hirdetés
2025. augusztus. 29., péntek - Beatrix, Erna.
hirdetés

Álmos Péter: Lépnünk kell!

A kormányzatot csak a figyelem folyamatos fenntartásával lehet lépéskényszerbe hozni – mondta a MedicalOnline-nak Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, akit többek között  a hivatásrend most futó kampányáról és a március 8-ai demonstrációról kérdeztünk.

Eddig mintegy 7 ezren csatlakoztak a MOK kampányához, és jelezték a tobbeterdemel.hu oldalon, hogy változást szeretnének az egészségügyben. Elégedett ezzel a számmal? 

Nem egyszerűen petíciót vagy aláírásgyűjtést indítottunk, hanem arra kértük a csatlakozókat, hogy egy „lájknál” jóval határozottabban fejezzék ki a támogatásukat, amit csak a nevük és e-mail címük megadásával tudnak megtenni a weboldalon. Lehetne ennél több aláíró, de például a közösségi média csatornáinkon még soha nem volt akkora elérés és annyi interakció, mint a Magyarok egészsége többet érdemel kampány kezdete óta, ám azt tapasztaljuk, hogy a hivatalos honlapra már kevesebben lépnek tovább ezekről a platformokról. Sokan megnézik a rövid videóinkat is, bár a részletes, írásos összefoglalónkra már kevesebb időt fordítanak a látogatók. A tobbeterdemel.hu oldalon a hírleveleinkre is fel lehet iratkozni, amelyeket a március 8-ai demonstrációt követően indítunk el, és a tervek szerint negyedévente küldünk majd ki az érdeklődőknek.

Egyébként nemcsak az egészségügyet, hanem az egészséget is fókuszba akarjuk helyezni a kampány során, abban az országban, ahol már a 11 éves gyermekek egyharmada túlsúlyos vagy elhízott, és a lakosság 20 százaléka dohányzik. Bár kamaraként ezen közvetlenül nem tudunk változtatni, de az egészséget érintő közbeszéden igen. 

Szinte napra pontosan két évvel a mostani kampány startját megelőzően indított már hasonló kezdeményezést a MOK. 2023. február 4-én azt ígérték, hogy „kikényszerítik a rendszerváltást az egészségügyben”. Ennek érdekében az önként vállalt túlmunka szerződések felmondására, az ügyeleti szerződések aláírásának elutasítására hívták fel kollégáikat. Annak lett eredménye?

Arra az akciónkra kemény politikai válaszlépést adott a kormány, nem törődve a szakmai károkozással, és itt kiemelném az etikai rendszer lerombolását, ami közvetlenül okoz kárt az orvosoknak és betegeknek is. Az orvosi kamarai tagság kötelezettségének megszüntetése derékba törte a kampányt, ezért elmaradt az önként vállalt többletmunka szerződések felmondása. A háziorvosi ügyeleti szerződések ügyét azonban jogi útra vittük, kamarai támogatással sorra nyerik a kollégáink ezeket az eljárásokat. A MOK eldöntötte, hogy kiáll a szolidaritás elvei, az egészségügy, mint társadalmi érték megbecsülése, valamint ennek a stratégiai ágazatnak a méltó pozícionálása érdekében. Ezt az irányvonalat erősítette meg a tagság a 2023. novemberi tisztújítás alkalmával, amikor a mérsékelt, inkább háttérbe húzódó hivatásrendi működés helyett a tárgyalásokat fontosnak tartó, de az értékeink és érdekeink mellett megingathatatlanul kiálló vezetésnek szavazott bizalmat.

Nem tartanak attól, hogy újabb retorzió lesz a következménye a mostani kampányuknak? „Lefokozható”egyáltalán még jobban a kamara?

