Már megint átszabnák az egészségügyi szakképzést
Ha a kormány elfogadja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Szakképzés 4.0 címmel készült javaslatán alapuló határozatot, Magyarországon valamennyi szakápoló és szakasszisztens képzés tanfolyami jelleggel valósulna meg.
Az elmúlt hetekben azért küzdöttünk, hogy megmentsük az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzéseket – így fogalmazott dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a minap Pécsett, egy alapellátási konferencián.
Mint kiderült, az ITM kidolgozta szak- és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját, amely márciusban már szerepelt a kormány napirendjén. A kabinet akkor a cselekvési terv elkészítésével bízta meg Palkovics László minisztert, amelyet nemrégiben bocsátottak közigazgatási egyeztetésre.
Mint Balogh Zoltán beszámolójából kiderült, 36, az OKJ-ban szereplő egészségügyi képzettséget – mintegy fűnyíróelvszerűen – szüntetne meg az ITM, az elnök szerint ezáltal a szakápoló- és szakasszisztens képzés csak tanfolyami jelleggel valósulna meg a jövőben.
Az ITM koncepciójában úgy fogalmaznak, hogy „fontos kihívás” a szakképzésben az egészségügyi és szociális szegmensek tanulói létszámának emelése tekintettel a magyar egészségügy létszámproblémáira, a jelenleg nappali rendszerben oktatott humán szakmák egy része még idegen a 14-15 éves fiataloktól, ezeknek választása és tanulása a minisztérium szerint egyre inkább a felnőttkorhoz kötődik.
Arról viszont Balogh Zoltán beszélt a már említett konferencián, hogy kitolódott az egészségügyi pályát választók munkába állásának ideje. Míg korábban már -17-18 évesen dolgozni kezdtek az ápolók, ma ez átlagosan 23-24 éves korban történik meg, holott az ágazatból nyugdíjba vonulók pótlására mintegy 15-18 ezer fő új belépőre lenne szükség mielőbb.
A hazai OKJ-ban jegyzett szakmák száma többszöröse az uniós átlagnak, így a magyar képzési rendszer széttagolt, specializált, ezért a jegyzékben szereplő szakmák radikális csökkentését javasolja az ITM úgy, hogy ágazati alapképzést követően a felnőttképzésben, tanfolyamokon sajátíthatnák el a tudnivalókat a tanulók.
Bár az OKJ-ban jegyzett egészségügyi képzések ésszerűsítését a MESZK is elfogadhatónak tartja, ám az ITM fűnyíróelvszerűen járt el, ami szakmai szervezetek számára nem fogadható el, álláspontjuk szerint ez rontaná a képzés, ezáltal a betegellátás minőségét is.
Az egészségügyi szakképzés rendszerének újbóli reformja azért váltott ki indulatokat, mert utoljára 2016 szeptemberében változott a szakképzési rendszer, akkor a szakiskolákat szakközépiskolának, az addigi szakközépiskolákat pedig szakgimnáziumoknak nevezték át. Valamennyi szakképzésért – így az egészségügyiért is – az NGM felelt, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) új koncepciót dolgozott ki az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) és a szakmák rendszerében is. Tavaly július 1-jével kormányhatározat született arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyeli az egészségügyi dolgozók szakképzését, ami a terület specialitásaira való tekintettel volt indokolt. Akkor a szakmai szervezetek úgy gondolták, hogy ezzel végre nyugvópontra jut a 2006-ban „szétzilált” egészségügyi szakképzési rendszer rendbetétele, ám úgy tűnik, most készülődik az újabb, egyetlen ágazati szereplő számára sem kedvező átalakítás.
