Kórházadósság: egyelőre nem áll küszöbön a megoldás
Ha hirtelen összeomlás nem is várható, de a jellemzően kis- és középvállalkozói körbe tartozó kórházi beszállítók többsége nem bírja tovább finanszírozni a kórházi költségeket.
Soha nem látott mértékűre duzzadt a kórházak lejárt határidejű tatozása, már a korábban jól fizetők közé tartozó intézmények sem tudják a betegellátáshoz nélkülözhetetlen eszközök fedezetét biztosítani – derült ki a beszállítókat tömörítő érdekképviseletek szerdai sajtótájékoztatóján.
Bár az érdekképviseletek és az egyes beszállítók is folyamatosan egyeztetnek a megértőnek tűnő egészségügyért felelős államtitkársággal és az Országos Kórházi Főigazgatósággal (OKFŐ), végeredményben kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy kifizesse az állam a saját fenntartásában álló intézmények lejárt határidejű tartozását – mondta el Rádai Tamás. Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója ezzel arra a közleményre reflektált, amelyet a sajtótájékoztatóval egy időben adott ki az OKFŐ. Ebben a kórházfenntartó azt írja, hogy az egészségügyi ellátórendszer eszközigényét biztosító beszállítópartnerek lejárt kintlévőségeinek mértéke szükségessé teszi a felek korábbiaknál is szorosabb együttműködését és a folyamatos egyeztetést, ezt felismerve ültek tárgyalóasztalhoz október elején az OKFŐ és az ETOSZ képviselői, hogy közös helyzetelemzéssel és előremutató javaslatokkal enyhítsenek a kialakult helyzeten.
Az egyeztetésen Jenei Zoltán országos kórház- főigazgató felszólalásában jelezte, hogy a kintlévőségek felhalmozódása nem kizárólag az OKFŐ fenntartása alá eső intézményeket érinti, ugyanakkor nem vitatta a kialakult helyzet súlyosságát. Kiemelte, hogy a tárgyalófelek közös érdeke, hogy az egészségügyi ellátási lánc ne sérüljön, ezért ezt szem előtt tartva szükséges az őszinte párbeszédre alapozott együttműködés – áll a közleményben.
Az állam oldalán keletkezik a probléma, így azt az államnak kell orvosolnia: tartsák be a szerződésekben foglaltakat, és a törvényeknek megfelelően fizessék ki a számlákat. A beszállítók szeretnék, ha mindez még ebben a kormányzati ciklusban megtörténne – ismertette az egyeztetéssel kapcsolatos álláspontot Rádai Tamás, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, pozitívan értékelik, hogy az egészségpolitika is a megoldásra törekszik.
A kormányzattal folytatott hivatalos kommunikációnak eddig nemigen volt hatása – jelentette ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, azt is megemlítve, hogy bár régi probléma az intézményi eladósodás, idén sokkal nagyobb a baj. Míg korábban 50-60 milliárd forintra rúgott az éves tartozásállomány, idén már augusztusban meghaladta a 100 milliárd forintot a lejárt határidejű kifizetetlen számlák összege.
Horror összeget jelent a beszállítók számára a tartozásállomány finanszírozása – folytatta Rádai Tamás, megemlítve, hogy a mostani összegben tavaly nyári szállítással teljesített kifizetetlen tételek is vannak. Míg a korábbi években kedvező banki finanszírozási költségekkel számolhattak, most – a 13 százalékos jegybanki alapkamat mellett – 20 százalékos többlettel kell szembesülniük. Az éves 100 milliárd forintra vetítve, féléves futamidővel számolva 10 milliárdos finanszírozási költségteher nehezedik a beszállítókra.
Sok tárgyalás volt kevés eredménnyel – erősítette meg a korábban szólók véleményét Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Medi Klaszter) főtitkára, aki szerint a felhalmozódott, és ki nem fizetett adósságállomány olyan lavinát indíthat el, amely nemcsak a beszállító cégek, hanem annak nyomán az egészségügyi ellátórendszer működését veszélyeztetheti. – A klasztertagok naponta jelzik a bajokat – említette meg a főtitkár, emlékeztetve arra, hogy bár a nyár közepén a kórházak kaptak némi kompenzációt az eladósodás mérséklésére a rezsivédelmi alapból, ám ezt az összeget nem a beszállítóknak fizették ki. Ezt igazolta szeptemberi felmérésük is, amelyben a cégek 99 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2023 közepe óta tovább növekedett a kintlévősége. – Az adósságállomány nemcsak az 500 milliárd forintnyi értéket előállító 1500 orvostechnikai vállalkozást érinti – amelyek 95 százaléka hazai kis- és középvállalkozás –, hanem azt a több mint 42 ezer munkavállalót is, akiket foglalkoztatnak – hívta fel a figyelmet Tóth Zsolt.
Szűk a mezsgye, amelyen mozoghatunk – reflektált Jóbai Zsolt, az OSZ alelnöke arra a felvetésre, milyen eszközökkel tudnak nyomást gyakorolni az intézményekre a kifizetések érdekében. – Kiterheljük a behajtási költségátalányt, levelezünk és elpanaszoljuk, hogy milyen nehézségekkel küszködünk – fogalmazott. Hozzátette azt is, a jogszabályoknak megfelelően mindenki a lehető legalacsonyabb áron igyekszik bekerülni a tenderekbe, azonban a kiírások nem teszik lehetővé a későbbi árkorrekciót, az inflációból vagy a forintleértékelésből eredő veszteségek eliminálását. – A műtéteket el kell végezni, de számos vállalkozás hitelfelvételre kényszerül annak érdekében, hogy fenntartsa a működőképességét – folytatta az alelnök, saját cégének helyzetét ismertetve pedig elmondta azt is, hogy a tavalyihoz képest megháromszorozódtak a kintlévőségeik, van olyan kórház, amely a számlák 20 százalékát nem fizeti ki, de olyan is, amelynél 70 százalék ez az arány.
Az adósság megöli az innovációt – hívta fel a figyelmet Király Gyula, a MediKlaszter társelnöke, aki a medikai szoftverbeszállítók helyzetéről szólva elmondta, ezen a területen muszáj biztosítani az inflációval megegyező béremelést, mert e nélkül a szakemberek elhagyják a területet, és a magasan kvalifikált szellemi munkaerő elvesztése évek alatt sem pótolható. „Spórolni” azzal tudnak, hogy lemondanak a fejlesztésekről, ami viszont rendkívül hátrányos valamennyi szereplő számára. A kintlévőségeik beszedésére a „könyörgés és kérés” az eszköztáruk, és a mozgásterük tovább szűkül, ha a járóbeteg-szakellátókat is államosítják.
Tömeges csődhelyzet nincs, de az érdekképviseletek ezt el is akarják kerülni – hangzott el a sajtótájékoztatón, ahol azt is hozzátették, hogy a jó szándékot kinyilvánítja az OKFŐ és az államtitkárság egyaránt, jelezve, hogy egyeztetéseket folytatnak a kérdésben a Pénzügyminisztériummal a megoldás érdekében, ám az egyelőre még nem áll küszöbön.
