Voltak, akiknek csak kevés jutott az alapellátás finanszírozásának bővüléséből

A döntéshozó elkötelezett az egészségügy iránt – hangzott el a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezete, a MESZK Budapesti Területi Szervezete és a Budapesti Egészségügyi Szakdolgozókért Alapítvány korábbi, kétnapos tudományos konferenciáján. A kijelentést a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese, Kőrösi László számokkal is igyekezett alátámasztani előadásában, amelyben hangsúlyozta, idén – 2018-hoz képest – 912 milliárd forinttal több, a szolgálati jogviszony alapján kifizetett bértámogatás került be Egészségbiztosítási Alapba, ami a vállalkozói bértámogatásokkal együtt 1100 milliárd forintos többletet jelent. A főigazgató-helyettes szerint ilyen mértékű, a fizetésekre fordított forrásbővülés egyetlen más területen sem valósult meg.

Jól jártak a praxisok

A 6400 – többségében felnőtteket ellátó – háziorvosi praxis finanszírozására 260 milliárd forint áll rendelkezésre idén, egy-egy praxis havonta 3,5 millió forintból gazdálkodik. Az alapellátásban foglalkoztatott 6500 szakdolgozó mellett a nagyobb praxisok feladatellátásában további 1753 kolléga vesz részt, egy háziorvos munkáját átlagosan 1,3 asszisztens segíti. A legtöbb – 1,45 – szakdolgozó a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Heves megyei háziorvosokra jut.

Bár a körzeti ápolók fizetését a háziorvosnak kell kigazdálkodnia, a NEAK egy szakdolgozóra 230-250 ezer forint bértámogatást is biztosít havonta. A főigazgató-helyettes azonban hangsúlyozta, hogy ez csupán kiegészítés, nem pedig a havi bér összege.

Valamivel kevesebb, 180-200 ezer forintos bértámogatást biztosít a NEAK a fogászati alapellátó praxisokban dolgozó szakasszisztenseknek, Kőrösi László szerint ennek az az oka, hogy az ezen a területen foglalkoztatottak fiatalabbak. Egy fogorvos munkáját átlagosan 1,12 asszisztens segíti. A 2811 alapellátó fogászati praxis finanszírozási előirányzata idén 92,4 milliárd forint, egy vállalkozás 2,5 millió forintból gazdálkodhat havonta. A betöltetlen fogorvosi körzetek száma évek óta 280-300 között mozog, érdemi emelkedés nem tapasztalható – mondta a NEAK főigazgató-helyettese, felhívva a figyelmet, hogy az alapellátó fogorvosok is igénybe vehetik a letelepedési és praxisjog vásárlási támogatásokat.

Védőnői szolgálatok: plusz egymilliárd forintot ad(hatná)nak a kórházak

Tavaly a megyei irányító kórházakhoz kerültek a védőnői szolgálatok, azonban a finanszírozás alapjai nem változtak: a fixdíj és a fejkvóta mellett a méhnyakszűrés díjazása egészítheti ki a bevételeket, amire azonban kevés szolgálat szerződött. A legtöbb, 43 védőnő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vállalkozott helyben a minták levételére, míg a Pest megyeiek közül egy sem. Így összességében a szűrésre rendelkezésre álló 480 millió forintos keretnek csupán a töredékét használják fel.

„Egész szép béreket kapnak a kollégák” – fogalmazott Kőrösi László, aki elmondta, a védőnői bértámogatás összege átlagosan 460 ezer forint, azonban a tavalyi váltásnál kiderült, hogy az önkormányzatok jelentős összeggel, az Országos Kórházi Főigazgatóság számításai szerint mintegy egymilliárd forinttal egészítették ki a védőnői fizetéseket, amit most a vármegyei iránytó intézményeknek kell(ene) kifizetnie.

A védőnői szolgálatok száma érdemben nem változott, területi védőnőként 4040 fő dolgozik, míg iskolai védőnői szolgálatoknál 1014 főt foglalkoztatnak, finanszírozásuk a 2010-es 18 milliárd forintról 2024-ben 55 milliárd forintra nőtt.

Akik mindig kimaradnak…

Továbbra is mostoha helyzetben vannak az otthoni ápolást és hospice ellátást végző szolgáltatók. Míg az alapellátás valamennyi szegmensében mintegy négyszeres finanszírozás bővülés történt az elmúlt 10-12 évben, itt az elmúlt tíz év alatt alig a duplájára nőtt a ráfordítás.

