Döcögve működik az e-beutalás, de a „tiki-taki” még mindig megy

Eddig négymillióan töltötték le az EgészségAblak alkalmazást, amely havonta egy-egy újabb funkcióval bővül, ezek közül néhány a felhasználók számára nem látható, ám a könnyíti az app használhatóságát – mondta el Molnár Karolina, a Belügyminisztérium (BM) stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a balatonalmádi eseményen.

Az alkalmazás elindítása óta 5,9 millió bejelentkezés történt, az app segítségével eddig 16 millió leletet töltöttek le, és 404 ezer időpontot foglaltak a páciensek. Az applikáción keresztül történő foglalások száma exponenciálisan nő, havonta 50 ezer sikeres időpontfoglalás történik. Egy telefonos időpontfoglalás 8 percet vesz igénybe, ám az elindított hívások csupán fele sikeres. Ahol viszont elérhető az online időpontfoglalás, ott az előjegyzések fele munkaidőn kívül történik – sorolta az adatokat a helyettes-államtitkár, hozzátéve, hogy a háziorvosok digitálisan havonta 15 ezer időpontot foglalnak betegeik számára a járóbeteg-szakellátásban.

Sürgős ellátás csak a sürgősségi osztályon! 

Míg a legutóbbi fejlesztés az elérhető időpontok időrendi sorrendbe állítása volt, májusban élesedett a képalkotó-vizsgálatokra szóló beutalók kódjainak rendezése történt meg. Míg korábban a beteg könnyen eltévedt a vizsgálatok nem kellően szofisztikált alábontása miatt az ultrahang és CT-vizsgálatok vizsgálatok között, a fejlesztés nyomán már biztosan jó helyen lukad ki.

Kétmillió szabad időpont foglalható jelenleg a lakosság számára, a háziorvosok ugyanezeket az időpontokat látják – mondta Molnár Karolina, hangsúlyozva, hogy a digitális előjegyzés feltétele az e-beutaló megléte, ám jelenleg az összes beutaló csupán ötöde készül elektronikusan, ezért erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez az arány szignifikánsan emelkedjen.

Csak hagyományos módon – személyesen, telefonon – foglalható időpont minden olyan szakterületen, ahol van kivételi kategória (pl: tüdőszűrésre csak 40 év felett foglalható időpont évente, térítésmentesen), és nincs sürgős („S” jelzéses) digitális beutaló – jelezte a helyettes államtitkár, hangsúlyozva, hogy „a sürgős ellátásra szoruló beteg menjen a sürgősségire”, minden más beutalásnak pedig a fennálló szabályok szerint kell működnie.

A fekvőbeteg ellátásban továbbra sem lehet átlépni a TEK-et (területi ellátási kötelezettség), ez a lehetőség kizárólag a járóbeteg-szakellátás esetén áll fenn, ahol azonban – amennyiben a páciens lakhelyétől távoli szakellátást vett igénybe – megbeszélés szerint történik a továbbutalás – hívta fel a figyelmet Molnár Karolina, aki beszámolt arról is, hogy az EgészségAblakot használókat betegelégedettségi kérdőív kitöltésére kérik, amikor ambuláns lapot állítanak ki számukra. Az anonim módon gyűjtött adatok azt mutatják, hogy ötfokú skálán a betegek 4,82 pontra értékelik az orvosi ellátást, és 4,53-ra az időpontfoglalási rendszert, de osztályozhatják a tisztaságot és a tájékoztatást is. A legtöbbet értékelt 15 intézmény rangsorát a Semmelweis Egyetem vezeti, amelynek 44 ezernél több páciens értékelte a szolgáltatásait.

Hibás beutalók, tévelygő betegek

Nyolc éve, 2017 óta kellene használni az e-Beutalót, ám amellett, hogy elhanyagolható arányban használják azt az orvosok, az ellenőrzések során számos más problémát is feltártak ezekkel kapcsolatban – csatlakozott a helyettes államtitkár előadásához Fehér Judit. Mint arról a BM Egészségügyi Informatikai Elemző Osztályának vezetője beszámolt, sokszor nem megfelelően rögzítik a beteg adatait a beutalókon, így a szakrendelőkben, kórházakban órákat várnak a betegek, míg megtalálják azt. Máskor a pácienseket nem irányítják megfelelően, nemcsak az ambulanciákat és járóbeteg-szakrendeléseket nem különítik el, de az intézményekben is hiányoznak az irányító táblák, a weboldalaikon pedig nem érhetőek el térképek, vagy az eligazodást segítő információk. A BM ellenőrei sem minden esetben találták meg az ellenőrzés alá vont rendelőket. A betegellátási helyszíneken nincs házirend, és a betegjogi, adatvédelmi képviselő elérhetőségét sem mindenütt függesztik ki – sorolta a hiányosságokat az osztályvezető.