A köztestületi státuszunk megmaradt, jelenleg is ellátunk ilyen jellegű feladatokat. A mértéktartóbb szemléletet képviselő tagtársaink véleményét is szem előtt tartva tárgyalóasztalhoz ültünk az ágazatvezetéssel. Több száz oldalon foglaltuk össze javaslatainkat az ellátórendszer átalakítására vonatkozóan, kidolgoztunk egy budapesti ügyeleti koncepciót, de szakmai ajánlásainkat, észrevételeinket nem vették figyelembe. Emiatt is éreztük úgy, hogy lépnünk kell annak érdekében, hogy hivatásunk alapelvei ne kerüljenek veszélybe. Emellett egyre erősödik az a trend, hogy az egészségügyi dolgozókat teszik felelőssé a strukturális és rendszerhibákból eredő problémákért, ami ellen szintén fel kell emelnünk a szavunkat. A köztestületet persze meg lehet szüntetni, ahogyan más köztestületeket is felszámoltak már politikai okokból. Ha ez megtörténne, az azzal járna, hogy hatványozott erővel jelenne meg az az érdekképviseleti szerep egy másik szervezetnél.

Semmilyen téren nem jutottak eredményre az ágazatvezetéssel az elmúlt két évben?

Az egészségügy digitalizációjában célravezető a centralizáció, az adatok és az adatkezelés uniformizálása, ebben jól tudtunk kooperálni. Minimális részsikereket elért a tárgyalások során a MOK háziorvosi munkacsoportja, és ha végre megvalósul az alapellátó kollégák kompetenciabővítése, abban nekünk is komoly szerepünk volt. De azt szeretnénk, hogy legyen érdemi ráhatásunk a döntési folyamatokra annak érdekében, hogy az szakmai szempontok  hangsúlyozottabban megjelenjenek azokban. Egyébként visszautalva a kérdésére: nem az elmúlt két évben, hanem az elmúlt három évtizedben nem történt érdemi változás az ellátórendszerben.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány ingerküszöbét nem sikerült áttörniük. Orbán Viktor miniszterelnök sem az évértékelő beszédében, sem a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó felszólalásában nem említette az egészségügyet.

Ahogy az oktatást sem. Nem értük még el a célt, mert ez nem néhány hetes vagy hónapos munka, de nem is csak a MOK feladata, hanem a társadalomé is. Közösen kell elérnünk, hogy érdemben növekedjen az egészségügyre fordított figyelem és állami forrás. Ugyanakkor 2026-ban országgyűlési választás is lesz, és úgy vélem, nem lenne szerencsés, ha annak úgy futnának neki a mandátumokért versengő pártok, hogy nem beszélnek az egészségügyről, ami a társadalom számára rendkívül fontos. Ha nem beszélnek róla a politikusok, annak politikai ára lesz.

Bár a felmérések rendre igazolják, hogy az egészségügy helyzete aggasztja leginkább a magyarokat, ám mégsem sikerült az egészségügy reformja mögé tömegeket állítani. Mintha a társadalom tudomásul venné, hogy a magánszolgáltatóknak olyan vizsgálatokért, kezelésekért kell fizetnie, amelyek az állami szférában is elérhetők, csak éppen nem hozzáférhetők.

Az egészségügy problémái mindenkit érintenek, de aktuálisan csak a társadalom kisebb hányadát: azt, aki éppen beteg és az ő hozzátartozóit. Ők ebben a szerepben a gyógyulásra koncentrálnak, nem petíciókat írnak vagy tüntetést szerveznek. A szociális, oktatás- és egészségügy nagy, az állam által kezelt rendszerek, amelyek felelősség szempontjából nem olyan kézzelfoghatóak a társadalom számára, mint egy saját vállalkozás vagy lakás, amelyet folyamatosan menedzselni, gondozni kell. Az embereknek nincsenek ismereteik az ágazatban zajló folyamatokról, és mivel a valós minőségbiztosításnak is híján van az ellátórendszer, ha úgy is érzik, hogy rossz a szolgáltatás, vagy nem olyan, amit minőségben elvárnának, nem panaszolják, hanem örülnek, hogy szerencsésen túlestek a vizsgálaton, műtéten. Ugyanakkor, amit most elmulasztunk megtenni – vagy elmulasztottunk az elmúlt 30 évben – az később visszacsap.

