Életmentő szűrések: büntessen, vagy jobban szervezzen az állam?
Évente 2000 nőt és 1300 férfit veszítünk el két olyan daganatos megbetegedés miatt, amelyek korai szűréssel megelőzhetőek lennének. A legendásan rossz hazai részvételi arányokon a politikus „büntetéssel” javítana, mások szerint azonban nem csupán az egyén felelőssége, hogy sokan nem jutnak el a szűrővizsgálatokra.
El sem jut a meghívólevél a 45 és 65 év közötti nők 28 százalékához, amelyet kétévente küld el számukra a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), felkínálva a mammográfián való részvétel lehetőségét – derült ki azon a szerdai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Lilly Hungária Kft. szervezett a mellrák elleni küzdelem világnapja alkalmából.
A szűrési szokásokról készített felmérést idén március és június között az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület. A szervezet elnöke, Tóth Krisztina azt is elmondta, az emlő betegút kérdőívükre online illetve papíralapon választ adó 1192 nő visszajelzéseiből az is kiderült, különösen Budapesten jellemző, hogy a címzetthez „nem talál oda a postás”. Az egyesület egyébként már korábban is javasolta az NNGYK-nak, hogy a meghívókat online (is) juttassák el az érintettekhez, ám azt a választ kapták, hogy erre az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) egyelőre nem alkalmas.
Nagyon nehéz eljutni a szervezett népegészségügyi szűrésekre – folytatta az elnök. – A meghívókban megjelölt mammográfiás szűrőállomásokon nem veszik fel a telefont, ha az érintett személyesen megy el időpontot kérni, elküldik azzal, hogy telefonáljon – sorolta a tapasztalatokat. Így végül az érintettek 30 százaléka magánszolgáltatónál végezteti el a szűrővizsgálatot, amelynek eredményéről azonban csak akkor kerül fel adat az EESZT-be, ha a páciens azt elküldi a háziorvosának. Tóth Krisztina elmondta azt is, hogy kevés a szűrőállomás, Komárom-Esztergom megyében például kizárólag Tatabányán vehetik igénybe szervezett szűrés keretében a mammográfiát a lakosok.
Miközben a diagnosztizált mellrákos nők 65 százaléka önvizsgálattal fedezte fel az emlődaganatot – 25 százalékuk két mammográfiás szűrés között – az egyesület kutatása arra is rámutatott, hogy az önvizsgálat gyakorisága – ahogy Európa-szerte – úgy idehaza is visszaszorult, holott annak szerepe különösen a 45 év alatti nők körében kiemelten fontos. Ezt már nem csak az egyesület elnöke, hanem Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának professzora is hangsúlyozta. A szöveti megvastagodások, csomók egyszerűen kitapinthatók a helyesen végzett önellenőrzés során, ám az ennek elsajátítását szolgáló oktatóanyagokat méltatlanul kevesen ismerik – jegyezte meg, miután beszélt arról is, hogy nincs elég orvos és nincs elég szakszemélyzet és eszköz a szűrővizsgálatok elvégzését, amelynek korosztályos kiterjesztését egyébként régóta szorgalmazza a szakma a 45-74 év közöttiekre.
A mellrákkal diagnosztizált esetek 70 százaléka nem tartozik a kockázati csoportokba – hívta fel a figyelmet Dank Magdolna, és elmondat azt is, hogy az onkoteamek működése nyomán 18 százalékkal csökkent az emlőrák halálozás, ezért is érthetetlen, miért nem finanszírozza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ezeknek a hatékony szakmai csapatoknak a működését.
Bár a kerekasztal mellett felmerült, hogy sokan azért nem mennek el a szűrővizsgálatra, mert félnek a diagnózistól, az egyesület adatai szerint ennél sokkal meghatározóbb a szűrőpont távolsága a lakóhelytől.