A 236 otthoni szakápoló szolgálat feladatellátására összesen 8,9 milliárd forintot tervez elkölteni idén a NEAK, az alapdíj vizitenként 4700 forintot. Az ezen a területen foglalkoztatott 2910 szakdolgozó után bértámogatás nem jár – attól a néhány ritka kivételtől eltekintve, ahol az önkormányzat biztosítja a szolgáltatást –, ennek ellenére a létszámuk nem csökken. Országszerte 1400 szakdolgozót foglalkoztat a 74 otthoni hospice szolgáltató, akik 5640 forintos napidíjjal számolhatnak. Az ezekre a szolgáltatásokra biztosított forrás a NEAK álláspontja szerint is kevés, és csupán az év végi kasszasöprésből tudnak juttatni némi plusz pénzt a feladatot ellátóknak.

Papíron jól mutat, hogy a háziorvosi praxisok 60 százaléka szoros, 30 százaléka pedig kollegiális praxisközösségi formában működik, de ez csupán adminisztratív jellemzője a rendszernek, egyelőre tényleges tartalommal nem töltötték fel ezeket – fogalmazott előadása zárásaként Kőrösi László, aki szerint a közösségek akkor tudnának hatékonyan működni, ha az alapellátás valamennyi szereplőjét bevonnák a munkába a patikáktól az otthoni szolgáltatást biztosítókig.

Jogosultságok és felelősségek kusza rendszere

A szakpolitika célkitűzése az alapellátás megerősítése, de a területet jellemző sokszínűséget nehéz egységes keretbe foglalni – mondta előadásában Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, aki a NEAK főigazgató-helyetteséhez csatlakozva hangsúlyozta, hogy a három éve megalakult praxisközösségek akkor tudnak majd érdemi munkát végezni, ha sikerül azokat megtölteni tartalommal.

A legtöbb esetben a gyógyszereket ma is a praxisnővérek írják fel, miközben ez a háziorvos felelőssége – mutatott rá a mindennapi valós gyakorlatra a helyettes államtitkár, aki azt ígérte, tiszta helyzetet teremtenek a jogosultságok és felelősségek jelenleg kusza rendszerében. Megemlítette azt is, szükséges hogy számos területen új feladatokat delegáljanak az egyes szereplőknek, a kiemelt kompetenciájú szakápolók képzése pedig lehetőséget is ad erre.

Nem az orvosi kompetenciák átvételével szeretnék helyettesíteni az orvosokat, hanem saját szakmai kompetenciakörben felelősséggel ellátni olyan tevékenységeket, amelyek az orvos irányításával, de önállóan végezhetőek – hangsúlyozta Balogh Zoltán. A MESZK elnöke szerint ennek bevezetése nyomán a legkorszerűbb szemlélettel tudnak majd jobb ellátást nyújtani a praxisokban.

Legális alapokat kell teremteni

Az átszervezés eddigi tapasztalatai mellett a további kitörési lehetőségekről, tervekről is beszámolt előadásában Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos, aki hangsúlyozta, az óriási betegforgalmat lebonyolító alapellátás munkaerőhiányát adatok is bizonyítják. Az OECD országok sorában Magyarország nem áll jól az 1000 főre jutó szakdolgozók számában, de még nagyobb a probléma a struktúrában való elhelyezkedésükkel. Míg az OECD országaiban átlagosan 2,6 ápoló jut egy orvosra az alapellátásban, idehaza ugyanez az arány mindössze 1,3 fő – ismertette a kollegiális vezető. A kitörési pontok között említette a praxisnővérek végzettségtől függő bérezését is, ami egyfajta életpályamodellt is jelenthetne a következő generációk számára.

Míg 2004-ben 125 betöltetlen praxist tartottak számon, idén májusban 880-890 – zömében vegyes – körzetben nem volt állandó háziorvos – ezt a problémát a körzethatárok módosítása kezelni tudja majd, körzethatárok módosTásának jelentősége van

Egy orvos és egy nővér nem team, márpedig – ahogyan a gyógyítás minden területén – úgy az alapellátásban is csak a csapatban végzett munka vezethet eredményre. Erről már Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozatának elnöke beszélt a konferencián, hangsúlyozva, hogy „vissza kell szerezni azokat a szereplőket” akik számos korábbi pilotprojekt során igazolták, hogy a praxisközösségekben elengedhetetlen a munkájuk.

Ahogyan korábban Bidló Judit, úgy az országos kollegiális vezető és Szabó János is kiemelte, hogy „legális alapokra kell helyezni azt, ami most a rendelőkben zajlik”. Míg a háziorvosi és házi gyermekorvosi hatásköri listákat sikeresen megújították, elkészült, de még elfogadásra vár az APN-ek kompetencialistája – számolt be a tagozatvezető, aki szerint, ha sikerül kodifikálni az új hatásköri listát, felszámolható lesz az a ma jellemző helyzet, amikor „sokan csinálnak olyasmit, ami nem az ő feladatuk, ám a felelősség az orvoson van, aki esetenként még helyettesként sincs jelen”.

Ha helyrekerülnek a feladatok és megfelelő számú ápoló és egyéb szakember dolgozhat az alapellátásban, másodlagos kérdéssé válik, hogy hány praxis van az országban – vélekedett Szabó János.