Mit tippel, megtöltik március 8-án a Kossuth teret?

Bizakodó vagyok, mert a bírák tüntetésén is több ezren vettek részt, pedig az a terület az emberek hétköznapi tapasztalásaitól még távolabb áll, mint az egészségügy. Számomra az a kiállás is azt bizonyította, hogy érdemes foglalkozni a közügyekkel. Nem tudom, hogy hány száz vagy hány ezer ember számít elégnek vagy soknak. Legyünk minél többen.

Az elmúlt években volt már több demonstráció, az oktatás ügyében többször, akár több tízezren hajlandóak voltak utcára menni, ám eredménye ezeknek a tömegrendezvényeknek sem volt, vagy legfeljebb csak részben, évekkel később. Nem tart tőle, hogy hasonló sorsra jut a MOK rendezvénye is?

Van, amikor az egyszeri megmozdulás nem elég, de egy ilyen kiállással azt el tudjuk érni, hogy az egészségügyre irányuló figyelmet fenntartsuk. Ha forráspont közelébe jut a helyzet, az lépéskényszerbe hozza a kormányzatot, ahogyan történt ez a koronavírus-járvány idején.

A társkamarák (Magyar Gyógyszerészi Kamara – MGYK, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara – MESZK) meglehetősen határozottan zárkóztak el a MOK demonstrációjától. Megbántódott emiatt?

A kampányról előzetesen tájékoztattam elnöktársaimat, a demonstrációt pedig sajtótájékoztatón jelentettük be, azt követően levélben jeleztem, hogy őket is szeretettel várjuk az eseményre. A MESZK és az MGYK más megközelítéssel és eszközökkel igyekszik ellátni a szakmai érdekképviseletet, mint a MOK, és két évvel ezelőtt nyilván tapasztalhatták, hogy az erős érdekérvényesítési törekvések politikai retorzióval járhatnak. Bizonyára ezt is mérlegelték, ahogy mérlegelniük kellett a stratégiájuk eredményét is. Tiszteletben tartjuk a döntésüket, és ahogy eddig, ezt követően is lesznek olyan szakmai kérdések, feladatok, amelyekben együttműködünk. 

Nincs valamelyest szereptévesztésben az orvosi kamara? Egy olyan kampány, ami a betegek ellátási és hozzáférési problémáit emeli az első sorba, így mutatva rá az ellátórendszer hibáira, nem inkább a betegszervezetek feladata lenne?

A kamara feladata a hivatás védelme, itthon nemcsak az elmúlt öt évben, hanem már azt megelőzően is ki kellett állnia a MOK-nak a betegek érdekében is. Egyébként megkerestük a betegszervezeteket, hogy csatlakozzanak a kampányunkhoz. Sokan szurkolnak nekünk, mások félnek kiállni, de az egyik hazai betegszervezet például azt üzente, hogy a „betegszervezet dolgozzon a betegekért, az orvosi kamara az orvosokért”. A gyógyítás nem így működik. Ahogyan ott, úgy az érdekérvényesítésben is csak az együttműködés vezethet eredményre, amelyben persze mindenkinek megvan a maga szerepe.

Most, hogy a kampányra fordítják az erőiket, marad energia azokra a feladatokra, amelyeket a hivatalba lépésekor vállalt?  

Valóban intenzív munkát kíván most a kampány lebonyolítása, de közben január végén döntöttünk a szervezet átalakításról is, és megalakulhatnak a szakmai tagozatok a kamarán belül, képviselete lesz az alapellátásnak, járó- és fekvőbeteg ellátásnak, így nő a szakmai tevékenységünk hatékonysága. A közösségfejlesztésre hatással van a mostani kampányunk is, és remélhetőleg az orvosok imázsán is javíthat talán, amelyet most durván rombol a propaganda, erodálva az orvosokba vetett bizalmat. Mára olyan extrém eszközökkel találkozunk, mint például a közmédia által feladott fizetett hirdetés egy bilincsbe vert orvos stockfotójával. A bérek értékmegőrzéséért közösen fogunk fellépni a Magyar Orvosok Szakszervezetével, de most nem az orvosbéreket, hanem a hivatás elsődleges kérdéseit állítjuk reflektorfénybe.