Az intézmények nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, a Kormányzati Döntéstámogató Rendszerbe (KSZDR) nem, vagy csak hiányosan töltik fel az adatokat, ezért nincsenek pontos információk arról, hogy egy adott kórházban, intézményben hány orvos dolgozik, vagy, hogy egy orvos hány helyen dolgozik. Sok esetben erről a menedzsmenteknek sincsenek pontos ismeretei. Anyagi nehézségeket okoz az intézményeknek, hogy orvosaik a koronavírus-járvány óta görgetik a szabadságokat, arra várva, hogy a munkaadó előbb-utóbb pénzben megváltja azt, miközben kötelező ezt kiadni.

Megdöbbentő, amit találtunk – fogalmazott Fehér Judit, amikor az anyag és eszközgazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatiról szólt. Mindössze egyetlen kórházban találták rendben ezt a területet, másutt még felelőse sem volt a feladatnak. Nem szabályozottan működnek a konszignációs raktárak sem, a BM ellenőrei találkoztak olyan esettel, ahol két éve nem készítettek leltárt. Előfordul az is, hogy az intézmények az ortopédiai műtétek tekintetében saját, belső várólistát vezetnek, a beteg pedig csak a protetizálását megalapozó indikációk megállapítása után akár évekkel később, a konkrét időpont kiadása és előzetes vizsgálatok után viszik fel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólistájára, miközben a páciens állapota már sokat romlik.

Hiányzó orvosok, szabálytalanul irányított páciensek

Az állománytábla szerinti orvosgárda 48 százaléka volt jelen azon a fekvőbeteg osztályon, amelyet az orvos jelenlét ellenőrzések során látogattak meg a revizorok. 17 ezer orvos közül választottak ki 817-et, hogy feltérképezzék, valóban a kórházban, rendelőben tartózkodnak-e munkaidőben. Bár a példaként hozott osztályon a többség igazoltan volt távol – gyesen, szabadságon, továbbképzésen – de 3 százalékuk igazolatlanul hiányzott. A távollévők 26,5 százalékának magánrendelése is volt. Sok helyütt a távollévő orvosok elérhetősége is problémás volt, semmilyen módon nem sikerült megtalálni őket.

Mindössze az orvosok 69,5 százaléka kezdte meg időben a rendelést a járóbeteg-szakellátásban, 12 százalékuk magánpraxist is vitt – folytatta a beszámolót az osztályvezető, hozzátéve, hogy a személyügyi nyilvántartásokban is számos hiányosságra mutattak rá. Nem találtak két egyforma jelenléti ívet az intézményekben, és a beosztások is rendkívül eltérőek voltak: 40, 20 és 4 órában is találtak szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott orvosokat, de előfordult ilyen 2 óra ügyeletre beosztva is.

Folyamatos a „tiki-taki”, hiába szabályozták a magán- és közellátás közötti átjárhatóságot – mondta Fehér Judit, aki hozzátette, a szektorok közötti átirányításokról állampolgári bejelentések is érkeznek hozzájuk. – A részmunkaidő engedélyezésének következménye, hogy a magánrendelésről az állami ellátóhoz irányítják a betegeket – vélte az osztályvezető, aki végül jelezte azt is, hogy a jövőre tervezett ellenőrzéseket 24 témakör köré szervezik. A II. félévben vármegyei szinten ellenőrzik kórházakat és szakrendelőket, górcső alá veszik a térítés ellenében végzett beavatkozásokat, de kontrollálják azt is, hogy az elmúlt két évben feltárt hibákat és hiányosságokat korrigálták-e az intézmények, amelyek további, célzott ellenőrzésekre is számíthatnak, amelyeket az ágazatot felügyelő Pintér Sándor határoz majd meg.