Kitaposott betegutakra lenne szükség
Keresse meg háziorvosát vagy nőgyógyászát – amelyik hamarabb elérhető – szól a Mellrák Ellen Egyesület javaslata arra az esetre, ha az emlő önvizsgálata során az érintett bármilyen elváltozást tapasztal. A meglehetősen kusza hazai betegutak közötti navigálásban igyekszik segíteni a Mályvavirág Egyesület digitális betegút kísérő térképe, amelyet az orvosszakmával közösen dolgoztak ki, meghatározva az alapvető alapvető állomásokat a szűréstől a fájdalomambulanciákon át a palliatív ellátásig – számolt be Tóth Ilona, a Mályvavirág elnöke.
A betegutak keresésével sok idő megy el, és az ellátó helyek nem érdekeltek maradéktalanul abban, hogy segítsék ebben a pácienseket – fűzte hozzá Landherr László, a Magyar Szenológiai Társaság elnöke, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha a beteg eljut az onkológiai ellátó helyre, ott már elvileg a legmagasabb szintű gyógyításban részesül, amennyiben annak a feltételei adottak. – A kitaposott betegutak kialakítása létfontosságú lenne, mert sok esetben a pontos diagnózis, a betegség kiterjedésének felmérése és a terápia felállítása között rendkívül hosszú idő telik el – mondta.
Fájón hiányoznak a hazai ellátásból a betegút-koordinátorok, ám ezek biztosítása nem a betegegyesületek, hanem az állam feladata lenne – hangzott el a beszélgetésen amellett, hogy a szűrésben érintett lakosság részvételi aránya jóval elmarad az uniós átlagtól, és évről évre egyre rosszabb. Pedig a betegség áttétes stádiumba való előrehaladását és az ehhez kapcsolódó magas halálozási arányt csak az emlőrák korai felismerésével és az időben megkezdett adekvát terápiával lehetne csökkenteni. Mindez pedig a finanszírozó érdeke is lenne, mert mint Dank Magdolna előadásából kiderült, a metasztatikus betegek ellátása jelentősen drágább a korai stádiumban diagnosztizált páciensekéhez képest.
Államtitkár: fizessenek a szűretlenek
A prosztata a női emlőhöz hasonlatos szerv, míg az utóbbi az újszülöttet, az előbbi a spermiumokat táplálja – ezzel a felütéssel nyitotta meg a Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem (SE) Urológiai Klinikájának igazgató professzora, a Magyar Urológusok Társasága (MUT) főtitkára azt a szerdai sajtótájékoztatót, amelyen bejelentették: férfiegészség-kampányt és országos PSA-szűréssorozatot szervez október és november hónapokban a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a MUT.
Aki nem megy el a szervezett szűrésekre, fizessen magasabb járulékot, mert valamiképpen változtatni kell azon, hogy a meghívottak mindössze 2-3 százaléka vesz részt ezeken – így reflektált lapunk kérdésére az eseményen Révész Máriusz, a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkára. Azt firtattuk, miként kapcsolódott be a MUT a Nemzeti Népegészségügyi Program kidolgozásába, amelynek elkészültét a múlt héten jelentette be Takács Péter egészségügyi államtitkár.
Jelenleg Magyarországon az egészségügyért felelős államtitkár én vagyok, Takács Péter a betegekkel foglalkozik, a sportért felelős államtitkárság tevékenységét pedig az olimpiai érmek száma határozza meg – szögezte le a politikus, és arról beszélt, az Aktív Magyarország program a záloga annak, hogy változzanak azok a rendkívül rossz mutatók, amelyek szerint a legjobban teljesítő országokkal szemben kilenc éves elmaradásban vagyunk a várható élettartamban. – Bár a finnek nem szereztek aranyérmet a legutóbbi olimpián, mégis az ott élők csupán 8 százaléka vallja, hogy soha nem sportol, a magyaroknál ugyanez az arány 59 százalék – folytatta az államtitkár, aki szerint a magyar családok egy része nem alkalmas arra, hogy egészséges életmódra nevelje a gyermekét. – Készül a Monspart Sarolta nevével fémjelzett aktív életmód stratégia, de az eredményesség érdekében együtt kell működnünk az egészségüggyel is. Bár elindult a Mozgás Receptre program, az egyelőre még nagyon távoli cél, hogy a fittnesz-bérletet a társadalombiztosítási kasszából finanszírozzuk, mint Svédországban – folytatta a politikus, aki a népegészségügyi stratégia kapcsán azt is megjegyezte, „azt a munkát végzem ingyen, amiért más fizetést kap”.
