Kiskapuk helyett – Promóciós szabályok a gyakorlatban

Elmaradtak a széles körű egyeztetések a bevezetést megelőzően, ezért válthatott ki erőteljes reakciókat az idei év nyara óta hatályos szabályozás. Ezzel a felütéssel kezdte előadását Csöndör Nelli, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Jogi- és Igazgatási főosztályának vezetője, aki azt is megjegyezte: a gyógyszerhatóságoz beérkező jelzések, valamint az elmúlt hónapok tapasztalatai nyomán szükség lehet egyes pontokon a szabályozás módosítására.

A salátatörvény elfogadását övező kezdeti felzúdulás nyomán számos problémát sikerült rendezni a gyógyszeripari szövetségekkel, betegszervezetekkel és rendezvényszervező vállalkozásokkal történt egyeztetések és tanácsadások során, ezek tanulságairól szólt az OGYÉI főosztályvezetőjének előadása, amelynek részleteit a PharmaOnline közli.

Új szabályok és új törvények tükrében

A promóciós szabályok változásának tükrében foglalta össze az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatásait a másodállásokra vonatkozóan Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, aki elmondta, az új jogviszony nem vonatkozik a háziorvosokra és a kizárólag magánellátásban dolgozókra, azonban az állami intézményekben foglalkoztatott orvosoknak és szakdolgozóknak díjazás ellenében csak akkor van lehetőségük további munkavégzésre, ha arra előzetesen engedélyt kapnak. Kivétel ez alól az oktatási, szerzői jogi, lektori tevékenység, vagy a nevelőszülői munka – amennyiben az a munkaidőt nem érinti. Nem akadályozhatja a munkáltató az igazságügyi szakértői, és a halottvizsgálati szaktanácsadói munkát, a kamarai tisztséggel kapcsolatos feladatok ellátását és a szociális intézményben vállalt másodállást sem.

Míg a törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek csupán néhány támpontot jelöltek ki a másodállások tekintetében, komoly és egyértelmű fogódzókat adott az OKFŐ erre vonatkozó utasítása, igaz, csak április végén – folytatta a MOK titkára, megjegyezve azonban azt is, hogy a bejelentésre kialakított online felület gyakorta „küszködik technikai problémákkal”.

A másodállásokat nem az érintett munkahelye, hanem az eggyel felette álló ellátó vezetője engedélyezi: például a járóbeteg-szakellátónál ez a városi kórház, a megyei szolgáltatók, országos intézetek, valamint a klinikai központok esetében az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). A jogalkotó szabályozta a kérvényezés módját, amelyben meg kell adni az elvégezni kívánt tevékenységet, és azt, hogy mikor és hol vállalja azt az érintett. Az engedély 18 hónapig érvényes, tehát másfél évente újabb igényelést kell benyújtaniuk az orvosoknak.

Bár a kérelmeket „felmenő” rendszerben kell beadni, ahhoz csatolni kell a közvetlen felettes javaslatát. Amennyiben ez támogató, jó eséllyel a kérelem elbírálója is pozitívan dönt a folyamodványról – mutatják az eddigi tapasztalatok, és túl sok panasz sem érkezett elutasítással kapcsolatban. Nem a további jogviszony létesítésének tiltása, inkább az állomány felmérése volt a célja a másodállások engedélyeztetésének elrendelése – vélekedett Nagy Marcell.

Nem minden munkaviszony, ami bevételt eredményez – fogalmazott a MOK titkára, sorolva, hogy nem kell bejelenteni a bankbetétet, sem az öröklésből, adás-vételből, bérleti jogviszonyból származó jövedelmeket.

Nem, vagy csak külön elbírálással engedélyezhető másodállás a saját munkáltatónál más jogviszonyban. Személyes közreműködőt az OKFŐ engedélyével lehet alkalmazni, ám az intézménynek írásban kell azt indokolnia. A másodállásra vonatkozó engedély ellátási szükségből visszavonható, illetve felmondás nyomán megszűnik.

Felbolydul a magánegészségügy?

Áprilisban, a választásokat követően a szabályozás oldaláról is felbolydul majd a magánegészségügy – fogalmazta meg prognózisát előadásában Leitner György, az Affidea Magyarország vezérigazgatója, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

A magánegészségügy mintegy 900 milliárd forintos részesedésének többsége készpénzben folyik be a szolgáltatókhoz, mindössze a negyede ered öngondoskodásból és/vagy előtakarékoskodásból, ezek nagyobb hányada vállalati egészségbiztosítás. Feketén költenek el az emberek 125 milliárd forintot nem bejelentett lakásrendelőkben, vagy számla nélkül. A hazai magánszolgáltatók mintegy 200 milliárd forintnyi részesedéssel bírnak a közfinanszírozásból, döntően a művesekezelések, képalkotó- és labordiagnosztika révén.

