Országos kórháztúrára indul októberben az OKFŐ „pozitivista” vezetője

Nyitottság, őszinteség, partnerség – ez fogja jellemezni a megújuló Országos Kórházi Főigazgatóságot, legalábbis Tótth Árpád ígérete szerint, amely a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség XXVIII. konferenciáján hangzott el. 

Az egészségügy olyan mélyre került, ahonnan csak a szervezeti kultúra és a működési folyamatok átírásával lehet elindulni felfelé – szögezte le a főigazgató, felvázolva július 1-jei kinevezése után tapasztalt állapotokat.

Félúton elakadtak az intézményi integrációk, az átalakítás hátrányait már érzékeli a rendszer, az ígért előnyök azonban egyelőre elmaradtak. A menedzsmenteket erősen redukált jogkörök, központi direktívák, központosított beszerzések és engedélyezések kötik, a finanszírozás pedig nem ösztönzi kellően a teljesítményt. Mindezt kiszámíthatatlan, sokszor büntetésként megélt központi irányítás és több félresikerült fejlesztési program tetézte. A következmény: romló humánerőforrás-helyzet, rosszabbodó munkakörülmények, kiégés és elvándorlás.

Az új modellben az OKFŐ egy olyan szolgáltató és támogató főigazgatóság lesz, amely nem bűnbakokat keres, hanem rendszerhibákat. A „no blame” kultúra nemcsak a betegbiztonságban, hanem a vezetésben is alapelvként jelenik meg, az intézményi menedzsment sikere pedig egyben az OKFŐ sikere is – fogalmazott Tótth Árpád, jelezve, hogy az OKFŐ is fog hibázni, de ezeket el kell ismerni és ki kell majd kijavítani.

Több helyi döntés, kevesebb büntető kontroll

A döntéseket ott kell meghozni, ahol a problémák keletkeznek – ígérte a menedzsmentek jogköreinek bővítését, majd sorolta a területeket, ahol már el is kezdődött a dereguláció. Az intézkedések között szerepelt a kórházi kommunikációs tilalom feloldása, a létszámgazdálkodás lazítása, a teljesítménybecsléshez kapcsolódó adatszolgáltatás eltörlése, a home office korábbi tilalmának megszüntetése, valamint a peren kívüli egyezségekre és az illetményen felüli juttatásokra vonatkozó szabályok lazítása. Az OKFŐ külön e-mail-címen várja az intézményektől a további deregulációs javaslatokat is.

Az értelmetlen kontrollok és adminisztráció felszámolására is ígéretet tett az új főigazgató, ugyanakkor zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval, a közpénzek más célú felhasználásával, a vezetői hatalommal való visszaéléssel, valamint a munkahelyi bántalmazás és zaklatás minden formájával szemben. Szerinte pszichológiai és fizikai biztonság nélkül semmilyen szervezetet nem lehet tartósan jól működtetni.

Egy olyan új struktúra előkészítése zajlik, amely jobb koordinációt biztosít, ugyanakkor egy regionális irányítási modell bevezetésére is felkészíti a rendszert – árulta el Tótth Árpád, aki egyértelmű decentralizációt is ígért, aminek nyomán egy rugalmasabb és ellenállóbb rendszer megalapozását reméli az OKFŐ.

Még nem dőlt el, hogy általános vezetői pályáztatást írnak ki, vagy más megoldást találnak az intézményvezetői rendszer megújítására, az OKFŐ javaslata már megszületett, a végső döntés azonban a miniszter kompetenciája. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésekbe nemcsak a Magyar Kórházszövetséget, hanem a Magyar Orvosi Kamarát is bevonják.

Ha valami rosszul sül el egy intézményben, elsőként nem azt kell keresni, kit lehet megbüntetni, hanem azt, melyik folyamat vezetett a hibához – jelentette ki az országos kórházfőigazgató, hozzátéve, hogy az OKFŐ ezért szorosabban követné a haváriákat és a nemkívánatos eseményeket, az ellenőrzéseket pedig ugyanennek a szemléletnek rendelné alá. A cél az okok megértése, a rendszer kijavítása és a tanulságok megosztása más intézményekkel.

Láthatóvá tennék, mi történik a rendszerben

Az OKFŐ több olyan adatsor publikálását készítette elő, amely korábban nem vagy csak nehezen volt hozzáférhető. Ezek egy része már elérhető, a többit fokozatosan teszik közzé és frissítik majd. A listában az alábbiak szerepelnek:

• a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter mutatói;
• az SBO-k forgalmi adatai;
• a 2025-ös ágazati Humánerőforrás Monitoring Rendszer jelentés;
• az ágytérkép és ágykihasználtság adatok;
• a szünetelő kapacitások;
• a rezidensi keretszámok felhasználásának adatai.

Az átláthatóság nem pusztán kommunikációs kérdés. Ha regionálisan akarják megszervezni az ellátást, pontosan látni kell, hol milyen szakmára, kapacitásra és humánerőforrásra van szükség – magyarázta Tótth Árpád, majd arról is beszámolt, hogy ennek módszertanát először az Észak-Alföldön, a Debreceni Egyetemmel közösen tesztelnék, miközben egy külön budapesti pilot lefuttatását is kérte a minisztérium. Ennek során egyszerre vizsgálnák a kapacitásokat, a betegutakat, a munkaerő-helyzetet és a finanszírozást.

Nem lesz kötelező a MedSol

Az OKFŐ azt javasolta, hogy kerüljön le a napirendről a MedSol kötelező kórházi bevezetése, vagyis az intézmények maguk dönthessenek arról, milyen informatikai rendszert használnak – jelentette be Tótth Árpád a konferencián, amit a közönség tapssal jutalmazott.

A digitális rendszerek megújításának sorában elindítanák a Nemzeti Digitális Medikai Képtár projektet, és rendezni szeretnék a kórházi HIS-rendszerek helyzetét is. Annak érdekében, hogy ne utólag kelljen projektekhez forrást keresni, az OKFŐ az uniós fejlesztési forrásokra is előre készül, már a 2028-2034-es ciklus tervezésében részt kívánnak venni.

A kórháznak válsághelyzetben is működnie kell

Kevésbé hétköznapi, de a főigazgató szerint egyre fontosabb feladat a kórházak reagálóképességének növelése. Norvégiai tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy az egészségügyi intézmények a társadalom egyik legfontosabb „védelmi vonalát” jelentik.

Nem kizárólag háborús helyzetre kell gondolni. Egy természeti katasztrófa vagy más válság ugyanúgy megkövetelheti, hogy egy kórház rövid idő alatt más működési rendre álljon át, miközben a normál betegellátás folyamatosságát is fenn kell tartania. Ehhez vezetői képzésre, kompetenciafejlesztésre és rendszeres szimulációkra lesz szükség.

Nem optimista vagy pesszimista vagyok, hanem „pozitivista” – fogalmazott előadása végén Tótth Árpád, aki bejelentette azt is, hogy október 1-jétől országjárásra indul a főigazgatóság vezetése, hogy személyesen találkozzanak valamennyi intézmény menedzsmentjével, és helyben ismerhessék meg a problémákat.