Óriásplakátokkal és fehérköpenyes demonstrációval mentené az egészségügyet a MOK

Eddig az egészségügyi dolgozók vitték a hátukon az egészségügyet, de több tízmilliárd forintnyi hiányt nem lehet hivatástudattal pótolni – fogalmazott Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol beszámoltak a pártpolitikától független, közérdekű kampány részleteiről.

Bár a kamara mintegy 350 óriásplakát kihelyezését tervezte az ország nagyvárosaiban, végül mindössze 70 ponton találkozhatnak az érdeklődők a fő üzenetekkel az utcákon. A hazai plakátcégek jelentős része ugyanis röviddel a kampány kezdete előtt visszalépett a MOK-kal kötött megállapodástól, és nem vállalta – az egyébként már kinyomtatott – plakátok kihelyezését – számolt be az elnök. Kérdésre válaszolva azt ugyan nem árulta el, hogy a cégek szóban milyen indokokkal utasították vissza a kamarai megrendelést, írásban mindazonáltal csupán annyit közöltek, „rajtuk kívül álló okok” miatt döntöttek így.

 „Akit érdekel, hogy melyek azok a statisztikai adatok, amelyeket nem lehetett ma Magyarországon a széles nyilvánosság számára köztéren közzétenni”, az látogasson el a tobbeterdemel.hu oldalra, ahol megismerheti azokat a tényeket, amelyeket nyilvános, bárki számára hozzáférhető statisztikákra támaszkodva közöl a MOK – emelte ki Álmos Péter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kampány hivatalos weboldalán – név és e-mailcím megadásával – bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez, aki „jobb egészségügyet akar”.

A kampányt azt követően kezdték el tervezni, hogy tavaly decemberben megismerték a 2025. évi költségvetés részleteit, és azzal szembesültek, hogy abban nincs érdemi előrelépés az ágazat számára – magyarázta az elnök.

A hazai ellátórendszerből az európai uniós országok GDP-arányos költésével összevetve több mint 2500 milliárd forint hiányzik, ez az oka annak, hogy a magyar betegek nem jutnak olyan minőségű ellátáshoz, mint a nyugat-európai lakosok, de a V4-ek országainál is kevesebbet fordít egészségügyre a kormány – sorolták a kampány indokait a sajtótájékoztatón. – Lemaradásunk azonban nemcsak a pénzhiányban, hanem a lakosság egészségi állapotában, egészségtudatosságában is megmutatkozik, amin ugyancsak változtatna a MOK.

Mint példaként sorolták:

• a 60 év feletti lakosság 20 százalékának nincs foga;
• 2019-ig csökkent, azóta viszont stagnál az öngyilkosságok száma;
• rákhalálozásban Magyarország mutatói a legrosszabbak az EU-ban;
• egyre kevesebben jelennek meg a szűréseken.

Alkoholfogyasztás, elhízottság, a krónikus betegségek és a megelőzhető halálozás a magyar társadalom rendkívül széles rétegeit érintik, a kamara ezért szeretné elérni, hogy a szűrővizsgálatokra, oltásokra, saját egészségének megőrzésére is nagyobb figyelmet fordítson a lakosság. A prevencióra is több pénzt kell fordítani – jelezte az eseményen Meglécz Katalin kamarai alelnök, aki kiemelte azt is, hogy akciójukkal nem a most regnáló kormányt kritizálják, hanem a mindenkori kormányok több évtizedes adósságára kívánják ráirányítani a figyelmet..

Az alulfinanszírozottság, a rendszer- és szervezési hibákból eredő frusztráció számos konfliktust okoz az ellátó személyzet és a betegek között, így nemcsak több pénzre, de fókusz- és struktúraváltásra is szükség van az ágazatban, hogy egy, a 21. század elvárásainak megfelelő ellátórendszer alakulhasson ki Magyarországon. A reformfolyamatokba pedig be kell vonni a szakmai és betegszervezeteket egyaránt – fűzte hozzá Svéd Tamás, a MOK főtitkára.

Fotó: MOK

Az elmúlt két évben – nem függetlenül az alapellátókat érintő ügyeletei rendszer átalakításától – felgyorsult a háziorvosi praxisok kiüresedése, a tűrőképességük határára érkeztek a kollégák – hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón Porpáczy Krisztina, a MOK Háziorvosi Munkacsoportjának vezetője. Keczéry Attila háziorvos, a kamara titkára pedig arról beszélt, a praxisok kiüresedése nem csak a vidék problémája. A fővárosi kerületek egymással versengenek, hogy orvost találjanak a betöltetlen körzetekbe.

A kamara kampányának egyik célja, hogy a kormány hosszú távon, évről-évre 0,5 százalékkal növelje a GDP-arányos ráfordítást – mondta Álmos Péter, bár ugyanakkor elismerte, hogy a kamara elmúlt évek során tett szakmai javaslati és erőfeszítései nyomán nemigen változott a kormányzati szemlélet és az ágazat helyzete. Emlékeztetett azonban arra, hogy a tavaly szeptemberi felmérésükből kiderült, hogy tagjaik markáns elvárása, hogy a köztestület felhívja a társadalom figyelmét az egészségügy problémáira, és javítson a gyógyítók megítélésén.

A páciensek a szolgáltatást nyújtót, azaz az orvost, ápolót teszik felelőssé az ellátás minőségéért, ugyanakkor a gyógyítók nem kapják meg az államtól az ehhez szükséges támogatást. A média, az állami szervek rendre bemutatják a negatív példákat, „ a fehér köpenyen csattanó bilincseket”, ami viszont nemcsak a társadalom bizalmát roncsolja, hanem az újabb generációk pályaválasztását is negatívan befolyásolja – magyarázta az elnök.

A köztéri plakátkampány lezárásaként az egészségügy melletti nyilvános kiállást szervez közösen a MOK és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) március 8-ára, Budapestre. A békés, pártpolitikától mentes demonstrációra az orvoskollégák mellett várják mindazokat, akik úgy gondolják, hogy „a magyarok egészsége többet érdemel”. A MOK elnöksége ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendezvény pártpolitikától szigorúan független, ezért arra kérték a politikai pártok képviselőit, hogy az eseményen ne vegyenek részt, és a résztvevők se ott fejezzék ki pártszimpátiájukat. Mint fogalmaztak: az egészségügy össztársadalmi ügy, amely túlmutat a politikai meggyőződésen.  

Álmos Péter kérdésre válaszolva azt is elárulta, a kamara éves, 50 millió forintos kommunikációs keretéből eddig húsz millió forintot költöttek el a figyelemfelhívó akcióra. Míg az óriásplakátok március 1-jéig lesznek láthatók országszerte, a március 8-ai megmozdulást követően tovább folytatják a közérdekű kampányt, időről-időre górcső alá véve az egészségügyet érintő legégetőbb problémákat.