NEAK-górcső alatt a praxisok

Nem találtak rendelést, de még rendelőt sem a NEAK ellenőrei 2023-ban annak az ellenőrzésnek a során, amelynek keretében a 3 vagy több telephellyel rendelkező háziorvosi és fogászati alapellátó praxisokat vettek górcső alá, összesen 401 szolgáltató 152 telephelyet ellenőriztek – számolt be Szarka Kálmán, a NEAK ellenőrzési főosztályának vezetője.

A bejelentés nélkül érkező ellenőrök az esetek 11,8 százalékban nem találtak rendelőt, csak üres telket vagy lakóházat a rendelési címen, de előfordult az is, hogy a felújított rendelő üresen állt, mert a betegeket falubusszal központi betegfogadási helyre szállították. Másutt a rendelőt fellelték, azonban azok 39 százalékában nem volt rendelés a betegek fogadására megadott időpontban. A feltárt hiányosságok miatt összesen 130 millió forintnyi finanszírozást és annak kamatait vonták vissza a praxisoktól.

Tavaly és idén újabb átfogó ellenőrzéseket végeztek 6 megyében, a korábbi szempontok szerint, és javuló tendenciákat tapasztaltak a legtöbb esetben, vizsgálva azt is, hogy a szolgáltatás elérhető-e a rendelkezésre állási időben, amit a praxisok 79 százalékánál rendben találtak. Ellenőrizték a háziorvosi ügyeleteket, az e-Beutalók alkalmazását, a személyi és tárgyi feltételek ellenőrzésébe pedig bevonták a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központot is.

E-Profil, és/vagy törzskarton?

A digitalizáció jelentős eszköz a prevenciós fókuszú alapellátás megerősítésében – hangsúlyozta Kádár Magdolna, a BM Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője, aki a már meglévő szakrendszerek továbbfejlesztésének irányairól beszélt.

Az iskolai orvosi igazolások helyzetének rendezését követően idén teljes körűen elindul az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt kiállító (eHVB) rendszer, szeptember 1-jétől pedig az iskolaorvosok és -védőnők országosan egységes, díjmentes iskola-egészségügyi informatikai szoftverrel dolgoznak majd. Jövő év elejétől kötelező lesz az EESZT-ben publikálni a foglalkozás-egészségügyben alkalmazott, átstruktúrált törzslapot.

Alacsony az e-Profil kitöltöttségi aránya, amelynek hátterében az áll, hogy „puhán fogalmaz” a szabályozás abban, hogy mely adatkörök kitöltése kinek a feladata – tért át a főosztályvezető az alapellátás  digitalizációját érintő kérdésekre. Az e-Profil és a törzskarton adatok jelentős átfedéseket mutatnak, a fejlesztések azt célozzák, hogy ezek automatikusan átemelhetők legyenek. A szakmára bíznák annak specifikálását, melyek legyenek a kötelező alapellátási dokumentációs elemek, amelyeket az EESZT-ben kötelező lenne publikálni, ugyanakkor Kádár Magdolna megjegyezte azt is, mindenképpen szükség lenne az alapellátásban is egy kezelési záródokumentumra. A javaslatok elkészítésében az ősztől újra ülésező alapellátási munkacsoportnak kell majd főszerepet vállalnia.

A főosztályvezető jelezte azt is, hogy az Európai Unió egy 145 millió eurós pályázat kiírását jelentette be az egészségügyi adatok, ezen belül a kórházi informatikai rendszerek kibervédelmének biztosítására, a projektben hazánk is rész vesz majd. 

Az EESZT és a kórházi informatikai rendszerek fejlesztési irányait Puskás Zsolt Péter, az  Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) egészséginformatikai szakértője vázolta fel, kiemelve, hogy 148 szolgáltató már struktúrált laboradatokat tölt fel a rendszerbe, már 90 százalékos az átállás, eddig 281 millió elemi vizsgálati eredménye került be az EESZT-be. Készül egy, a duplikált laborvizsgálatok kiszűrését támogató funkció is, amely a kórházi informatikai rendszerekben már a beutaló kiállításakor jelzi, hogy megfelel-e a rendelés a NEAK szabályoknak.