Minden, amit Takács Péter elárult a Takács-éráról

Takács Pétert a mátraházi kongresszust záró szakpolitikai fórum kerekasztal beszélgetésén kórházvezetők faggatták az aktuális témákról, de a közönség soraiból is érkeztek hozzászólások.

Nem zárunk be kórházat, de azt érdemes átgondolni, hogy milyen legyen az aktív és a tartós ápolást szolgáló ágyak aránya, az ágyszámok belső szerkezete – reflektált az államtitkár az ellátásszervezés új rendszerét firtató felvetésre. – A szakpolitikai cél a lakóhely közeli ellátások tartós biztosítása, és az egynapos sebészeti ellátások priorizálása, ezek nyomán pedig a normatív napok radikális csökkentése.

A bérjellegű kiadások fedezeteként mintegy 600 milliárd forint érkezett az ágazatba, ami pántlikázva jut el a szolgáltatókhoz, ugyanakkor a dologi kiadások elmaradtak a várakozásoktól – ismerte el a szakpolitikus, hangsúlyozva egyúttal, hogy a kormány igyekezett kisegíteni az intézményeket. Jelezte, hogy az egyszeri konszolidáció helyett a többszöri évközi kifizetések lesznek jellemzőek a jövőben.

Soha nem jó finanszírozás-átalakítást gazdasági világválság közepén végigvinni, de van, hogy csak akkor lehet – folytatta, és hozzátette, reméli, egy tartósan, akár több évtizedig működőképes finanszírozási rendszert tudnak kialakítani, amihez azonban többletforrásra is szükség lesz. Beszélt arról is, hogy a COPD és a tbc ellátások kötegelt finanszírozási pilotja után a szívelégtelenség lesz a következő, amelyet beemelnek ebbe a körbe.

Gazdasági vezetőként én is a bázisfinanszírozás legnagyobb élharcosa lennék, mert tervezhető és kényelmes, de nem barátja a teljesítménynek – fogalmazott Takács Péter, amikor megemlítették neki Révész János országos kórházfőigazgató a kongresszuson elhangzott emlékezetes mondatát: döbbenetes vereséget szenvedett, amikor a bázisfinanszírozás átmeneti visszavezetését javasolta arra az időre, amíg a kórházak rendezik a likviditási problémákat. Az államtitkár úgy vélte, a betegek szempontjait kell előtérbe helyezni, akiknek sokkal előnyösebb a teljesítményfinanszírozás.

Várólista-vita

Nem örülök, amikor nagy számokat mondotok be, mert a saját munkátokat rontjátok – üzent a nyilvánosság előtt a közönség soraiban ülő Pálosi Mihálynak az államtitkár. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Projektigazgatási és Adatkezelési Főosztályának vezetője ugyanis a kongresszus várólistákkal foglalkozó szekciójában arról számolt be, hogy jelenleg 47 071 beteg várakozik valamilyen beavatkozásra az állami kórházakban, a legtöbben térd- (15100) és csípőprotézis (8700) beültetésre, 13700-an pedig katarakta-műtétre.

A várólisták esetében csak a 60 napon túli várakozási időket kell figyelembe venni – magyarázta Takács Péter a NEAK főosztályvezetőjének. – Ez a Covid-járvány végén 43 ezer fő volt, most pedig csak 26 ezer. A térd- és csípőprotézis valamint a gerincstabilizáló műtétek kivételével valamennyi más beavatkozás esetében felére sikerült olvasztani a várólistákat, a három kivétel esetében pedig a már meglévő finanszírozási ösztönzőkre „még egy lapáttal ráteszünk” – zárta az államtitkár. Pálosi Mihály korábbi előadásában egyébként azt mondta, a NEAK várólista csökkentési programjára több forrást szeretnének biztosítani, a jelenlegi 110 százalék helyett 130 százalékkal finanszíroznák ezeket a műtéteket.

Az államtitkár két órán keresztül válaszolt a kérdésekre (Fotó: Magyar Kórházszövetség hivatalos Facebook-oldala)

Takács Péter „kiszólása” egyébként pontot tett annak a vitának a végére is, ami akkor indult el, amikor a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy nemzetközi összehasonlításban nem szerepel rosszul Magyarország a 47 ezres várakozó tömeggel, és – az államtitkárhoz hasonlóan – azt hangsúlyozta, három (a Takács Péter által is említett) beavatkozás kivételével jelentősen sikerült lefaragni a Covid-időszak alatt felhalmozódó ellátásokból. Az államtitkárhoz hasonlóan a miniszter is a 60 napon túl várakozók számát említette, ami 26 ezer fő.

Betegútszervezési sillabusz

A megyei irányító kórházak tényleges döntési helyzetben vannak a gazdálkodás, a humánerőforrás, és a közbeszerzések tekintetében, ugyanakkor a kapacitás- és betegútszervezésről a fenntartó és finanszírozó dönt a betegforgalmi és morbiditási adatok alapján – tértek át a megyei integráció kérdéseire a kerekasztal mellett. Takács Péter szerint az integráció nagyrészt lezárult, és ezzel az az időszak is, amikor az egészségügyi rendszert a szociális foglalkoztató szerepét játszotta el a rendszerváltástól egészen napjainkig. Utóbbira példaként említette, hogy egy vidéki, kétszáz ágyas krónikus ellátó 260 munkavállalót foglalkoztatott, köztük nagy számban kertészeket, konyhásokat, takarítókat.