A 900 milliárd forintos piac forgalmának 20 százalékát elégítik ki a nagy szolgáltatók, a döntő részt még mindig a lakásrendelők viszik, amelyeknek azonban megvan és meg is lesz a helye a rendszerben, ám a Primus elnöke szerint a mostani arány nem egészséges.

Az orvosok menekülő utat látnak a magánegészségügyben – derült ki az egyesület 2020 februárjában – tehát még a pandémia előtt – készült felméréséből. Bár a privát szektor szakmai palettája nem hasonlítható az állami kórházakéhoz, de körülmények és más szempontok alapján az orvosok megítélése kedvezőbb a magánellátásról, mint az állami rendszerről.

Mintegy 12-13 százalékos profitabilitást ért el a magánszféra tavaly, immár a Covid-dal terhelt időszakban. Ha nem számítjuk a legrosszabbul teljesítő művese-szektort, és a leginkább szárnyaló laborszolgáltatásokat átlagosan csökkent a profit a magánellátásban – összegezte Leitner György.

A növekedést produkáló szereplők jellemzően a tesztelésből és egyéb, Covid-hoz kapcsolódó szolgáltatásból tudtak szert tenni nyereségre, és mivel az állami rendszer a Covid-ra fókuszát, számos szolgáltatás kiszorult onnan, a betegek egy része pedig a magánellátóknál keresett megoldást a problémájára. Ugyancsak a magánellátók malmára hajtotta a vizet az átlagfinanszírozás, hiszen az nem ösztönözte kiugró teljesítményre a közellátást.

A zöldmezős beruházások érezhetően felpörögtek az elmúlt időszakban, egyre több az integrált szolgáltató, ahol a járóbeteg-szakellátás mellett egynapos sebészeti beavatkozásokat és kórházi ellátást is biztosítanak a fizető betegeknek – idézte fel az Affidea vezérigazgatója, megjegyezve azonban azt is, hogy a közelmúltban létrehozott nagyobb szolgáltatók „még a víz alatt vannak”, kell néhány év, hogy profitot tudjanak felmutatni. A szakember arra ugyan nem számít, hogy magas progresszivitási szintű ellátások jelennek meg a magánszférában, ám szektor koncentrálódását, a minőségbiztosítással is rendelkező nagyobb cégek megjelenését kívánatosnak tartja.

Miközben átalakulóban a magánellátás, nagyléptékű egészségügyi reform kezdődött az állami oldalon is. Erre utal a jogviszonytörvény elfogadása, a praxisközösségi működés bevezetése az alapellátásban, és a kórházi struktúra centralizálása. Mindezek nyomán azonban fokozódott az ágazatban a munkaerőhiány, az orvosi bérek emelését nem követte a szakdolgozói fizetések arányos emelése. Zajlik az államosítási folyamat is, míg a mesterséges megtermékenyítés területén ez már le is zárult, a műveseállomások, a képalkotó- és labordiagnosztika vonatkozásában is folyik erről párbeszéd – zárta az elnök.

Változik az egészségpénztári kosár

Magánkiadások 90 százalékát zsebből fizeti a magyar lakosság, mindössze tíz százalék az intézményesült kiadások részaránya, ami mind az Európai Unió, mind a V4-ek átlagánál lényegesen magasabb. Erről már Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke beszélt, aki szerint ez azt jelenti, hogy egy nagyobb egészségügyi kiadás katasztrófába döntheti az érintett család költségvetését. A piacot egyelőre az egészségpénztárak dominálják, de egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az egészségbiztosítók is, éves 20 milliárd forint körüli bevétellel. Miközben a pénztárak ügyfélköre is átalakulóban van, jelentős piaci koncentráció történt az utóbbi években, ma már csak 16 szereplő osztozik a piacon.

Az egészpénztári kosárban a gyógyszerkiadások részaránya folyamatosan csökken, jelenleg közel 34 százalék. A tagok a megtakarításaik 30 százalékát magánegészségügyi szolgáltatásokra, a fennmaradó részt pedig jellemzően gyógyászati segédeszközre fordítja. Az átrendeződés oka, hogy olyan ügyfelek jelentek meg a tagok sorában, akik maguk döntenek arról, hogy mire költik a pénzt, és a korábbi tagsághoz viszonyítva magasabb státuszúként többet költenek az egészségükre. A trend, ami a termék felől szolgáltatás felé tereli a tagokat, Váradi Péter szerint megváltozna, ha a munkáltatók ismét belépnének ebbe a szektorba.