Pillanatfelvétel az egészségügyről

A kijelentést Banai Péter Benő tette, aki államháztartásért felelős a pénzügyi tárcánál, és előadásában azt hangsúlyozta, a szakdolgozók és orvosok bérét a koronavírus-járvány okozta válság, az államháztartási hiány, a háború és a költségvetést terhelő más, kedvezőtlen körülmény ellenére is növelték, így az ágazati bérek nemcsak reálértéküket őrizték meg az elmúlt években. Mint fogalmazott, 2024 és 2028 között a „növekedés és helyreállítás évei jönnek”, 2025-ben mérséklődő infláció mellett már érdemi gazdasági növekedéssel számol a kormány, és az egészségügy is számíthat mintegy 100 milliárd forintos többletforrásra az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF), ha sikerül konszenzusra jutni az uniós szervekkel. Arra, a közönség soraiból érkező felvetésre, hogy a kormány hosszú távú tervei között sem szerepel, hogy GDP arányosan 4 százaléknál többet költsön az egészségügyre, az államtitkár azt mondta: lehetnének magasabbak a közkiadások, ám vannak olyan országok, ahol ennél is kevesebb jut az ágazatra, mégis eredményesebb a működés.

Az alapellátástól a kórházakig adott áttekintést az egészségpolitikai folyamatokról Bidló Judit, a Belügyminisztérium (BM) egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsmenttársaság (MEMT) által szervezett konferencián.

A háziorvosi indikátorrendszer átalakítása során kiderült, hogy vannak olyan körzetek, amelyek nem reagáltak a változásokra, ez, valamint az alapellátási igények átrendeződése is indokolja a körzetek átszabását. A betöltetlen körzetek problémájának rendezésébe az önkormányzatokat is bevonják, megoldási javaslataikat augusztus 31-éig oszthatják meg a BM-mel.

Végül jó és hatékony megoldásnak bizonyult az alapellátási ügyeleti rendszer átszabása, hiszen a betegek, akik egyre jobbra értékelik az ügyeleti pontokon folyó munkát, definitív ellátáshoz jutnak a helyszínen. A szakpolitika most azon dolgozik, hogy a gyógyszertári ügyeleteket is összehangolja az új ügyeleti rendszerrel.

A szakpolitika fókuszában a praxisközösségek továbbfejlesztése áll. A kiemelt kompetenciájú ápolók (APN) hatásköri listájának kidolgozása, az egészségfejlesztési irodák bevonása nyomán egy olyan holisztikus ellátási lánc jön létre, amely prevenciós szemlélettel egészen a rehabilitációig kíséri a beteget.

A járóbeteg-ellátásban a szerepek újraallokálására és a telemedicinában rejlő lehetőségek jobb kihasználására koncentrálnak, a legfontosabb feladatok a megfelelő szakmakódok, a rövidebb betegutak és előjegyzési idő.

Nem cél a kórházak bezárása – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki elmondta azt is, olyan új szakma- és tevékenységkódok jelenhetnek meg a fekvőbeteg ellátásban, amelyek lehetőséget adnak a kapacitások átszervezésére is. A finanszírozásban meg kell jelennie az amortizációnak – tette hozzá Bidló Judit, aki elmondta, a szakállamtitkárság dolgozik a minimumfeltételek új rendszerén is.

Sinkó: Még mindig kórházcentrikus a rendszer

Választás után vagyunk, de egyelőre nincs jele, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hozna létre a kormány, az ágazat továbbra is csak államtitkári szinten kap képviseltetet. Az egészségügy még mindig nem prioritás, és nem nyilvános a Boston Consulting Group (BCG) átalakítási javaslatcsomagja sem, amelyet azért titkolnak, hogy „ne zaklassák fel a közvéleményt”.

