Az eredményes működés fenntartására törekszenek a magánszolgáltatók
Bár nőttek a magánszolgáltatók árbevételei, de négy év alatt lefeleződött a profit, ami 12 százalékról hatra esett vissza – többek között ez is kiderült a VIII. Nagy Magánpraxis Napon, ahol az is elhangzott, már túl sok a szereplő a piacon.
Milliárdos bevételkieséstől tartottak a szolgáltatók a kötelező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások jogszabályi megszűntetése nyomán, de úgy tűnik, a felelős munkaadók kitartottak – mondta a konferencia első kerekasztal-beszélgetésén Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, aki arról is beszélt, hogy alábbhagytak a korábbi években tapasztalt látványos bővítések, és csökkent a magánellátók beruházási kedve. Sokan átgondolták a költségszerkezetet és a hatékonyságnövelést is, és bár az ügyfélbeáramlást sikerült megtartani, az ügyfelek szűrésre nem, csak ellátásra költenek, mert arra muszáj. Hozzátette azt is, hogy ennyi szereplőt nem bír el a piac, és rendkívül széttagolttá vált a működés, ami csak a méretgazdaságosság megtartásával orvosolható. Továbbra is a politikára vár a magán- és közellátás viszonyának rendezése, és bár a Primus is számos javaslattal élt ebben a tekintetben, a két szektor viszonyát és együttműködésének lehetőségeit a szakpolitika egyelőre nem tudta tisztázni. Mivel választási év következik, a következő hónapokban erre nincs is remény. Lancz Róbert szerint az egészségügy átalakítását nem csak teljes körű reformmal, hanem kisebb lépésekkel – hatékonyságnövelés, a minimumfeltételek megváltoztatása, gyógyszerészek bevonása az ellátásba – is el lehetne kezdeni anélkül, hogy sérülne a társadalmi szolidaritás elve.
Nem lehet kis lépésekkel megfelelő pályára állítani a rendszert, bárki kerül kormányra, annak azonnal foglalkoznia kell az egészségüggyel. A problémát nem lehet szépségtapaszokkal megoldani, az eredmény attól függ, mennyi pénzt szánnak majd erre – ellenpontozta a véleményt Újlaki Ákos, Boston Consulting Group (BCG) partnere. Kifejtette azt is: nem minden rossz a hazai ellátórendszerben, amely számos kiváló elemmel is rendelkezik, inkább a társadalmat és az orvosokat kellene megtanítani annak megfelelő használatára. – Az érdemi lépéseket a ciklus elején kell megtenni, szerinte a legfontosabbak közé tartozik a az állami kórházak számának lefelezése, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a finanszírozás teljes átalakítása, amely első sorban a szolgáltatók motiválására és nem csupán fenntartására törekedne.
Fogy a fizetőképes kereslet?
Többet tudnánk dolgozni, de nincs vevő – mondta a második kerekasztal beszélgetésben Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center alapítója. Bár elértek némi bevétel növekedést, azt beruházásokba fektették, 700-800 millió forintból bővítettek a telephelyet, új betegszobákat nyitottak, új gépeket is vásároltak.
Hasonlóan érzékeli a fizetőképes kereslet megcsappanását a Dr. Rose Magánklinika ügyvezető igazgatója. Papik Kornél azonban arról is beszámolt, hogy mintegy kétmilliárd forintot költöttek el új műtők és betegszobák kialakítására, de nemcsak kapacitásbővítést, hanem portfoliótisztítást is végeztek idén. Több szakmai munkacsoportot alapítottak, és nagy hangsúlyt fektetnek ápolásra és az ellátásszervezésre, adott szakmákon belül is – magyarázta, hozzátéve, hogy az eddigi adataik alapján a 2025-ös év egyelőre nem tűnik jobbnak, mint a tavalyi.
