A leszoktató programok nyomában: csökkent vagy nőtt a dohányzók aránya Magyarországon?
Bár hosszú távú eredmények még nincsenek, mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az e-cigaretta fogyasztása ugyanúgy a tüdőfunkciók romlásához, légzőszervi betegségek, illetve COPD kialakulásához vezethet, mint a hagyományos nikotinrúdé.
Egy nemrégiben végzett, az Indexen közzétett felmérés adataiból az derült ki, hogy Magyarország az uniós tagállamok sorában a sereghajtók közé tartozik a dohányzásról való leszokást támogató környezet és programok tekintetében, egy minapi sajtótájékoztatón – ahol a dohányzás és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) összefüggéseiről beszéltek a szakemberek – Demjén Tibor, a Belügyminisztérium Dohányzás Fókuszpont vezetője arról számolt be, hogy csökkent idehaza a dohányzók száma.
A legfrissebb adatok öt évvel ezelőttiek a Dohányzás Fókuszpont weboldalán. Ezekből kiderül, hogy a dohányzók aránya a 2013-as 21 százalékról hat év alatt 28,9 százalékra emelkedett itthon. Míg 2013-ban a felnőtt magyar lakosság 19 százaléka naponta, 2 százaléka alkalmanként gyújtott rá, 2019-ben ugyanez az arány már 27,3, illetve 2,3 százalékra emelkedett. Mindeközben a leszokottak aránya a 11 évvel ezelőtti 22 százalékról 17,3 százalékra csökkent.
Az elmúlt 15 évben 35 százalékról 27 százalékra esett vissza a felnőtt magyar lakosság körében a dohányzók aránya – reflektált az arányok növekedését firtató felvetésünkre Demjén Tibor, aki a növekvő számokat azzal magyarázta, hogy az elmúlt évtizedben számos új dohányzást imitáló eszköz jelent meg a piacon, 2020 óta pedig – különösen a fiatalok körében – terjednek a nikotintasakok is.
Bár a legnagyobb problémát a hagyományos cigaretta jelenti, arra törekszenek, hogy az egyéb eszközöket is kiszorítsák a piacról, megfelelő védelmet biztosítva ezzel a nemdohányzók számára is. A gyári és a sodort cigarettafogyasztók aránya és mennyisége csökkent, azonban 2015 óta egyre nagyobb teret nyernek az e-cigaretták és a hevítéses dohánytermékek – magyarázta a fókuszpont vezetője.
A Dohányzás Fókuszpont több mint három évtizede működik Magyarországon, 2012-ben hozták létre az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központot és a hozzá csatolódó hálózatot. A program ingyenes telefonvonalat és leszokást segítő csoportterápiákat kínál.
Az elmúlt 12 évben 25-30 százalékos leszokási arányról számolt be a sajtótájékoztatón Cselkó Zsuzsanna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) Szervezési és Módszertani Osztályának vezetője, aki szerint ez megfelel a nemzetközi eredményeknek. A hálózat egyes pontjai elérhetőek a tüdőgondozókban, valamint az egészségfejlesztési irodákban. A leszokás folyamatának első heteiben nagy hangsúlyt kell helyezni a megfelelő gyógyszeres terápiára, ugyanis ebben az időszakban a legnagyobb a visszaesés kockázata – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
Évente több ezer hívás érkezik be a központba – válaszolt kérdésünkre Cselkó Zsuzsanna, a személyes résztvevők száma változó annak tükrében, hogy hány csoportot tudnak indítani a központokban. 2013-ban az akkori beszámolók szerint egyébként közel húszezer telefonhívást bonyolítottak le a központ munkatársai egy év alatt.
