Március 14-e, a vese világnapja
Néma népbetegség: veszélyben másfélmillió magyar
Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.
Világszerte 840 millióra becsülhető a csökkent vesefunkciójú emberek száma – derült ki a Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) és a Magyar Diabetes Társaság (MDT) keddi sajtótájékoztatóján. Míg 2013-ban a leggyakoribb halálokok listáján a 19. helyen állt a CKD, addig a prognózisok azt mutatják, 2040-ben már az 5. lesz ebben a rangsorban.
Minden tízedik magyar felnőttnél számolni kell a krónikus vesebetegség lehetőségével, mivel a lakosság körében rendkívül elterjedt a magas vérnyomás és a diabétesz. A krónikus vesebetegek mintegy 60 százalékánál ezek a kórképek alapozzák meg a CKD-t: diabéteszre az esetek 38, míg hipertóniára 27 százalékuk vezethető vissza. A páros kiválasztó szerv károsodásának hátterében állhat még az örökölt hajlam, a hiperlipidémia, a fájdalomcsillapító gyógyszerek túldozírozása, de szerepet játszhat a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás is – sorolta Ladányi Erzsébet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház TritonLife Nefrológiai Központjának osztályvezető főorvosa, a MANET elnöke.
A CKD korai felismerésében kiemelkedő szerep jut a háziorvosoknak, a bGFR (becsült glomeruláris filtrációs ráta) érték a legtöbb, az alapellátásban kért laborleleten fellelhető – mondta a vese világnap alkalmából rendezett eseményen Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, az MDT elnöke, a MANET alelnöke. A nephrológus professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az 50 év feletti, túlsúlyos, hipertóniás, diabéteszes páciensek esetén mindig gondolni kell vesekárosodás lehetőségére. A CKD-s betegek 80 százalékának gondozása a háziorvosi praxisban is megoldható.
Hozzátette azt is, hogy – mivel a veseproblémák nem okoznak fájdalmat – sokszor a páciensek késleltetik a korai diagnózist és a gondozás mielőbbi megkezdését. A sötét – barna sörhöz hasonló – színű vizelet, vagy annak kiugró mennyiségi változása már végstádiumú állapotra utal.
Pedig a korai felismerésnek döntő szerepe van, mert rendelkezésre áll olyan készítmény, amely nemcsak lassítja a vesefunkció romlását, hanem vércukorszint-csökkentő hatással is rendelkezik – hívta fel a figyelmet az MDT elnöke.
A vesebetegek 40-70 százaléka már akut ellátást igényel, amikor dialízis-centrumba kerül
Sok esetben a páciens nem tudja, hogy vesebetegsége van, és csak akkor észleli a problémát, amikor már megjelennek a jellemző tünetek: a gyengeség, fáradékonyság, végtagödémák.
A CKD öt stádiuma közül a korai, 3a stádiumig életmódváltással megállítható a betegség további romlása, ám a 3b-5 stádiumban már komoly problémákat okoz a kór, a legmagasabb kockázati csoportba sorolt páciensek esetében pedig szükségessé válik a kieső vesefunkciók mesterséges pótlása – mondta a MedicalOnline-nak Ladányi Erzsébet, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegek túlnyomó többsége akkor kerül a neprológiai gondozók látókörébe, amikor már vesepótló kezelésre szorul. A kezelés hatékonyságát nagyban befolyásolja, hogy a beteg a nephrológiai gondozásból kerül dialízisbe, vagy „az utcáról esik be”. Ezért is van nagy jelentősége a korai diagnózisnak – hangsúlyozza a szakember.
Számos körülmény meghatározza, hogy a hemo- vagy peritoneális dialízis a megfelelő terápia a páciens számára. A nephrológusok álláspontja szerint érdemes hasi dialízissel kezdeni a beteg kezelését, amelynek számos előnye van a gépi művesekezeléssel szemben. Az alap-, és társbetegségektől, a páciens általános állapotától, a rehabilitációs lehetőségektől is függ, hogy alkalmazható az a módszer, amely a hasi dializáló oldat napi négyszeri cseréjét jelenti manuálisan, illetve otthon használható automata készülékkel is végezhető az éjszaka folyamán. A peritoneális dialízis nagyobb önállóságot és kevesebb kötöttséget jelent a beteg számára. Hasi dialízist idehaza a betegek 13-14 százalékánál alkalmaznak, ami megfelel az európai átlagnak. A hemo- és a hasi dialízis társadalombiztosítási költsége nagyjából egyezik, a peritoneális folyadékcseréről később át lehet térni a gépi kezelésre, amennyiben az szükséges – magyarázza a MANET elnöke.
A dializált pácienseket jellemzően kardiovaszkuláris betegségek, infarktus, stroke, érszűkület, vagy valamilyen infekció, gyulladásos szövődmény következtében veszítik el – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Heterogén hálózat
Bár az országban hozzáférhető a nephrológiai gondozás, a szakrendelések és a mindössze 170-180 szakorvos rendkívül leterheltek. A CKD valamennyi stádiuma nagy fegyelmezettséget igényel a betegektől, ugyanis komoly életmódváltást, szigorú diétát kíván, és emellett ügyelni kell a gyógyszerek megfelelő alkalmazására, a folyadékcsere rendszerességére is. Kérdésünkre, hogy a centrumokban megfelelő számban vannak-e a betegoktatásban, gondozásban részt vevő szakasszisztensek, Ladányi Erzsébet azt válaszolta, ebből a szempontból meglehetősen heterogén a hálózat, pedig a CKD gondozásában rendkívül hangsúlyos a megfelelő betegadherencia, amelynek kialakításában fontos szerep jut(hatna) a szakszemélyzetnek is.
Készül a központi nephrológia-regiszter
Több rendszerhibára mutatott rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vesepótló kezeléseket vizsgáló, 2010-ben készült jelentése, amely számos rendszerhibára mutatott rá akkor. A számvevők többek között megállapították azt is, hogy országos nephrológiai regiszter nélkül nem értékelhetők megfelelően a vesepótló kezelések hazai eredményei. Lapunk kérdésére válaszolva a MANET elnöke elmondta, előrehaladottak az egyeztetések az Országos Kórházi Főigazgatósággal annak érdekében, hogy létrehozzák a központi, országos, elektronikus adattárat. A MANET saját kezdeményezése volt az általa kezelt biopszia és vaszkulitisz regiszter, amelybe bár a kollégák szakmai elkötelezettségből küldik a saját adataikat, jelentési kötelezettségük nincs.
Fókuszban a prevenció
A végstádiumú vesebetegség kialakulása megelőzhető szűréssel, egészséges életmóddal, dohányzás és az indokolatlan gyógyszerszedés elhagyásával – hangsúlyozták a szakemberek, akik a világnapi eseményen az egyszerű és olcsó diagnózisra, a szakmai összefogás fontosságára, és a széleskörű társadalmi edukáció szükségességére hívták fel a figyelmet.