Fontos, de szervezetten nem szükséges a prosztatarák-szűrés
A populációs szintű prosztatarák-szűrés helyett inkább a kockázatorientált szűrésnek van jelentősége – mondta a MadicalOnline-nak válaszolva Nyirády Péter, amikor arról kérdeztük, szorgalmazza-e a MUT a PSA-szűrés felvételét arra a szélesedő szűrési palettára, amelyet tavaly harangozott be az NNGYK. A professzor jelezte, folyamatos a párbeszéd a döntéshozókkal például arról, hogy az EESZT adatai alapján célzottan történhessen a szűrés.
A preventív vizsgálatok jelentősége azért nagy, mert a prosztatarák kezdeti stádiumban semmilyen tünetet nem okoz, és bár korai diagnózis esetén proszektómiával – ami az életminőséget jó esetben egyáltalán nem befolyásolja – maradéktalanul gyógyítható, mégis minden 4. magyar férfit e miatt a betegség miatt veszítünk el. Évente 4000 új esetet diagnosztizálnak, ellátásukban a gyógyító jellegű kuratív ellátások mellett a Semmelweis Egyetemen már a robotasszisztált prosztataeltávolításra is van lehetőség – mondta el Nyirády professzor.
Az ötven éven felüli férfiaknak javasolt a PSA-szűrés, azoknak pedig különösen, akiknek a családjában előfordult prosztatabetegség, illetve női ágon emlő- vagy petefészekrák – hívta fel a figyelmet Torzsa Péter, az SE Családorvosi Tanszékének vezető professzora. – A genetikai faktorok mellett kockázati tényezőt jelent a túlsúly, a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, és bár nem elsődleges, de ugyancsak rizikófaktor a dohányzás. A cigarettázó férfiaknál agresszívebb lesz a betegség lefolyása, és 30-40 százalékkal romlik a túlélés esélye – hangsúlyozta a háziorvos, kiemelve, hogy a legfontosabb preventív tényezők a zsírszegény étkezés és a rendszeres mozgás, az elhízás megelőzése. Hozzátette azt is, szélesebbre lehetne nyitni a szűrés lehetőségét azzal, ha a háziorvosok is közvetlenül kérhetnék a PSA-vizsgálatot, hogy ahhoz ne kelljen urológiai szakrendelésre küldeni a pácienst.
Negyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Szervátültetettek Szövetsége a Millió Lépés eseményt, amelyhez már 441 ezren csatlakoztak. Grózli Csaba, a szervezet stratégiai vezetője elmondta azt is, a programjukkal – amelyet az Aktív Magyarország is támogat – célzott üzenetekkel ösztönzik mozgásra a társadalmat. A két hónapon át tartó akció során 1500 férfi szűrővizsgálatát tűzték ki célul – tette hozzá Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
Amellett, hogy a „férfibajokra”, az urológiai betegségekre hívják fel a figyelmet, az egészségtudatosság növelését is célozza a három szervezet a következő két hónapban, amikor húsz helyszínen találkozhatnak a szakorvosokkal az érintettek és vehetnek részt vérvizsgálaton – mondta el Szántó Árpád, a Magyar Urológusok Társaságának (MUT) elnöke, jelezve, hogy október 3-án kezdődik a MUT kongresszusa Pécsett, amelynek fókuszában ezúttal a prosztata jóindulatú megbetegedései állnak. A prosztata jóindulatú megnagyobbodásának valamilyen súlyosságú változata (BPH) Magyarországon mintegy 600 ezer beteget érint. Kialakulásának elsődleges oka korral járó hormonális változások, de a neurológiai problémák, az elhízás, a cukorbetegség és a metabolikus szindróma is kockázati tényezők. Gyakori következménye, hogy a betegekben eltérő súlyosságú alsó húgyúti tünetegyüttes (LUTS) alakul ki, ami az esetek kétharmadában merevedési zavarokkal is társul.
