Világtalálkozó haza(nem)térő orvosokkal, válságkezelőkkel, eredményekre gyúrókkal

A külföldről hazatérni szándékozó orvosok visszatérését professzionálisan segítő munkacsoport létrehozását sürgeti a magyarországi döntéshozóknál a mintegy 1700, Nagy-Britanniában praktizáló orvost tömörítő Hungarian Medical Association of the United Kingdom (HMA-UK) nevű szervezet, amelynek képvisletében Rákóczy György, Manchesterben élő és dolgozó gyermeksebész számolt be a tapasztalatokról.  

A szakmai színvonalak összehangolatlansága, a külföldön tapasztalatokat szerzett kollégák befogadásának nehézségei állnak annak hátterében, hogy kevesebben térnek vissza Magyarországra, mint azt egyébként tervezik. Míg az emigrációhoz vezető korábbi feszültségek feldolgozása évtizedekig is eltarthat, a visszatérés sem könnyű – mondta a gyereksebész, megemlítve, hogy ő maga öt alkalommal próbált elhelyezkedni a hazai ellátórendszerben, mindannyiszor sikertelenül.

A hazatérő orvosok sok esetben csak a privát ellátásban tudnak elhelyezkedni, a gyors szakmai fejlődésre nem mindig nyitott állami kórházi osztályok nem tudják befogadni a nagytapasztalatú szakembereket. Ezért volna szükség egy olyan kapcsolódó munkacsoportra, amely egy helyen megfelelő tájékoztatást nyújtana a hazatérők számára elérhető munkahelyekről, részmunkaidős lehetőségekről, előkészítené nekik az állásokat. Rákóczy György megemlítette, problémáik megoldása érdekében párbeszédet kezdtek a Magyar Kórházszövetséggel, az Emmi egészségügyért felelős államtitkársága is nyitott a kérdésre. Most úgy tűnik, hogy a feladatot a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) fogja irányítani és koordinálni.

Alakította a válság az ellátórendszereket

Olyan változások történtek a pandémia idején a világ egészségügyi ellátórendszereiben, amelyek válsághelyzet híján soha nem valósulhattak volna meg – vélekedett Végh Attila, aki Európa legnagyobb kórházcsoportjainak vezetőjeként szerzett tapasztalatokat, 285 intézményből álló láncot is irányított.

Míg az ipar más szektorai a felismerhetetlenségig változtak meg az elmúlt évtizedekben, a konzervatív egészségügy csak lassan változik. A koronavírus-járvány azonban – a magyar ellátórendszerben is – elhozta a digitális áttörést, hiszen ma már az okos eszközök dominálják az életet, számos applikáció és e-megoldás segíti a gyógyító munkát, a távkonzultációt és a távfelügyeletet, amelyek döntő befolyással lesznek a jövőben az orvos-beteg kapcsolatokra. A digitalizáció a lehetőségek széles tárházát nyitja meg az adatok felhasználásban.

A számoknak hatalmas ereje van – fogalmazott Végh Attila, aki arra emlékeztetett, hogy a transzparens minőségmérés áttörést hozott a világ több egészségügyi rendszerében, pozitív változást eredményezve a klinikumban, a gyógyítás folyamatában is. A magyar strukturális reform, amely során a megyei kórházak alá rendelik a városi intézményeket, nemcsak az üzemgazdaságosság, hanem a minőség és a hatékonyság javítására is j lehetőség – vélte a szakember, hozzátette azonban, hogy egy erős felügyeleti rendszer kialakítása is szükséges.

Jótékonyan hatott a pandémia a az akut és az elektív ellátások térbeli szétválasztására, amelyek összemosódása számos országban összemosódott az azt megelőző időszakban. Változás történt a magán és az állami ellátórendszerek egymáshoz való viszonyában is.

Számos feladatot, amelyet most a nővérek és az orvosok látnak el az intézményekben, képzetlen munkaerővel is el lehet végeztetni – célzott a világszerte jellemző ágazati humánerőforrás-hiányra Végh Attila, megemlítve, hogy a Covid alatt például stewardesseket képeztek át rövid idő alatt, és vontak be a gyógyító osztályok munkájába, ami ugyancsak elképzelhetetlen lett volna, ha nincsen a világjárvány okozta válsághelyzet.

Eredményekre gyúr az orvosi kamara

Változnia kell itthon a gyógyítás szemléletének. Az eseti orvos-beteg találkozások helyett tervezett orvosi ellátásnak kell megvalósulnia, amelyben fontos szerepet kell kapniuk az e-eszközöknek – fogalmazott előadásában Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki hangsúlyozta: a köztestület nem szakszervezet, amely bérharcot folytat, hanem az egészségügy megújításáért politikamentesen dolgozó hivatásrend. Ennek szellemében MOK elnöksége számtalan szakmai javaslatot tett az ágazatot felügyelő miniszternek és a koronavírus elleni védekezést vezénylő operatív törzsnek; felvetéseikre az utóbbi grémium volt nyitottabb. Mint az elnök fogalmazott: Pintér Sándor belügyminiszterrel aktívabb és több eredményt hozó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk, mint az egészségügyért is felelős erőforrás miniszterrel, Kásler Miklóssal.

Nem a Facebook-lájkokra, hanem az eredményekre gyúrunk – reflektált a tagság kritikusabb hangjaira az elnök, amelyek keményebb fellépést és erős tiltakozást sürgetnek a kamarai vezetésnél. Bár azt Kincses Gyula is elismerte, hogy a kollégáik egyelőre nem érzik úgy, hogy győztek, két rendkívül fontos követelésüket, a bérek emelését és a hálapénz büntetőjogi tiltását sikerült elérniük. Bár a kamarát is meglepetésként érte az új egészségügyi jogviszony bevezetése, a törvény számos kritikus pontján sikerült kedvező módosításokat eszközölniük, és az egyeztetések azóta is folyamatosak. Az Országos Kórházi Főigazgatósággal jelenleg az ügyelet utáni pihenőidő és az ügyeleti díj ügyeletben egyeztetnek, és – most úgy tűnik – nem eredmény nélkül.