Rosivall László: A múlt megértése a jövő megéltetése

Miért pont Semmelweis?

Mert Semmelweis világszerte a legismertebb magyar orvos, olyannyira, hogy például a chicagói sebészek múzeumának orvosegészségügyi panteonjában szereplő 12, leginnovatívabb személy közül – a görögöktől napjainkig – ő az egyik. És ha mindez nem elég, akkor 2013-ban Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum igazgatójának segítségével – aki akkoriban még a Semmelweis Orvostudományi Múzeumot vezette – Semmelweis összes tudományos munkássága bekerült az UNESCO által kezelt Világemlékezet Könyvébe. Amíg az emberiség létezik, az ott olvasható.

Miért emlékév?

Mert Semmelweis fontos, és mert nem évül el. Nemcsak azért, mert példaértékű, ahogyan konokon, kitartóan harcolt, hogy bebizonyítsa az elméletét, de tanulságos a meghurcoltatása, ahogyan az is, hogy csak 112 évvel a halála után kaphatta meg egy kutató a halotti jegyzőkönyvét – pedig sokan és sokszor kérték. Semmelweis élete és munkássága olyan üzenetet hordoz, ami segít a múlt megértésében, tanulságainak levonásában, ezáltal a jobb jövő építésében. Kányádi Sándor Játszva magyarul című négysorosa nyomán úgy is fogalmazhatok, hogy a múlt megértése a jövő megéltetése.

Alig három esztendeje, halálának 150. évfordulóján már fókuszba került Semmelweis. Miben más a mostani emlékév?

A halál évfordulója megemlékezés, a születésé ünnepség! 2015-ben az egyetemi emlékbizottság Monos Emil professzor vezetésével emlékkönyvet adott ki, és számos különböző eseményt szervezett. Egyik különlegesség, hogy Teheránban felállítottuk az első szobrot, ami nem volt más, mint egy Semmelweist ábrázoló bronz mellszobor a Teheráni Orvostudományi Egyetem frissen kialakított szoborparkjában. Madarassy István alkotását Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel.

Ekkora jelentőséggel bírna egy szobor?

Nem maga a szobor a lényeg, hanem az, hogy a talapzatára fel van írva, hogy Semmelweis egy magyar kutató, aki rájött, hogyan lehet védekezni a gyermekágyi láz ellen. Az alkotás hirdeti a magyarságot, a kultúránkat, az eredményeinket, képviselője a két nép közötti tudományos együttműködésnek, akár évszázadokon át hordozva ezt az üzenetet. A legenda el is indult, hiszen a szobrot koszorúzzák az évfordulókon, erre az alkalomra meghívták a Semmelweis Egyetem dékánját, és egy közös oktatási kurzus is elkezdődik a teheráni egyetemmel. Kérésünkre a miniszterelnök 2018-at hivatalos emlékévvé nyilvánította, és amikor újabb szoborállítási „vágyakkal” megkerestem, teljes támogatásáról biztosított.

Akkor tehát szobrokat avatnak?

Biztosan lesz Semmelweisnek bronz mellszobra Tokióban, Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, a Jagelló Egyetemen Krakkóban, a Károly Egyetemen Prágában, Komáromban, Szlovákiában, Mariborban (Academia Europea), Regensburgban, Berlinben (Charité Egyetem), Torontóban, Los Angelesben, és tárgyalunk még többek között a Harvard Egyetemmel, Moszkvával, és újabban Izlanddal is. Ezek a szobrok – mint amolyan elegáns, kulturális trójai falovak – évszázadokra erősítik majd a magyarság ismertségét. Ugyanis amíg az alkotások talapzatának első oldalán Semmelweis neve, születési és halálozási évszáma található, addig a többin magyarul, az adott ország nyelvén, valamint angolul ott áll majd, hogy ki volt Semmelweis és miért vagyunk rá büszkék.

Mi minden történik még?

Tavaly október 9-én mutattuk be Magyarországon először a norvég Jens Bjorneboe Semmelweis című drámáját a Nemzeti Színház Gobbi Termében, amelyet június 29-én egy amatőr színésztársulat is eljátszik a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetének előadótermében. Június 30-án az SE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének Dísztermében nemzetközi tudományos ülést tartunk, amelynek négy-négy neves hazai professzora, illetve külföldi egyetemi díszdoktora között előadója lesz a kézhigiéné világnapját kitaláló dr. Didier Pittet, a Genfi Egyetemi Kórház és Orvostudományi Kar professzora is. Az előadások közben a Magyar Posta bemutatja az általunk megrendelt emlékbélyeget első napi bélyegzős borítékkal, a Magyar Nemzeti Bank a Semmelweis emlékérmet, és az eddig soha nem látott-hallott részleteket is tartalmazó, több mint 500 oldalas emlékkönyvet is, amelynek egyharmadát külföldi szerzők írták Semmelweis életéről, társadalmi hatásáról, a múltjáról, jelenéről. Huszonöt számozott példány bőrkötésben is megjelenik, a könyv szeptemberben angol nyelven is hozzáférhető lesz.

