Mi is lesz a kiemelt kompetenciájú ápolókkal?
Bár a kiemelt kompetenciájú ápolók képzése már évekkel ezelőtt elkezdődött és az MSc szintű végzettséggel rendelkezőket aktívan foglalkoztatják például a megreformált alapellátási ügyeleteken, máig nem sikerült elkészíteni az APN-ek kompetencialistáját, és a jogi környezet is elmarad a gyakorlattól.
Novemberre elkészül a képalkotó diagnosztika, a sürgősségi-, valamint az alapellátásban foglalkoztatható APN-ek kompetencialistája – ígérte lapunk kérdésére válaszolva Takács Péter egészségügyi államtitkár még tavaly szeptemberben, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) X. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán Siófokon. A munkacsoport az első változatot elkészítette, azonban ez helyenként túlzóan specifikáltnak tűnt, mi pedig olyan megoldást szeretnénk, amely a következő három évtizedben jól alkalmazható – így reagált idén márciusban Takács Péter, amikor arról faggattuk, miért késlekedik a kompetencialista.
A hatáskörök meghatározásán az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatai mellett egyetemi oktatók, a terepen gyakorlati oktatást végező szakemberek dolgoznak, a munkacsoport vezetője pedig az a Betlehem József, aki korábban a szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztosként felügyelte a területet 2017-ben, amikor három orvosegyetemen vezették be az APN-ek ösztöndíjjal is támogatott képzését 100-100 fős keretszámmal. A képzések hat szakmai területen – aneszteziológia, intenzív terápia, perioperatív, sürgősségi, geriátria és alapellátás – indultak el, az első fecskék 2019 tavaszán végeztek.
Miközben az egészségügyi államtitkár a betegellátást is nehezítő, túlzott részletességgel indokolta a kompetencialisták rendeletbe foglalásának elmaradását – mint példaként említette, a legutóbb kidolgozott hatásköri lista alapján egy idős házaspárhoz érkező alapellátásban dolgozó APN a 70 éves feleséget elláthatná, de a 75 éves férjet már nem –, addig a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) május eleji, XXXVI. Kongresszusán arról beszéltek a szakemberek, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vétózza az alapellátásban alkalmazható mesterdiplomások kompetencialistáját. Mint kiderült, a hivatásrendnek valóban voltak kifogásai, azóta rendeződtek a véleménykülönbségek, bár a május elejére ígért újabb egyeztetés egyelőre elmaradt.
Nem kevesen vannak, akik tovább képezték magukat és tettre készek, ám további finomhangolások nélkül el fogjuk veszíteni őket, mert most még „ingatag a talaj” – ezzel a felütéssel kezdte előadását Betlehem József a Pécsi Tudományegyetem intézetigazgatója, az egészségügyi államtitkár szaktanácsadója az MKSZ kongresszusán. Felhívta a figyelmet arra, hogy az immár négy hazai egyetemen folyó angol nyelvű APN-képzések iránt óriási az érdeklődés – ami egyben annak színvonalát is igazolja –, és bár ez anyagilag jó a felsőoktatási intézményeknek, de a cél nem az, hogy nemzetközi piacra képződjenek a kollégák.
Szabályozni kell a már működő gyakorlatot
A modern ellátórendszer megváltozott szakdolgozói szerepköröket kíván, és ma már az egészségügyi szolgáltatók részéről sem sporadikus az igény, hogy a magasan képzett ápolók szabályozott körülmények között dolgozzanak. Ehhez jelenleg nemcsak a jogszabályi környezet, de néhány technikai feltétel is hiányzik, mint az egyedi azonosító vagy pecsétszám, vagy a digitális egyedi azonosítás az elektronikus medikai rendszerekben.
Az ellátásbiztonság érdekében szükséges a jogi környezet rendezése, hiszen sok helyütt a gyakorlat már megelőzte a szabályozást, és átlépi annak hatályos kereteit – hangsúlyozta a szaktanácsadó, ugyanakkor elismerte, hogy számos kihívással kell szembenéznie a jogalkotónak. Amellett, hogy egységes fogalomtárat kell kialakítani, a kompetenciák tekintetében vannak olyan tevékenységek, amelyek nemcsak orvosi diszpozíciót igényelnek, hanem a kiterjesztett hatáskörű ápoló is iránymutatást gyakorolhat. Mindazonáltal úgy vélte, miniszteri rendelettel helyre tehetők azok a gyakorlatok, amelyek már létjogosultságot nyertek az egészségügyi ellátás során.
Kompetenciaátadás 83 fekvőbeteg-ellátó intézmény 2432 szervezeti egységében történt – derült ki az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) felméréséből, amelynek eredményeiről Bábiné Szottfried Gabriella népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató helyettes számolt be a mátraházi kongresszuson, hozzátéve, hogy az eredményekkel rámutatnak arra, mely területeken kell szabályozni.
