Merkely Béla elmondta, milyen oltási stratégiát javasol

A globális világjárvány eddig több mint másfél millió áldozatot követelt a bolygón, Európában pedig meghaladta a 350 ezret a COVID-19 miatt elhunyt betegek száma – összegezte az adatokat Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora abban az online előadásában, amelyet a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet felkérésére tartott. A kardiológus professzor szerint a járvány zajlik, terjedési üteme viszont stagnál, de a számok azt igazolják, hogy mindössze 17 nap elegendő ahhoz, hogy újabb tízmillióval nőjön a COVID-19 betegek száma világszerte.

A Janus-arcú, speciális kórokozó – beavatkozások nélkül – rengeteg áldozatot követel, hosszú távon pedig nagy arányban okoz krónikus megbetegedést, rokkantságot, óriási kihívások elé állítva még a fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokat is. Ezért fontosak azok a restrikciós intézkedések, amelyek azt célozzák, hogy legalább 60 százalékkal csökkenjen a populáción belül a személyes kontaktusok száma, mert ezzel jelentősen mérsékelhető a Sars-CoV-2 vírusra jellemző 2,7-es reprodukciós ráta – szögezte le Merkely Béla.

Kétmillióan már megfertőződhettek

Négy egyetem adatait veszi górcső alá folyamatosan az a járványelemző munkacsoport, amelynek 16 tagja – a napi találkozások és megbeszélések nyomán – tavasz óta máig 260 járványanalízist készített. A pécsi, szegedi, debreceni, valamint a Semmelweis Egyetem szakemberei külsős szakértők segítségével a klinikum oldaláról keresi a válaszokat és megoldásokat a pandémia kezelésére. Bár a munkacsoportot sok kritika érte a járvány első hulláma során tett szigorú javaslatai kapcsán, Merkely Béla kiemelte, hogy a kormányzati döntések meghozatalakor kiemelten kell figyelni a tudományos eredményekre. Ez nem csupán a szakma, hanem a lakosság elvárása is, hiszen egy korábbi felmérés igazolta, hogy a magyarok 93 százaléka szerint a tudományra kell támaszkodni a megszorító intézkedések bevezetésekor.

Míg a járvány első hulláma kevés megbetegedést és alacsony átfertőzöttséget hozott – emlékeztetett a professzor a tavaszi H-UNCOVER vizsgálat eredményeire – addig a második etapban robosztusabb számokat tapasztalhatunk: a pozitív esetek aránya az össze elvégzett teszt alapján immár 30 százalék, ami a vírusra még fogékonyak magas arányával magyarázható. A becslések szerint december elejéig akár kétmillió fő eshetett át a COVID-19 betegségen. Az teszttel igazolt, valamint a betegséget enyhe, vagy középsúlyos tünetekkel otthon átvészelő – így a hivatalos statisztikákban nem szereplő – esetek száma között most 6-7-szeres különbség lehet.

Az esetszámok ma stagnálnak, a járvány „platózik” a november közepén bevezetett szigorú intézkedések nyomán – mutatják az adatok –, azonban Merkely Béla arra figyelmeztetett, hogy a 80 év feletti korosztály kiemelt érintettsége most is tapasztalható, az elhalálozottak átlagéletkora 77 év, ám az elhunytak 16 százaléka 65 év alatti Magyarországon.

Naponta 600-700 beteg szorul lélegezetőgépre, és bár az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai mintegy 1000 intenzív ápolásra szoruló páciens ellátására elegendőek, ám ilyen számú, súlyos állapotú beteget hosszú időn keresztül nem képes gyógyítani – szögezte le a rektor, hangsúlyozva, hogy mindezek tükrében a jelenleg érvényben lévő intézkedéseket fenn kell tartani, bár úgy vélte, a kijárási tilalom karácsony környékén egy-két napra feloldható lesz, ha az egyéb szabályokat mindenki fegyelmezetten betartja.

