OKGY-n?

Azon lehet vitatkozni, hogy szabálytalanság volt-e, de miután még a napirendet sem fogadtuk el, és a küldöttközgyűlés nem hozott döntéseket, valamint közgyűlési határozatok sem születtek, így törvénytelenség biztosan nem történt.

Az OKGY-nak több fontos kérdésben is döntenie kellett volna, az egyik a tavalyi év számviteli beszámolója, amelyet a hivataloknak is meg kell küldeni május végéig. Milyen következményekkel jár, hogy ez elmaradt?

A kamara hagyományosan mindig novemberben tartotta a küldöttközgyűléseket, azon alkalmakkor fogadták el a beszámolókat is. Ez idén is így lesz.

Az idei év a tisztújítás éve, a korábbi ciklusokban tavasszal már javában zajlottak a területi választások, most azonban ez idáig nem kezdődtek el. Miért?

A választási folyamatot megkezdtük, február 25-én az országos hivatal lezárta a tagnyilvántartást. Ezt követően módosította az Országgyűlés a kamarai törvényt, borítva az egész folyamatot, hiszen április 2-ig nem tudhattuk, kik lesznek választók és választhatók.A kötelező kamarai tagság felszámolása új helyzetet teremtett, vártuk – és a mai napig várjuk – a törvénymódosításhoz kapcsolódó  végrehajtási utasításokat, amelyek rendelkeznek többek között az etikai rendszer szervezéséről, feladatairól. Amíg nem tudjuk, hogy a kamarának milyen szervezeti keretek között kell működnie, milyen tisztségekre kell tisztségviselőket választani – például hogy kell-e etikai bizottság vagy sem –, addig elég nehéz korrekt választásokat folytatni.

Egyébként a kamarai törvény módosításának másnapján írásban kértük az államtitkárság állásfoglalását ebben a kérdésben is, egyidejűleg a Területi Szervezetek Tanácsa felfüggesztette az érvényben lévő választási szabályzatot. 

Az OKGY legfontosabb napirendi pontja éppen az lett volna, hogy a küldöttekkel közösen megvitassuk, hogy milyen legyen a jövőben a kamara szervezeti struktúrája, hány küldött legyen az új működési keretekben, legyen-e és milyen módon működjön az etikai rendszer. Mindennek értelmében egy fenntarthatóbb, rugalmasabb kamarához választottunk volna tisztségviselőket. Álláspontunk szerint előbb kellet volna tisztázni a jövő kamarájának szerkezetét, és ennek megfelelően módosítani az alapszabályt. Az OKGY határozatképtelensége miatt azonban ez a lehetőség elveszett, ezért most újra kiadtuk a választási szabályzatot, és kértük a területi szervezeteket, hogy bonyolítsák le a választásokat a jelenleg érvényes alapszabálynak megfelelően.

Az OKGY-t követően volt-e bármilyen megkeresés a kamara törvényességi felügyeletét ellátó Belügyminisztérium részéről? Bekértek-e beszámolót, jegyzőkönyvet, hangfelvételt?

Hozzám, mint a MOK elnökéhez semmilyen megkeresés nem érkezett, de ha bármilyen ilyen kérés lenne, azt készséggel teljesítjük.

Számítanak vizsgálatra az eseményekkel kapcsolatban?

Bár semmilyen közérdeket vagy törvényt sértő esemény nem történt, ha a minisztérium mégis vizsgálódna, annak állunk elébe. Ha lenne ilyen eljárás, annak célja csak az lehet, hogy segítséget kapjunk a jogértelmezésben, amellyel a felügyeleti szerv támogatja, és nem ellehetetleníti a kamarai működést, hiszen mindannyiunknak ez az érdeke. A kamara az egészségügy helyzetének javítása érdekében továbbra is konstruktív partner kíván maradni.

Milyen tervekkel vág neki az elnökség a tisztújításig hátralévő fél évnek?

Alapcéljaink változatlanok: a tagi szolgáltatások bővítése és megerősítése, különös tekintettel kollégáink jogi védelmére, a működés korszerűsítése az adott kereteken belül, és szakmai partnerként jelen lenni az egészségpolitikában, képviselve egy működőképes ellátórendszer megtartását az orvosok és betegeink érdekében.