Már nem fogynak el a klubból a harcosok – Lélek-zethez juttatták a tüdőrákbetegeket

A Harcosok Klubját egykor a Magyar Tüdőgyógyász Társaság égisze alatt Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) korábbi főigazgatója, és Ostoros Gyula, az intézmény osztályvezető főorvosa hívták életre a tüdőrákos betegek platformjaként, hogy a páciensek hiteles forrásból tájékozódhassanak, átbeszélhessék félelmeket, problémáikat. A segítő szándék azonban végül meddőnek bizonyult, mert a tagok nagyon gyorsan, mindössze néhány hónap alatt kihaltak a szervezetből.

A tüdődaganat ma már nem egyenlő a halállal, az új terápiákkal akár az áttétes betegeknek is 5-10 éves túlélést tudunk biztosítani – fogalmazott Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, ahol bemutatták a Harcosok Klubjából kinövő, a tüdőrákos betegek és hozzátartozóik támogatására létrehozott Lélek-zet egyesületet mutatták be. Bár a szervezet a Covid-járvány idején alakult, ez idáig csak az online térben volt elérhető, azonban az interaktív jelenlét most személyessé válik. A Lélek-zet negyedéves rendezvényein az érintetek klinikusoktól, gyógytornászoktól, pszichológusoktól kaphatnak információkat és tanácsokat a betegséggel való együttéléshez, és azáltal, hogy az egyesület bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe is, sok jó gyakorlatot is a tüdőrákbetegek javára fordíthat.

Azok tudnak igazán erőt és hitet adni a betegtársaknak, akik maguk is végigjárták azt a szorongással teli utat, amely a diagnózistól a gyógyulásig vezet – mondta a tüdőgyógyász, aki hozzátette azt is, a betegtalálkozókon a klinikusok számos olyan szemponttal, olykor meglepő kérdéssel találkozhatnak, amelyek mankónak bizonyulnak a terápiák során a betegekkel való kommunikációban.

Az első kemoterápiája után csatlakozott online a harcosokhoz Mencser Éva, az egyesület elnöke, akinél tíz évvel ezelőtt diagnosztizálták a betegséget. Bár tankönyvi tünetei nem voltak, nemdohányzó, aktívan sportoló négygyermekes édesanyaként az elhúzódó köhögés miatt tüdőszűrésre ment, az ott kimutatott „foltról” aztán gyorsan kiderült, hogy rosszindulatú daganat.

Mit tehet az ember önmagáért, és mit tehet a betegért a tudomány – ebben akarunk segíteni a sorstársaknak – fogalmazott az elnök.

Kulcsfontosságú (lenne) a korai felismerés

Egyre komplexebbé, de egyre sikeresebbé is válik a tüdőrák kezelése, ma már az áttétes tumor sem stigma – csatlakozott a beszélgetéshez Ostoros Gyula, aki szerint ma még az orvosokban is tudatosítani kell, mekkora előrelépések történtek a tüdőrák terápiájában az elmúlt évtizedekben: csont- és májmetasztázissal is több éves a túlélés.   

Bár sötét képet festenek a hazai tüdőrák statisztikák, Bogos Krisztina azt emelte ki, a legfrissebb Országjelentés szerint van egy apró előrelépés: a férfiaknál lassú, de ütemes csökkenést tapasztalnak az új megbetegedések és a halálozás számában. Ugyanakkor azonban a nőknél mindkét adat emelkedő, így az ő esetükben a tüdőrák ugyanolyan odafigyelést igényel, mint az emlődaganat. Nagy áttörést hoztak a nem kissejtes adenomák kezelésben a célzott- és immunterápiák, a három éves medián túlélés megkétszereződött.