Ezzel az összefoglalóval vette sorra a kormányzati döntések kedvezőtlen hatásit Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a MEMT elnökhelyettese, aki szerint a magyar ellátórendszerre a szocializmus óta jellemző kórházcentrikusságot erősítették azzal, hogy az irányító kórházakhoz rendelték a megyei ellátásszervezési feladatokat, miközben a humánerőforrás-krízis és az eladósodás – az adósságnövekedés üteme megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben – tarthatatlan állapotokat eredményez az intézményekben.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) képtelen kezelni a kórházaktól érkező heti ötezer panaszbejelentést, így az üzemeltetés kiszervezése legfeljebb arra jó, hogy a kormány összességében láthatja, hogy milyen állapotban van a kubatúra; kérdés persze, hogy ez a tapasztalás milyen döntésre sarkallja…

Nem feltétlenül jó, hogy a teljes ellátórendszer irányítása az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozik – folytatta a szakközgazdász, aki szerint a háttérintézményekben kevés a szakember, de őket sem fizetik meg. Példaként említette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elődjénél, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a kilencvenes években még hatezren dolgoznak, most pedig már csak 660-an, miközben az intézmény számos funkcióját erősíteni kellene. NNGYK – mindössze ennyi maradt az ÁNTSZ-ből – fogalmazott Sinkó Eszter.

Lebegő pozícióban vannak az önálló járóbeteg-szakellátók, egyelőre nem tudni, lesz-e államosítás – emlékeztetett a korábbi tervekre az elemző, aki szerint azonban nem a kórházakhoz, hanem az alapellátáshoz kellene közelíteni a rendelők szolgáltatásait, ezzel emelve a lakosság közeli ellátás színvonalát.

Bidló Judittal szemben Sinkó Eszter szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése a lakosság szempontjából kedvezőtlen, mert számos ügyeleti pont megszűnt. Bár ezek pótlását magukra vállalnák az önkormányzatok, ám ez egyenlőtlenségeket okoz a lakosság ellátásában. A háziorvosok sem elégedettek: rendre jelzik, hogy nincs gyakorlatuk sürgősségi betegellátásban. Bár az Országos Mentőszolgálat szán energiát a képzésükre, az eredmény oldaláról ez szintén egy vitatható pont.

A pozitívumok között említette a szakközgazdász a háziorvosi indikátorrendszer megújítását, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetését, a kórházak negyedéves teljesítmény-felülvizsgálatát.

Az eddig választott eszközök nem működnek, a további, parttalan államosítás nem eredményez jobb működést – állapította meg összefoglalójában Sinkó Eszter.

JIR: pénz híján elmarad a forradalom?

Miközben Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a JIR régóta várt forradalmi változást hoz az ellátórendszerben, mert biztosítja a kapacitások lehető legjobban kihasználását, közel sem volt ilyen optimista Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi egészségügyért felelős államtitkár, aki jelenleg miniszteri biztosként felel a JIR bevezetésért.

Mivel forrást nem allokáltak hozzá, humánerőforrás-oldalról nehézkes a JIR felépítése. Nem sikerült kialakítani a call centereket és a kórházak weblapjait sem hozzáigazítani a központi időpontfoglaló rendszerhez – panaszolta Ónodi-Szűcs, aki szerint így a JIR nem tudja betölteni a neki szánt szerepet, hogy javítsa a lakosság hozzáférését és elégedettségét. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg a JIR lenne a legolcsóbb, a legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben. Úgy vélte, a háború, az uniós források hiánya, illetve a magánszolgáltatói lobbi állhat annak hátterében, hogy nem allokálják a rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges forrásokat.

A JIR eszköz lehetne a kapacitásmenedzsmentben, de ehhez olyan finanszírozásra van szükség, amely biztosítja a feladat minőségi ellátását és meg tudja szüntetni az orvosok privilégiumát az előjegyzésben – hangsúlyozta a miniszteri megbízott, hozzátéve: az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy az intézmények „bezárkóznak a saját előjegyzésükbe”, nem engedik kintről foglalni az időpontokat. Úgy vélte, a paraszolvencia eltörlése után egyelőre nem sikerült megtalálni azt az eszközt, amely kivédi a hálapénz romboló hatását.