Színes klinikai kép, korlátozott terápiás paletta

A tünetmentes esetek aránya a mostani tapasztalatok szerint 30-50 százalék között szór. A betegség lefolyását alapvetően határozza meg, hogy az érintett milyen mennyiségű vírussal fertőződik – magyarázta a professzor. A megfigyelések szerint azoknak a „vírustagadóknak” a körében, akik direkt nem viselnek maszkot, sok a haláleset, mert nagy mennyiségben jut vírus a szervezetükbe. Merkely Béla szerint a megfelelő védekezés jelentősége azért is kiemelt, hogy lehetőség szerint enyhe tünetekkel legyen átvészelhető a COVID-19.

Ez nem egy komolyabb influenza, hanem egy nagyon színes klinikai képet mutató vírus, amely ugyanúgy okozhat neurológiai, pszichiátriai tüneteket, mint gyomor- és bélpanaszokat, vagy krónikus fáradtszindrómát, de képes autoimmun betegségekre hajazó tüneteket is produkálni. Míg odahaza az immunrendszert stimuláló vitaminoknak, szükség esetén a veszélyes, akut szövődmények elkerülése érdekében az orális antikoaguláns terápiának és a pihenésnek van szerepe a gyógyulásban, a kórházban ápolt, középsúlyos betegek gyógyszerelésében a favipiraviré a főszerep. Egyértelműen, randomizált klinikai vizsgálatokkal igazoltan hatékony a remdesivir, de ez a szer is csak a citokinvihar előtt alkalmazható eredményesen. Ugyancsak nincs jelentősége a szervkárosodás állapotában a plazmaterápiának – vette sorra a kezeléseket a professzor. Kiemelte, hogy a COVID-os immunreakció kifejezetten fokozza a trombogén hajlamot, így az infarktus kockázatát, és megemlítette, hogy a szívelégtelen betegek is nagy bajba kerülhetnek, ha nem stabil állapotban éri őket a fertőzés.

Extrém ritka az újrafertőződés, azoknál az eseteknél, ahol ez bizonyítottan megtörtént, vérképzőszervi megbetegedést detektáltak a háttérben – válaszolt kérdésre Merkely Béla, hangsúlyozva, hogy a tapasztalatok döntő többsége arra utal, hogy a COVID-19 döntően egyszer fordul elő, és hosszú időre védettséget biztosít a Sars-CoV-2 vírussal szemben, ha tünetekkel zajlik.

Mi legyen az oltási stratégia?

Bár napi C- és D-vitamin bevitellel, egészséges táplálkozással, az ideális testsúly elérésével némileg mérsékelhető a fertőződés kockázata, ám a fogékonyak száma kizárólag a betegség során megszerzett immunitással, illetve vakcinázással csökkenthető jelentősen. A professzor szerit a járvány akkor szűnhet meg, ha a populáció 60 százaléka ellenállóvá válik az új típusú koronavírussal szemben.

Az országos oltási stratégia kialakítását megelőzően szükség lenne egy, a második hullám súlyosságát megítélő, reprezentatív klinikai járványügyi felmérésre – vélekedett Merkely Béla. A becslések szerint az eddigi megbetegedések nyomán 20 százalékos lehet az átfertőzöttség a hazai populációban, ahhoz, hogy elérjük a nyájimmunitáshoz szükséges arányt, a lakosság 50-60 százalékának kell védettséget szereznie a vírussal szemben, amihez nagyjából 3 millió adag oltóanyagra biztosan szükség van.

Az oltási stratégia országonként eltérő lehet. Míg a francia modell az idősotthonok lakóinak biztosít elsőbbséget az egészségügyi dolgozókkal szemben, addig a német modell ez utóbbiakat részesíti előnyben, és csak a második fordulóban biztosít vakcinát a kiemelt kockázati csoportba tartozó időseknek.

Ez utóbbi modellt pártolja Merkely Béla is, aki szerint úgy méltányos, hogy első körben azt ellátó személyzetet immunizálják – közöttük is prioritást biztosítva a COVID-osztályokon dolgozókat –, akik nap mint nap néznek szembe az életveszéllyel. Ez pragmatikus szempontból is igen fontos, hiszen a betegek ellátásában a limitet nem a kórházi ágyak vagy a lélegezetőgépek száma határozza meg, hanem az, hogy van-e elegendő orvos és ápoló.