Egy magyar 12,5 évente egyszer fekszik be a kórházba úgy, hogy ott is kell tartani, ezért a szakrendeléseken kell elérhetővé tenni a nagy népegészségügyi szakmákat, mint a belgyógyászati körbe tartozók, vagy a mozgásszervi betegségeket kezelők, míg a szűkebb igénybevételű ellátásokat a megyei kórházakba integrálni. A modern sebészeti technikák lehetővé teszik, hogy az ellátási események 60-80 százaléka egynapos sebészeteken történjen – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy amennyiben a földrajzi adottságok úgy kívánják, egyes műtéti beavatkozásokat esetleg a városi kórházakban is elérhetővé kell tenni. Elárulta azt is, hogy a szakmákkal közösen dolgoznak egy betegútszervezési sillabuszon.

A kamarán múlik az orvosi béremelés, a vezetőválasztásban is jön a Takács-éra

Ha a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kezdeményezi, az egészségügyi államtitkárság nyitott az orvosi bértábla felülvizsgálatára  - jelentette ki Takács Péter, bár ő a szakdolgozókhoz hasonlóan a szaktudás és az ellátási szükséglet alapján határozná meg az orvosi béreket is, amelyek jelenleg MOK és a kormány között létrejött megállapodáson alapulnak. – Nyitott vagyok, és konkrét javaslatokat várok – üzente a kamarának, de megemlítette azt is, hogy az egyeztetések során kiderült, hogy a MOK is érzékeli a változtatás szükségességét, ugyanakkor béremelés csak akkor lehet, ha stabilizálódik a gazdaság helyzete, „addig így eldöcögünk” – fogalmazott a szakpolitikus.

Elkezdődik a Takács-éra a humánpolitikában is, ami három modulus kiválasztási szempontrendszert jelent, a kórházi menedzsmentek kijelölésekor a vezetői és motivációs képességeket is górcső alá veszik majd.

SBO-ra küldik a betegeket a háziorvosok

Az elmúlt öt évben 20 százalékkal növekedett a súlyos állapotú betegegek száma a Pécsi Egyetem sürgősségi betegellátó osztályán (SBO), ahol naponta 100-200 beteget fogadnak. A nem beutalóval érkező páciensek közel fele azt követően érkezett oda, hogy telefonon ezt javasolták neki az alapellátó praxisban – derült ki Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központ elnökének felvezetéséből.

A nem sürgősségi eseteket, illetve a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR) 4.-5. kategóriájába sorolt eseteket át kell irányítani az alapellátási ügyeletbe – vélekedett Takács Péter, majd arról beszélt, hogy a lelkiismeretes háziorvosok páciensei közül nagyon kevesen kerülnek be a szakellátásba. Viszont van egy kisebbség, akik ráéreztek arra, hogy nem feltétlenül szükséges a praxis működtetéséhez a személyes jelenlétük, amit „telefonos diszpécserként” irányítanak, vagy csak 1-2 órát töltenek a rendelőben a kötelező négyből. Mindez persze a tisztességesen dolgozó alapellátókra „veri rá a sarat” – fogalmazott.

Hogy a rossz gyakorlatokat felszámolják, az eddigi fix praxisfinanszírozási elemek egyre nagyobb részét kötik majd teljesítményelemekhez, vagy a kártyapénzt emelik oly módon, hogy érezhető lesz, ha az azokat az elégedetlen páciensek elviszik a praxisból – vázolta fel a megoldást a szakpolitikus, megemlítve, hogy az alapellátásban tapasztalható területi egyenlőtlenségek kezelésére a Máltai-pilot tapasztalatai nyomán mozgó rendelőket biztosítanak a deprivált régiókban.

Ingoványos a jelenlegi jogi szabályozás – hívta a fel az államtitkár figyelmét a közönség soraiból egy sürgész. Elmondta, hogy a beteget az SBO-ról ellátás és dokumentáció nélkül elküldeni nem lehet, és amint az informatikai rendszerben rögzítik beérkező páciens vizsgálatát, azzal a kórház betegévé teszik. Az MSTR 4-5. kategóriájú betegek elküldését sem teszi lehetővé a vonatkozó rendelet, az csak arra jogosítja az orvost, hogy a triázst követően 50 vagy 100 percig várakoztassa. A kórház és az alapellátó ügyelet között nincs kapcsolat, így az SBO orvosa nem utasíthatja az ügyletet a páciens ellátására.

Takács Péter a szakmapolitikai fórumot lezárva válaszában elmondta, hogy az év végéig megteremtik azt a jogi hátteret, amely alapján az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) átveheti az akut alapellátó egységek működtetését, áthidalva ezzel a problémát úgy, hogy a betegre elsősorban orvszakmailag tekinthessenek az ellátás során és ne (csak) jogilag.