A felmérés szerint a leggyakrabban, felhatalmazás alapján átadott kompetenciák:
- infúzió bekötése (906),
- intravénás injekció beadása (636),
- centrális és/vagy perifériás vénabiztosítás (535),
- intravénás gyógyszerbevitel (495),
- férfi beteg katéterezése (429).
Az önállóan ellátható kompetenciákkal felruházott szakdolgozók többsége 50-55 év közötti, OKJ 54-es képesítéssel rendelkezett, őket a BSc végzettségel rendelkezők követték a sorban. Mint a főigazgató helyettes elmondta, az OKFŐ célja, hogy még ebben az évben megszülessen a szakdolgozói kompetenciákat rendező szabályozás.
APN-ek az alapellátásban: voltak véleménykülönbségek, de úgy tűnik, rendeződtek
Az új alapellátási ügyeleti rendszerben már megjelentek a kiterjesztett hatáskörű ápolók, miközben az OKFŐ Alapellátási Igazgatóságának koordinálásával, a szakmai szervezetek bevonásával zajlott az a fejlesztő munka, amelynek a végeredménye – orvosszakmai konszenzussal – egy olyan delegálási rendszer, amelyben a magasan képzett szakdolgozók szabályozott környezetben működhetnek majd a betegek javára – tette hozzá Betlehem József.
A praxisközösségekben – megfelelő finanszírozás mellett – kulcsfontosságú feladatokat végezhetnének a kiemelt kompetenciájú ápolók, az egészségi állapotfelmérés, az egyéni egészségfejlesztés és a krónikus betegek gondozása területén egyaránt. Hatásköri listájuk kidolgozása már több évvel ezelőtt elkezdődött az EFOP 1.8.0 projekt Alapellátási alprojektjében, ám máig nem született meg. Legutóbb a MOK akasztotta meg az alapellátásban dolgozók hatásköreinek definiálását, amikor egy, a témában tartott egyeztetés során kifogást emelt a tervezettel szemben. Ez Balogh Zoltán, a MESZK elnökének az MKSZ kongresszuson tartott előadásából derült ki, amelyben úgy fogalmazott: a MOK korábbi elnöksége támogató volt, most viszont változott a hozzáállás, és „egy tollvonással megfúrták” a kiemelt kompetenciájú szakdolgozók hatásköri listáját az alapellátást érintő egyeztetésen. A MESZK elnökéhez hasonlóan értékelte a helyzetet lapunknak Betlehem József is.
A MOK álláspontja szerint a hatásköri munkaanyagot csak akkor tudják érdemben véleményezni, ha abba bekerül, hogy az APN emelt jogosítványa kizárólag alapellátó orvos által betöltött körzetben alkalmazható – fogalmazott a MOK elnöke abban a levélben, amelyet Takács Péternek írt az említett egyeztetést követően, április közepén. A kamara ugyanis tart attól, hogy a kiüresedő körzetekben a hiányzó orvosok pótlása helyett alkalmaznának APN-eket, rájuk így orvosi feladatokat, döntéseket és felelősséget ruházva.
Kérdésünkre Álmos Péter, a MOK elnöke elmondta, hogy egy szakmai egyeztetésről beszélünk, melyet a tárgyalásról megfogalmazott ígéretek ellenére vitt ki az államtitkárság képviselője és a MESZK a sajtó elé. A MOK természetesen bármikor nyitott a társadalmi vitára is. A MOK nem "fúrta meg" az emelt hatáskörű ápolók bevonását az alapellátásba – hiszen őket orvos mellett alkalmazva értéknek tartja –, hanem súlyos szakmai hibák miatt az anyag körültekintő átdolgozását javasolta. A jelenlegi anyaggal szemben a fő kifogás elsősorban betegbiztonsági szempontú: a kamara és az alapellátó kollégák nem támogathatják, hogy az orvoshiány megoldása helyett az üres körzeteket emelt hatáskörű ápolókkal próbálják feltölteni, ahogy nem támogatják azt sem, hogy a betegeket ne lássa orvos egy diagnózis felállítása és új gyógyszer felírásának során.
Az orvosi kamara – az egészségügyi államtitkár szóbeli ígéretére, miszerint a MOK szakmai kifogásait figyelembe veszik – elküldte a kompetencialistát érintő módosító javaslatait az OKFŐ-nek. Mint fogalmaztak, „továbbra is aktívan kívánnak közreműködni az APN hatásköri lista kialakításában”, mert úgy vélik, ezeknek a kollégáknak az orvosok mellett nagyon fontos szerepe lesz a praxisok, praxisközösségek működőképességének megtartásában és a modern gyógyító szemlélet meghonosításában.
Az OKFŐ Alapellátási Igazgatósága egyébként május 2-ára ígért újabb egyeztetést a témában a szakmai szervezeteknek, ám ez egyelőre elmaradt.
