Jó szabályozással javulhatna az együttműködés
A titokzatos hálózat, azaz mi is az az EFI?
Az alapellátás és a népegészségügy összekapcsolása világtrend, azonban a magyar háziorvosok a fejkvótaalapú finanszírozás miatt nem motiváltak abban, hogy népegészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak, ahogyan abban sem, hogy együttműködjenek az elsősorban preventív feladatokkal megbízott egészségfejlesztési irodákkal. Igaz, a kollégák közül sokan azt sem tudják, hogy működik ilyen hálózat.
2012 és 2015 között uniós forrásból 61 egészségfejlesztési irodát (EFI) nyitottak az ország – elsősorban hátrányos helyzetű – kistérségeiben. A szakpolitika már több ízben is jelezte, hogy tovább növelnék az EFI-k számát, járásonként legalább egy irodát nyitnának, amely a tapasztalatok szerint 15 ezer lakos esetében tud érdemi prevenciós és egészségnevelési munkát végezni.
A hálózat – amelynek szakmai koordinációját az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) biztosítja –, az országos egészségfejlesztési kapacitásbővítés első fejlesztési ütemeként indult el még az előző ciklusban. Az EFI-k az egészségügyi ellátórendszerhez integráltan jöttek létre azért, hogy összehangolják az adott kistérség egészségfejlesztési programjait, és összekötő kapocsként működjenek az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg-szakellátás és az egészségfejlesztési programokat megvalósító szervezetek (önkormányzatok, civil egyesületek) között, erősítve ezzel azt a szakpolitikai célkitűzést, hogy az alapellátás ne csak gyógyító, hanem hangsúlyosabb megelőző funkciókat is ellásson.
Az EFI pályázatok szakmai előkészítésében annak idején részt vevő Első Magyar Ellátásszervező Zrt. (EMESZ) vezérigazgatója, dr. Kuntár Ágnes korábban azt mondta, pályázati elvárás volt, hogy az irodák együttműködési szerződést kössenek a területükön dolgozó háziorvosok minimum 30 százalékával. Azonban ez a kötelezettség a kétéves pályázati időszak lezárultával megszűnt.
Nem használják őket
Már a pályázatban meghatározott 30 százalékos elvárásnak is nehezen tudott megfelelni az ercsi EFI. Bár vannak háziorvosok a járásban, akik lelkesedésből még mindig részt vesznek a munkában, korántsem annyian, mint a projektidőszakban, amikor az uniós keretből lehetőség volt arra, hogy időben dotálják a feladatellátást – magyarázza Fábiánné Susán Szilvia egészségfejlesztő, az iroda munkatársa. Hozzátette azt is, a kétéves pályázati időszakot követő ötéves ciklusra az állam vállalta az irodahálózat finanszírozását, csakhogy az adott hónapra fordítható pénz megérkezéséig olykor fél év is eltelik. A hat hónapos csúszást az esetek nagy részében a járóbeteg-szakellátók előlegezik meg, jellemzően ugyanis ezekhez csatoltan alakították ki az EFI-ket. Kisebb arányban akadnak önkormányzati fenntartók is. Az intézmények elsősorban az EFI-munkatársak fizetését igyekeznek kigazdálkodni, ezért más költségeket csak akkor tudnak kifizetni, ha megérkezik az állami pénz. Ezek közé tartozik a háziorvosoknak járó finanszírozás is.
– Azokkal az alapellátókkal tudunk együttműködni, akik nem bánják a féléves késlekedést – folytatja Susán Szilvia, aki szerint sok terhet tudnának levenni a háziorvosok válláról, azonban az EFI-hálózat felállítása után nem sikerült olyan indikátorrendszert kialakítani, ami arra ösztönözné a háziorvosokat, hogy az irodákba irányítsák a klienseket. – A szakrendelő orvosai irányítják hozzánk a legtöbb pácienst, 80 százalékuk a kardiológiáról, 15 százalékuk a belgyógyászatról érkezik. Csupán a kliensek öt százalékát küldik a háziorvosok – sorolja a tapasztalatokat a szakember, hozzátéve, jól jönne némi propaganda, hogy a háziorvosokat folyamatosan tájékoztassák a lehetőségekről és programokról, de a projektidőszak lezárása után erre már nincs anyagi keret.
Az EFI-k beutaló nélkül fogadhatják a hozzájuk betérő klienseket, így a háziorvos is kötelmek nélkül küldhet hozzájuk pácienseket, azonban a legtöbb iroda arra panaszkodik, hogy ezt mégsem teszik meg a kollégák. Így látja Szakács Ibolya egészségfejlesztő is, aki 2013. július 1-je óta vezeti a Parádfürdői Állami Kórház egészségfejlesztési irodáját. Az ellátási területükhöz tartozó 17 körzetből mindössze 3-4 háziorvos hajlandó a folyamatos együttműködésre, annak ellenére, hogy nem akarnak feladatot adni nekik, inkább azt szeretnék, ha az orvosok is kihasználnák az EFI-k nyújtotta lehetőségeket. Hozzáteszi azt is, Magyarországon húsz-harminc éve senki nem fordított figyelmet az egészségfejlesztésre. A szakemberek közötti megfelelő együttműködés nélkül az EFI-k sem tudnak eredményt produkálni, pedig a prevenció bázisai lehetnének.