A korai felismerés kulcsfontosságú a kezelés sikerességében, ezt támogatná, ha az alacsony dózisú CT vizsgálat  (low dose CT – LDCT) bekerülne a népegészségügyi célú szűrések sorába. Egyelőre pilot formában érhető el LDCT tüdőrákszűrés, a Budapest környéki HUNCHEST3, illetve a nyíregyházi és pécsi központtal zajló SOLACE programokban. A már lezajlott HUNCHEST2 során a kiemelt tüdőrákok mintegy 70 százaléka volt korai, műthető stádiumú, míg ugyanez az arány azoknál, akik tüneteik alapján kerültek orvoshoz csupán 30 százalék. Míg hagyományos röntgennel a korai stádiumú elváltozások 23 százalékát fedezik fel, addig LDCT-vel ezek 80 százaléka kimutatható – foglalta össze Bogos Krisztina. Azt már Ostoros Gyula tette hozzá, hogy a mindössze 1-2 perces szűrésre éppen azok az 55 év feletti dohányosok nem mennek el, akinél életmentő lehetne a vizsgálat.

Időben megkezdik a kezelést

Bár régiónként vannak eltérések, 77 nap telik el az első röntgentől a terápia megkezdéséig, ami megfelel a nemzetközi standardoknak – mondta el az OKPI főigazgatója, hozzátéve, hogy azoknál a betegeknél, akik előrehaladottabb stádiumban vannak, vagy a daganat molekuláris státuszát is meg kell határozni, valamivel hosszabb is lehet ez az idő, de nem annyival, hogy az befolyásolja a betegség kimenetelét.

Rosszabbul jár a beteg, ha kivizsgálási algoritmusok nem precízek, vagy ha sietősen kezdik el a kezelést, az ugyanis negatívan is befolyásolhatja a kimenetelt – magyarázta Ostoros Gyula.

Betegszervezetként is igyekeznek tenni azért, hogy érthetőbbé és átláthatóbbá váljanak a betegutak – csatlakozott Mencser Éva, és beszámolt arról is, hogy tapasztalataik szerint vidéken gyorsabban jutnak előre a betegek, mint a fővárosban.

Régi, új és még újabb terápiák

A kemoterápia nem fog eltűnni a terápiás palettáról, megvan a helye az új, komplex kezelési struktúrában – mondta Ostoros Gyula, ahogyan azt is, az onkológiai szakma olyan léptékben fejlődik, ami az orvosoktól is megkívánja a folyamatos tanulást.

A modern immunterápia 6-8 éve – a melanóma esetében 10-12 éve – jelent meg az onkológiai ellátási palettán, alapvetően megváltoztatva a kezeléseket. A Korányi rákbetegei többnyire tisztában van a célzott- és az immunterápiák előretörésével, ugyanakkor a megfelelő tájékoztatás nyomán elfogadja az orvos által javasolt kezelést.

A klinikai vizsgálatok egyre inkább az immunterápia és más kezelések kombinációját célozzák, ugyanakkor a mellékhatásokat tekintve inkább ezek kiszélesedésére számíthatunk az elkövetkező időszakban.

A betegek leginkább a kezelőorvosnál jelzik, ha bármilyen szokatlan tünetet tapasztalnak, de az immunterápia mellékhatásai olykor súlyos szimptómákkal, hirtelen jelentkezhetnek. Bogos Krisztina azt javasolta, minden immunterápián lévő beteg hordjon magával egy kártyát, amelyen feltüntetik, milyen kezelést kap, ez segítséget jelent, ha valamilyen okból sürgősségi ellátásra szorulna a páciens – bár ritka, hogy mellékhatástünetek miatt más intézményhez forduljon a beteg. Ugyanakkor az immunterápiákkal kapcsolatos tudást a háziorvosok és sürgősségi ellátókhoz is érdemes eljuttatni, mert a kezelések terjedésével az akut ellátásban is gyakrabban megjelenhetnek ezzel kapcsolatos panaszokkal a betegek. Nagyon súlyos mellékhatások mindössze a páciensek 1-2 százalékánál jelentkeznek.

Aszkéta életmódba kezdenek a betegek a diagnózist követően – számolt be tapasztalatairól Ostoros Gyula, aki szerint azonban az életminőség fontosabb, mint az élettartam, de a palliatív és hospice ellátás is minőségi javulást eredményezhet. Végül hozzátette azt is, nem szabad, hogy a beteg saját magát ostorozza a sokéves dohányzásért, a kezelőorvosnak pedig soha nem szabad lelkiismeret furdalást kelteni a páciensben amiatt, hogy dohányzott.