"Súlyos megbetegedést okozó koronavírus-variáns egyelőre nincs a láthatáron"

Bárki kaphat Covid elleni oltást Magyarországon, és bár a menekültek többsége csak átutazóban van, a menekülttáborokban elhelyezetteket beoltják koronavírus ellen. Minderről Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa, klinikai védőoltási szaktanácsadó beszélt egy hétfő esti webináron, hozzátéve azonban azt is, hogy a magyar lakosság számára megrendelt oltóanyagkészlet alig fele fogyott el hazánkban, így ezek kimerülésétől a menekültek oltása miatt nem kell tartani. A menekültek 3 nyelvű igazolást kapnak az oltás felvételéről.

Azoknak az Ukrajnából érkezőknek az ellátása, akiket családok fogadnak be, a háziorvosok feladata lesz, erről már készül a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyedi eljárásrendje – folytatta a védőoltási szaktanácsadó, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnában nemcsak a Covid-elleni, hanem a klasszikus fertőző betegségek tekintetében is csupán 30 százalék körüli az átoltottság. Így most akár a felnőtteknek is érdemes meggondolni pl. a kanyaró, a rubeola vagy a mumpsz elleni védőoltás felvételét, mert számítani lehet arra, hogy ezek a fertőző betegségek felütik a fejüket.

Emelkedhet a koronavírusos esetek száma a menekültek érkezésével, azonban nem kell súlyos járványhullámtól tartani. Ezt már Szekanecz Zoltán immunológus, belgyógyász, a Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszékének vezetője szögezte le. Ukrajnában az omikron három változata –  BA.1 BA.2 és BA.3 – közül a 2-es most a legjellemzőbb, amely azonban nem okoz súlyos tüneteket, jellemzően a fertőzöttek gyógyszeres kezelésére sincs szükség. A Magyarországon alkalmazott oltóanyagok mindegyike hatásosan megvéd ezzel a vírusvariánssal szemben.

Még mindig alacsony hazánkban a koronavírus elleni átoltottság

Egyre alacsonyabb az oltási kedv a magyarok körében, a felnőtt populáció mindössze 63 százaléka átoltott,  a teljes (3 dózisból álló) oltási sort 62 százalék vette fel – folytatta a hazai Covid-helyzetet elemezve Kulcsár Andrea. Az oltásra jelentkezők közül a 3., még inkább a negyedik oltást az idősebbek vagy a krónikus betegséggel kezeltek kérik. Hangsúlyozta, hogy a 4. oltást csak a 60 év feletti, és/vagy Covid-ra hajlamosító rizikóbetegséggel rendelkezőknek javasolják. Kiemelt jelentőségő a nagyon idős vagy súlyos beteg környezetében élők oltása.

Nagyon el vagyunk maradva a gyerekek vakcinázásával, az 5-18 éves korosztály alig 30 százaléka oltott – mondta a DPC oltópontjának vezetője, hozzátéve, hogy a gyermekkori long-Covid-szindróma és a sokszervi gyulladás (PIMS; Paediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) akár 90 százalékban is megelőzhető a vakcina beadásával. Magyarországon 12 év felett lehetséges a 3. oltás beadása, minimum 4. hónappal a második után, hasonló a gyakorlat az Egyesült Államokban, de Nagy-Britanniában és Németországban csak 16 év felett adnak 3. oltást, minél később a másodikat követően – mondta a szaktanácsadó, hozzátéve még, hogy a várandósok 4. oltásával kapcsolatban egyelőre nincs gyakorlat, a tavaly novemberben kiadott ajánlás szerint alapimmunizálásukat a második trimesztertől végzik.

Nem javasolt az oltás instabil autoimmun betegség esetén, a csontvelő-transzplantációt követő 3 hónapban, és a szervátültetést követő fél évben – sorolta a kivételeket a szakember, ugyanakkor elmondta, hogy bármilyen egyéb vakcina után, mellett és előtt is be lehet adni a Covid elleni oltást.

Eddig 735 millió oltás beadásáról vannak adatok az Európai Unióban, a jelentett és feldolgozott nem kívánatos események (nke) száma elenyésző. Hasonló eredményt mutat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) lakossági bejelentéseket összegző anyaga is, ám az nke-k klinikai vizsgálata és értékelése még nem történt meg.

Ajánlások, lehetőségek Covid után

Nem minden krónikus beteget kell negyedszer is beoltani. Akit hat évvel ezelőtt gyógyultnak nyilvánítottak daganatos megbetegedés után, az nem krónikus beteg. Nem tartozik ebbe a körbe az sem, akinek magas a vérnyomása, vagy akinek jól beállított és gondozott diabétesze van. Vese-, máj-, vagy szívelégtelenséggel küszködők – igyekezett eloszlatni a tévhiteket Szekanecz Zoltán, de megjegyezte azt is, hogy kerülni kell a keleti vakcinákat a sclerosis multiplexeseknek, vagy a krónikus rheumatoid arthritisszel küszködőknek. Ugyanakkor a krónikus betegeknek továbbra is javasolta a maszkviselést, ahogyan egy ide vonatkozó kérdésre úgy reagált: továbbra is bárki viselheti a maszkot.

Komoly igénybevételt jelentő sportot a Covid-betegségből való felépülést követő 2-3 hétben nem szabad űzni – hívta fel a figyelmet Kulcsár Andrea, hozzátéve, hogy az aktív sporthoz való visszatérés pedig csak kardiológiai kivizsgálást követően lehetséges.

A szaglásvesztés az aktív fertőzés lecsengésével az esetek 90 százalékánál elmúlik – említette meg még Szekanecz Zoltán. – Egy százaléknál kevesebb betegnél fordul elő hónapokig tartóan ez a tünet, ám a szaglástréninget minél hamarabb érdemes elkezdeni.

Fake news – ekként reagált mindkét szakember az ivermectin Covid-ellenes hatásosságáról máig keringő hírekre, a DE tanszékvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy klinikai vizsgálatok nem támasztották alá a szer hatékonyságát, így ezt „el kellene már engedni”.

Súlyos megbetegedést okozó koronavírus-variáns egyelőre nincs a láthatáron, sőt, Szekanecz Zoltán szerint inkább arra van esély, hogy az enyhe tüneteket okozó variánsok maradnak fenn, „mert a vírusnak nem érdeke, hogy elpusztítsa azt a társadalmat, amiben túlél”. Emlékeztetett, hogy a delta-variáns lecsengése óta egyre enyhébb változatok érkeznek, a legsúlyosabb tüneteket okozó a béta-variáns pedig már nincs is.