Érzékelve a betegek árérzékenységét nem emeltek jelentősen az árakon, így a legnagyobb nehézséget az orvosi és szakdolgozói fizetések emelése jelentette az Ezüstfény Klinika számára – vette át a szót Miklós Márton ügyvezető. Mindezek tükrében tavaly csak kisebb, 20-25 százalékos kapacitásbővítésre futotta, jövőre viszont egy nagyobb beruházást is terveznek.
Előnyök és hátrányok az egyetemeknél
Nem kellett gigantikus beruházásokat végrehajtani ahhoz, hogy pályára tudják állítani az egyetemi klinikák magánszogáltatást kínáló portfóliói, ami nagy előny volt az egyre szaporodó versenytársakkal szemben – derült ki az egyetemi kerekasztal résztvevőinak szavaiból.
Bár 40 százalék körüli bevétel növekedést könyvelhetett el a Semmelweis Premium Kft., a profitabilitás Kovács Róbert szerint nem lesz annyira erős, mert sokat fejlesztettek is – első sorban humánerőforrás oldalon. – A sok fővárosi versenytárs között kevés az olyan, ahol nem foglalkoztatnak egyetemünk orvosi, szakdolgozói gárdájából – mondta az ügyvezető, emlékeztetve arra a tavalyi hírre, miszerint a felsőoktatási intézmény korlátozná saját munkavállalói magánszférában vállalható tevékenységét. Jelezte, hogy az eddig tapasztaltakkal ellentétben a jövőben kénytelenek lesznek szigorítani saját humánerőforrásaik megtartása érdekében.
Bár piaci bérleti szerződéssel használják az egyetemi infrastruktúrát, az amortizáció nem terheli a kft-t olyan mértékben, mint más piaci szereplőket, ezért alacsonyabb árakat tudnak szabni a beavatkozásokért, bár a dolgozóiknak versenyképes fizetést kell kínálniuk – tette hozzá Kovács Róbert, aki a jövőbeni terveikről elárulta, szeretnének teljesen önálló, az egyetemi infrastruktúrától elkülönülő magánszolgáltatói bázist építeni, ezért a privát járóbeteg-szakellátást a volt Rókus kórházba, míg a fekvőbeteg részleget az egykori transzplantációs klinika pavilonjába költöztetik.
Soha nem lehet mínuszos a szolgáltatás – ennyi az elvárása a felsőoktatási intézményt fenntartó közalapítványnak – vázolta a szegedi helyzetet Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, aki arról beszélt, hátránynak érzi, hogy náluk a magánellátás utolsó percét és tevékenységét is ellenőrzi a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), míg más magánellátókra nem fordítanak ilyen kiemelt figyelmet. – Idén 20 százalékkal nőttek bevételeink, ennek jelentős részét eszközökre és bérekre költjük – mondta a kancellár, megjegyezve, hogy a nyereségből például ortopédiai sebészeti robotot vásároltak, amelyet „felesben” használnak a közellátással. A bevételek jelentős részét a fekvőbeteg-ellátás hozza, elsősorban a román és szerb betegek ellátása nyomán.
A jelentős béremelés és a paraszolvencia tiltása jelentős mozgatórugót volt ki a rendszerből, ami miatt a közfinanszírozott ellátásban visszaesett az egyéni teljesítmény, és nehezebb motiválni az orvosokat a plusz munka vállalására is – sorolta a kancellár.
Nem a profit maximalizálására, hanem a magas hozzáadott értékre törekszenek a debreceni egyetem magánszolgáltatójánál, az UDyouMednél. Baranyainé Rácz Judit elmondta, a határ közelsége miatt nemcsak a hazai, hanem a román piaci folyamatokat is figyelniük kell. A cívis városban és környékén számos külföldi beruházás telepedett le az utóbbi években, az ott dolgozók ellátásában is jut nekik szerep. A szolgáltatásaikat nem kínálják olcsóbban a versenytársaknál, mert ők is érzik a költségek növekedését, különösen a bérigények tekintetében. A jövő év átmeneti év lesz, amikor jelentős beruházásokat valósítanak meg a DE-n, annak érdekében, hogy minőségi szolgáltatásokat tudjanak nyújtani a pácienseknek.