A dohányosok 80 százaléka számolhat azzal, hogy a rossz szokás következtében kialakul nála a COPD – mondta Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója, hangsúlyozva azt is, hogy a nikotin érösszehúzó hatása miatt az érszűkülettel járó kórképek a nem hagyományos cigarettát fogyasztóknál is kialakulnak. A kardiovszkuláris megbetegedések és a sztrók után daganatos, majd a légzőszervi betegségek állnak a korai halálozások hátterében, amelyek 6 százalékát a COPD okozza, így az népbetegségnek számít.
Európa szerte gyűlnek a vizsgálati adatok arról, hogy az e-cigarettában és a nikotintasakokban is számos olyan vegyület és összetevő van, amely a tüdőfunkciók romlását okozza, és növeli a légzőszervi betegségek kockázatát – erősítette meg Cselkó Zsuzsanna, hozzátéve azt is, hogy a hagyományos dohányzásra való visszatérők aránya is emelkedik a nem hagyományos termékeket fogyasztóknak a körében. – Sem egyéni, se populációs szinten nem mutatták ki hogy az e-cigaretta vagy más eszközök kevésbé károsak,mint a hagyományos cigaretta – szögezte le a szakember.
A világon egyedülálló, a különböző élethelyzeteknek megfelelő telefonos és személyes, mobil applikációval is támogatott tanácsadó hálózat alakult ki Magyarországon az utóbbi tíz évben, amely intenzív leszokás támogató programot kínál, megfelelően képzett szakemberekkel – hangsúlyozta Cselkó Zsuzsanna, amihez Demjén Tibor hozzátette, hogy miközben a dohányipar azon dolgozik. hogy minél többen dohányozzanak, ugyanilyen széles spektrumon kellene folytatni a megelőző tevékenységet is,amelynek óvodás kortól kell kezdődnie.
A WHO Magyarországi Irodája által fejlesztett innovatív projekt a kommunikáció eszközeivel támogatja a betegközpontú ellátás megerősítésén keresztül a leszokást támogató programokat – jelentette be az eseményen Szigeti Szabolcs, az iroda egészségpolitikáért felelős munkatársa. – Ennek egyik terméke a copd.info.hu weboldal, amely a WHO által ajánlott betegközpontú kommunikációs csomaggal segíti a prevenciót. Emellett kommunikációs tréninget biztosítanak a COPD-vel foglalkozó egészségügyi dolgozók számára, és egy zárt Facebook-csoportban biztosítják az információáramlást a betegek és a velük foglalkozó szakemberek között. Ezen a platformon a Korányi intézet munkatársai adnak tanácsokat a COPD-vel élő pácienseknek – magyarázta Szigeti Szabolcs, egyúttal átadva az online felületek kezelési és fenntartási feladatait az OKPI főigazgatójának.
A projektben a székesfehérvári és a szolnoki kórház is részt vesz – tette hozzá Bogos Krisztina, és elmondta azt is, a Facebook-csoport ban felmerülő problémákat összesítve létrehoznak egy kérdésbankot is, amely abban segít majd, hogy a szakembereknek egységes és határozott kommunikációval tehessék közérthetővé a COPD-vel kapcsolatos információkat és tanácsokat a betegek számára, így segítve őket a mindennapokban.
A sajtótájékoztatón bemutatott honlapfejlesztés néhány százezer forintba került – árulta el lapunknak Szigeti Szabolcs, aki elmondta azt is, a forrás az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatóságának (DG REFORM) abból a csomagjából származik, amely technikai támogatást nyújt a tagállamoknak egyes reformok megtervezéséhez és végrehajtásához. Ebből zajlanak többek között a hazai, kötegelt finanszírozási projektek, amelyek keretében a COPD, a tbc, illetve a kardiológiai rehabilitáció új finanszírozási módszertanát vizsgálják, és amelyhez a nemzetközi knowhow-t a WHO biztosítja. A WHO Magyarországi Irodájának egészségpolitikáért felelős munkatársa lapunk kérdésére, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a DG REFORM csomag keretében a kötegelt finanszírozás projektre, későbbre ígért választ.