Az európai kamarák közösségéhez tartozik a MOK
Alelnöki szerepet tölt be január 1-je óta Álmos Péter az Európai Orvosok Állandó Bizottságában, amely az unió területén működő orvosi hivatásrendeket tömöríti. Ebben a pozícióban a gyógyszerügyi portfóliót felügyeli, ide tartozik többek között a gyógyszerügyi szabályozás, vagy a kritikus gyógyszerek kérdésköre. Pszichiáterként a portfolión kívül a mentális egészségügy felelőse is a MOK elnöke. A Bizottság egyébként fontosnak tartotta, hogy egy, a saját országában veszélyeztetett pozícióban lévő kamara képviselője tagja legyen az elnökségnek, ezzel is hangsúlyozva, hogy a MOK is az európai közösséghez tartozik.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink

  • learn more Nők a fájdalom árnyékában - Endometriózis

    Árvai Nóra ebben a könyvében az endometriózisról szóló legújabb kutatások mentén ír a betegségről, kóreredetről,...

  • learn more Professzionalizmus a pszichiátriában

    Amit gyakran a betegre nézve „gyógyító körülménynek” neveznek a medicinában, az valójában az orvos professzionalizmusának...

  • learn more Vágy és hatalom

    E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Pszichoanalitikus terápia – Kutatás

    A pszichoszomatikus gyógyászat, csakúgy mint a pszichiátria, elképzelhetetlen pszichoanalízis nélkül. A pszichoanalízis több mint...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Akadémikus portrék - Hollán Zsuzsa - orvos-hematológus

    „… tény, hogy három, Magyarországon az ötvenes években elmaradott, alapvetõen fontos szakmát...

  • learn more Neuroanesztézia és neurointenzív ellátás

    Az idegtudományok haladása gyökeresen átalakította az idegrendszerrel kapcsolatos orvoslást, így az aneszteziológia és az...

  • learn more A belgyógyászat alapjai fogorvosok számára

    Számos belgyógyászati kórállapotban jelentkezhetnek szájüregi manifesztációk, és megfordítva, sok primer fogászati...

  • learn more Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata

    A HGYE és a PharmaMedia gondozásában készült "Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata orvosi kézikönyv" egyedülálló ezen...

  • learn more A fogyasztóra hangolva

    A fogyasztók dühösek, nagyon dühösek! A válság zűrzavarában nyugtalanok és rosszkedvűek: úgy érzik, hogy becsapták és magukra hagyták őket....

  • learn more S.O.S. Daganat! - Párbeszéd a daganatos betegségekről

    Hiánypótló interjúkötet betegeknek, hozzátartozóknak  és  orvosoknak tévhitekről, félelemről,...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Akadémikus portrék - Erdei Anna - immunológus

    A kötet Herzka Ferenc dokumentumfilm-rendező, szerkesztő által készített portréfilm szövegéből készült...

  • learn more Arcok és harcok. Interjúk és töprengők a LAM-ból

    A könyvben összegyűjtött interjúkban az orvosi hivatás, a gyógyítás, a kutatás és oktatás nagyjai vallanak...

  • learn more HOUSE A SEBZETT GYÓGYÍTÓ A TELEVÍZIÓBAN

    A Dr. House egy világszerte ismert, régóta sikeres orvosi dráma. A House – A sebzett gyógyító a televízióban Jungiánus...

  • learn more Mi is emberek vagyunk

    A húsz interjút és egy szívinfarktus személyes történetét tartalmazó könyv orvosok nyilatkozatai alapján mutatja be a száz sebből vérző magyar...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more Élettörténetek a pszichoterápiában

    A pszichoanalízisről  egy kliens megjegyzése alapján a kezdetektől tudjuk, hogy beszélgető kúra. Mégis, fél évszázadon keresztül...

  • learn more Májsebészet

    A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...