A tudományos ülés után felavatjuk Madarassy István várandós nőket ábrázoló szobrát az SE Külső Klinikai Tömbjének üvegaulájában, este pedig a Szent István Bazilikában Borvendég János kollégánk orgonál. Miskolcon, a Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatják Ray Lustig amerikai kortárs zeneszerző Semmelweisről szóló operáját, és szintén a Semmelweis-emlékévhez kapcsolódik a Bélyegmúzeumban július 3-án nyíló kiállítás, amelyen a világ összes Semmelweis-bélyege látható lesz, kiegészítve az idei emlékbélyeggel és számos, érdekes művészi alkotással, különleges dokumentummal. Az emlékévben az egyetemünkön januártól a választható tárgyak között Semmelweis kurzust indítottunk magyarul és angolul. A magyar kurzusra több mint 300 hallgató, az angolra több mint 50 külföldi jelentkezett. Az emlékév számos társuló rendezvényt, ünnepséget generált országszerte, Keszthelytől Hódmezővásárhelyig, és megmozdult a külföldi magyarság is. Úgy érzem, nem fáradtunk hiába.

Ezek szerint Semmelweis jól „eladható”?

Kutató-előadóként hívtak meg 2015-ben Tokióba, de arra is kértek, hogy a tudományos előadáson túl beszéljek Semmelweis életéről, munkásságáról, életművéről is. Amikor megkérdeztem a hallgatóságtól, hogy hányan ismerik, mindenki tudta, hogy ki ő – ez engem is meglepett. Semmelweis valóban ismert, és egyre fontosabb; minden időben egy kicsit másért. Korábban a gyermekágyi láz volt fókuszban vele kapcsolatban, most a kézhigiéné. Számomra az egyik legérdekesebb vele kapcsolatban, hogy valaki észrevesz valamit, felfedezését számokkal, statisztikai adatokkal bizonyítja, és mégis hitetlenkedve megtagadják, kidobják, meghurcolják, családja elveti a nevét, bizonyos értelemben szégyenben hal meg, majd egyszer csak az epidemiológia megalapítójaként megdicsőül, olyannyira, hogy a nevéhez fűződően az angolszász nyelvterületen kialakul a Semmelweis-reflex fogalma.

Ez mit jelent pontosan?

Arra a jelenségre használják ezt a fogalmat, amikor a korábbi ismereteinknek nagyon ellentmondó, de tudományosan mégis bizonyított tézis jelenik meg és ezt azonnal, gondolkodás nélkül visszautasítják. Azért csendben megjegyzem, hogy néha a bizonyítékokkal alátámasztott dolgokban is kételkednünk kell, hiszen a tudomány is tévedhet. 

Itthon is kellően ismerik Semmelweist?

Az orvosegyetemeken biztosan, abban azonban már nem vagyok ennyire biztos, hogy a társadalomban is. Talán a nevét mindenki hallotta már, de arról, hogy ki volt, mit tett, széles körben talán kevés az ismeret.

Az Ön személyes viszonya mennyire változott Semmelweishez?

Mint orvos, sok mindent tudtam róla, de a részleteket, különlegességeket én is csak az elmúlt négy évben ismertem meg. Honnan származott? Milyen körülmények között nőtt fel? Milyen ember volt valójában? Vajon pszichopata volt? Mániás volt, vagy csupán kitartó? Milyen családfő volt? Milyen oktató volt? A sok kérdésre kapott válasz mellett az is kiderült például, hogy átúszta a Dunát, és hogy kitűnő táncos volt. Semmelweis élete nagyon komplex, annak a tudományos kivetülése ezerfelé ágazik. Részleteiben szembesülni, és mélyen megismerkedni életének gazdagságával, szépségével, kihívásával és borzalmával valóban megváltoztatta a viszonyomat hozzá.

Választ kapott arra, hogy saját kora miért nem ismerte el?

Mert bosszantóan egyszerű volt az általa kínált megoldás, hogy csak kezet kell mosni. Akkoriban a baktérium-fertőzés-fertőtlenítés hármas fogalmát még tudományosan nem érthették, Semmelweis is hullaméregről, méregátvitelről beszélt. Felfedezésének komplexitása és egyszerűsége, újdonsága, megértetlensége, személyére vonatkoztatva pedig fiatalsága és külföldisége egyaránt benne volt az elutasítottságában.

Ma leginkább akkor halljuk Semmelweis nevét, amikor a hazai kézhigiénés viszonyok kerülnek szóba, amit Semmelweis országában sokan szégyenletesnek tartanak. Az emlékév kapcsán erre is nagyobb figyelem irányulhat?

Semmelweis által újabb értelmet nyer a kézhigiéné jelentősége, mely már ősidők óta szerepel a vallási rituális tisztálkodásban, a bábasszonyok szigorú szabályzataiban, ami tehát eddig is fontos volt, de reményeink szerint ezután még ismertebb és szigorúbban betartott lesz. Szeretnénk, hogy Magyarországon olyan mintaszerű legyen a szemlélet a kézhigiéné tekintetében, mint például a védőoltásokkal kapcsolatban, amelyben nemzetközi szinten elismertek vagyunk. Legyünk a világon a legjobbak a kézmosásban is, és akkor a betegbiztonságban is kiemelkedő helyet érhetünk el, jelentősen csökkentve a multirezisztens kórokozók által okozott kórházi fertőzések számát. Méltó módon Semmelweis szülőhazájához.