Visszacsatolást is adtak
– Jónak mondható az együttműködés, ennek kulcsa, hogy már az iroda tervezési folyamataiba is bevontuk a környék háziorvosait, figyelembe vettük a kéréseiket, igényeiket – mondja Debreczeni Lajos, a Sarkadi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó ügyvezetője, az EFI-pályázat korábbi projektmenedzsere. – A háziorvosok egyben önérzetes vállalkozók is, nem szívesen veszik, ha újabb feladatokat akarunk rájuk hárítani, így mi azt kérdeztük tőlük, melyek azok a prevenciós, szűrési vagy tájékoztatási feladatok, amelyeket át tudnak adni nekünk. Levelezőlistánk segítségével állandó kapcsolatban voltunk és vagyunk az alapellátókkal, visszajelzést kaptak tőlünk azokról a kliensekről, akiket ők küldtek hozzánk. Van olyan háziorvosunk, akihez a hozzánk irányított 200 páciense közül egy sem ment vissza panasszal – meséli az ügyvezető, ugyanakkor az is kiderül, hogy a szakrendelő hosszú évekre visszamenőleg törekszik az élő, személyes kapcsolatok és partnerségi viszony fenntartására a környék háziorvosaival, erre alapozva egyszerűbb volt bevonni őket az EFI munkájába is.
– A klienseket arra kérjük, hogy a hatalkalmas dietetikai tanácsadást követően menjenek vissza a családorvosukhoz, és számoljanak be neki az eredményeikről – veszi át a szót a sarkadi EFI vezetője, Szabados Gyuláné. Sokszor azonban nem a háziorvosi együttműködés hiánya, hanem a páciensek anyagi helyzete nehezíti meg az ellátást. A halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben ugyanis az utazási költségek is terhet jelentenek a klienseknek. Bár a projektidőszak lezárása, az állami finanszírozás bevezetése okozott némi bizonytalanságot az EFI-k működésében, pozitív hozománya, hogy azóta a 18 éven aluli korosztályt is célozhatja az EFI-k tevékenysége, ami új utat nyit az irodák számára a prevenciós munkában.
Nem is tudnak róla
Az egészségnevelés részeként jelentkező primer prevenció, valamint a háziorvos kapuőri szerepe meghatározó eleme az alapellátásban praktizáló kollégák mindennapi munkájának, amelyet az EFI-k támogathatnának – ez az álláspontja a nemrégiben alakult Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ).
– Nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely a mindennapi munkánkat segíti, a minőségi betegellátást javítja, és a népegészségügyi mutatók javítását célozza – mondja dr. Békássy Szabolcs, a szervezet alapítója. – Azonban kollégáinknak csupán elenyésző kisebbsége hallott irodák létezéséről, és ők sem ismerik azok pontos tevékenységét, feladatkörét. Az együttműködés hiányának okát abban látjuk, hogy nem keresték velünk az együttműködést, nem tájékoztattak az egészségnevelésben és egészségfejlesztésben betöltött szerepükről, s a háziorvosokat segítő lehetőségeikről, így az eddig végzett tevékenységüket sem tudjuk megítélni. Mindazonáltal támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a prevenciós és egészségnevelő tevékenységeinket támogatni tudja, természetesen csak akkor, ha az adott segítő szervezet megfelelő szakmai felügyelet mellett működik.
A HAOSZ úgy véli, a megfelelő, kétoldalú kommunikáció, a feladatkörök pontos deklarálása, s nem utolsósorban a területi elérhetőségek javítása közelebb hozhatja a praktizáló háziorvosokat és az EFI-ket, amelyek a minőségi betegellátás és a prevenciós munka javára válhatnak. Mindezt azonban csak akkor, ha feladataikat az alapellátó praxisokkal mellérendelt viszonyban végzik, és a működésükkel kapcsolatos ügymenet nem tesz újabb adminisztrációs terhet a kollégákra.
Hárítás és együttműködés
Az EFI-hálózat szolgáltatási spektrumát nem határozták meg, jogállása, kapcsolatai nem tisztázottak, így kétséges a beágyazottsága az ellátórendszerben – foglalta össze korábban dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központjának igazgatója. Úgy vélte, az EFI-k kialakítása és a hálózat tervezett bővítése jó irány, ám jogszabályban kellene rendezni, miként kell együttműködnie az egészségüggyel, a szociális ellátórendszerrel és az oktatással. Elsőként azonban az EFI-k feladatait és szolgáltatási portfólióját kellene pontosan meghatározni.
Ezekre a felvetésekre megoldást jelenthetne, ha elkészülne az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletcsomag, ugyanis a szakpolitika azt ígérte, hogy ebben határozzák meg pontosan az EFI-k jogállását. A szabályozás tisztább képet teremthetne abban is, hogy a háziorvosok miként működhetnének együtt az irodákkal úgy, hogy az mindenki számára előnyös legyen, és egészségnyereséggel járjon a lakosság számára is.
