Radioizotópos daganatterápiák: a géppark állapotán (is) lenne mit javítani
Az előrehaladott állapotú, illetve áttétes prosztatarákos, valamint a gasztroentero-pankreatikus neuroendokrin tumorok (GEP-NET) kezelésében idehaza is egyre inkább teret nyernek a radioizotópos kezelések. A betegek túlélését meghosszabbító terápiák terjedésében nagy szerepe lenne a megfelelő gépparkkal ellátott újabb nukleáris medicina centrumok felállítának, különösen a diagnosztika területén.
Évente 300-500 GEP-NET (emésztőrendszerhez kötött) tumoros eset lehet idehaza, de a ritka betegségek csoportjába tartozó kór diagnosztizálása – más ritkákhoz hasonlóan – hosszan elhúzódhat, így 200-300 új beteget fedeznek fel egy évben Magyarországon. Minderről Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgató-helyettese beszélt azon a szerdai eseményen, ahol az is kiderült, az öt országos nukleáris medicina centrum – a négy egyetem illetve az Országos Onkológiai Intézet – gépparkját sikerült megújítani az utóbbi években. Ám az országban még számos helyen működtetnek olyan idős SPECT készülékeket, amelyek kora alapvetően határozza meg a vizsgálatok eredményességét, így azok elmaradnak az elvárhatótól.
A GEP-NET terápiájában alkalmazott radioizotópos kezelésekkel megállítható a tumor növekedése, így stabil betegséggé „szelídíthetőek” ezek a típusú rákok – foglalta össze az SE endokrinológus professzora. A nukleáris medicina szakorvos hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a tumor természetének feltárása is, ami meghatározza annak kezelését.
A GEP-NET izotópterápiája a hazai irányelvek szerint jellemzően a 2-3. vonalban alkalmazott, tételes finanszírozás keretében elérhető kezelés, ami a betegek életét 5-10 évvel is meghosszabbíthatja – magyarázta Lakatos Péter. Megemlítette azt is, hogy a most folyó klinikai vizsgálatok arra irányulnak, lehet-e az első vonalban, még eredményesebben alkalmazni a terápiát. Vizsgálják azt is, hogy milyen hatékonysággal vethetőek be alfa sugárzó izotópok – a jelenleg használt béta sugárzók mellett –, amelyek ugyan csak néhány millimétert haladnak előre a tumorban, de roncsoló képességük rövid úton nagyobb.
Hosszabb túlélés, jobb életminőség prosztatarákban
A férfiak körében leggyakoribb daganatos megbetegedés a prosztatarák, amely 1400 életet követel évente – vázolta a hazai helyzetet Nyírády Péter, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának dékánja, az Urológiai Klinika igazgatója, hozzátéve, hogy magasabb előfordulási gyakorisággal rendelkező országban kevesebben halnak meg prosztatarák miatt, mint Magyarországon. – Az eredményes gyógyítás kulcsa a korai felfedezés, amelyben döntő szerepe van a PSA-szűrésnek, hiszen a prosztataráknak sokáig tünetmentes, a panaszok megjelenése egyúttal már előrehaladott állapotot is jelez – hangsúlyozta a professzor.
A metasztatikus prosztatarák terápiájában megjelenő radioligand-kezelések segítségével olyan páciensek is stabil beteggé tehetők, akik néhány évtizede még nagyon rövid túléléssel számolhattak. A betegség diagnosztikájában és kezelésében alkalmazott PSMA-alapú ligandok speciális molekulák, amelyek a PSMA antigénhez kötődve „célzórakétaként” juttatják el a radioaktív jelzőanyagot vagy a sugárterápiás hatóanyagot közvetlenül a prosztatarákos sejtekhez. A metasztatikus prosztatadaganatok radioligand-kezelését méltányossági alapon finanszírozza az egészségbiztosító. Az intravénásan beadott, „személyre gyártott” infúziót általában négy alkalommal, 4-8 hetente ismételik, de a radioizotópos prosztatadaganat terápia kiegészíthető egyéb kezelésekkel is.
A prosztatadaganatok elsődlegesen csontáttétet okoznak, amelynek diagnosztikájában rendkívüli jelentőséggel bír a csontszcintigráfia, ami a mindennapi rutin nukleáris medicina SPECT módszere. A nukleáris medicina két fő diagnosztikai ága a PET és a SPECT – magyarázta Nyírádi Péter, hozzátéve, hogy társadalmi oldalon nagyobb bizalom övezi a PET/CT berendezésekkel végzett vizsgálatokat, ezek közel sem indokoltak minden esetben, sőt, a SPECT módszereket nem lehet PET/CT-vel kiváltani. Bár a PET/CT valóban a molekuláris képalkotás vezető módszere a betegellátásban, és a finanszírozása is megfelelő, de meglehetősen drága, és nem feltétlenül költséghatékony.
Ezért indokolt lenne a SPECT/CT géppark országos fejlesztése is, ami a korszerűtlen, elöregedett géppark cserét jelentené. Ennek különösen a diagnosztikában van jelentősége, mert a tíz évesnél idősebb berendezésekkel végzett vizsgálatok eredményessége elmarad az új készülékekétől – tette hozzá Lakatos Péter, míg kollégája azt hangoztatta, hogy a target terápiák térnyerése különösen igényli a pontos diagnózist annak érdekében, hogy a páciens az adott stádiumhoz a legmegfelelőbb kezeléshez jusson hozzá.
Még mindig kevés a szakember
Valamivel többen választják a radiológia tantárgyon belül a nukleáris medicinát a Semmelweis Egyetemen, mint a korábbi években, de nem beszélhetünk a szakorvoshiány felszámolásáról ezen a területen – hangzott el a beszélgetésen. Ebből is adódhat, hogy sok esetben „nincs az orvosok fejében” például a szcintigráfia, mint diagnosztikai eljárás lehetősége. Lassan kiöregszik a radiográfus szakdolgozói gárda, és bár a nukleáris medicinában meghatározó a nem orvos diplomás munkaerő, nagyon kevés a radiovegyész, radiogyógyszerész és fizikus is.