Vegzáló levél a kiszolgáltatott szolgáltatóknak

Az átlagfinanszírozási időszak lezárása után a járóbeteg- és az aktív ellátásban végre elértük a bázisévhez (2019) viszonyított 100 százalékot – jelentette előadásában Kiss Zsolt. A NEAK főigazgatója szerint jó út a korábbi, nagyon merev tvk-rendszer áthangolása, a többletkapacitási igények háromhavi, dinamikus áttervezése. Sikerült előrelépni a várólisták csökkentésében is, már csak három csoportban van 60 napon túli várakozás, így lassan a várakozási idők tekintetében visszalépünk oda, ahonnan 2019-ben indultunk: az OECD országok felső harmadába.

„Vegzáló” levelet küldött két héttel ezelőtt a NEAK a kórházaknak, amelyben arra kérték az intézményeket, jelezzék a többletkapacitási igényeiket, egyúttal figyelmeztették azokat, akik elmaradtak a várólistával – jelezte a főigazgató, ahogyan azt is, változtak a betegtájékoztatás feltételi, a pácienseknek el kell mondani, hogy máshol is elvégeztethetik a várólistás műtéteket.

A május végi kórházadósság 82 milliárd forint, 12-13 milliárd forintos tartós adósságnövekedéssel számolunk. Erről már a szakmai kerekasztal mellett tett említést Kiss Zsolt, aki szerint a lehető legdrágább módszer a konszolidáció, mert annak kamatterhe és egyéb többletköltsége is nagy.

Kiszolgáltatott helyzetben gazdálkodunk – fogalmazott a kerekasztal mellett Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, megemlítve, hogy már van olyan gyógyszerbeszállító, amely utólagos fizetés mellett nem szolgáltat. – Az utólagos adósságrendezés olyan pályán tart, ami ellehetetleníti a kórházakat – jelentette ki az elnök, elismerve, hogy a menedzsmenteknek is van szerepe az eladósodásban, ugyanakkor ez minimális azzal szemben, amit az alulfinanszírozottság okoz. Felhívta a figyelmet az ellátásminőség szempontjaira is, hiszen ha ezen spórolnak, akkor „remek, adósságmentes kórházaink lesznek”, de csak a minimumot tudjuk nyújtani a pácienseknek.

Ismét van önálló egynapos sebészeti tagozat

Néhány évnyi szünet után újra megalakult az önálló Egynapos Sebészeti Tagozat az Egészségügyi Szakmai Kollégiumban – jelentette a konferencián a tagozat friss elnökeként Mészáros János, aki úgy vélte, meghatározó szerepük van az ellátási formában érintett manuális és klinikai beavatkozásokat végző orvosszakmai területek koordinálásában.

A műtét technika terjedése egyre inkább lehetővé teszi, hogy a betegek nagyon rövid posztoperatív szakasz után hazamenjenek, és lényegesen kevesebb szövődménnyel gyógyuljanak. Az elnök beszámolója szerint a betegkiválasztási folyamatot nemzetközi standardok határozzák meg, az anesztézia fejlődésének köszönhetően ma már olyan páciensek is nagy biztonsággal műthetőek egynapos ellátás keretében, akiknek ellátását korábban csak bennfekvés mellett vállalhatták. Az ismételt felvételek aránya évek óta 1,2-1,5 százalék között van, amellett hogy az ellátott esetek száma ugyanezen időszakban megduplázódott.

Az esetek 80 százalékát kórházban látják el, ezért itt kell biztosítani, hogy az egynapos ellátás önálló szervezeti egységként működjön úgy a kubatúra mint a betegútszervezés szempontjából – hangsúlyozta Mészáros János, hozzátéve, hogy a struktúra átalakítás szempontjainak is megfelelnek, hiszen az egynapos ellátás sok esetben kiválthatja a bennfekvéssel járót, így a TÉK (teljesítmény éves keret) nem lehet akadálya az ellátási forma kiterjesztésének.