Versenyképes egészségügyi infotechnológia

Az országos onkológiai informatikai rendszer (OOIR) létrehozása is része volt annak a három évvel ezelőtt indult, mintegy 9 milliárd forintos orvos-informatikai fejlesztésnek, amelynek hétfői záró konferenciáján az elért eredményekről számoltak be a szakemberek. A projekt forrásának kétharmadát a Széchenyi 2020 program Versenyképességi és kiválósági együttműködése biztosította, a fejlesztés élén a GE állt. Az egészségügy-technológiai vállalat és partnerei – a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Pannon Egyetem (PE) – intelligens és inkluzív egészségügyi információs és döntéstámogató rendszer fejlesztését tűzték ki célul, a „termék” globális. Bár a három éves pályázati időszak véget ért, a konzorciumi partnerek a rendszerek 3 éves fenntartását vállalták, ami azt jelenti, hogy a program 2020-ban ér véget.

A haza onkológiai ellátás struktúrája az elmúlt években már kialakult, ez a projekt az OOIR kialakítását célozta, és annak szükségességét támasztotta alá – foglalta össze dr. Csuka Orsolya, az OOI főigazgató-helyettese. Az OOIR „rendszergazdája” az országos intézet lenne, ide futna be valamennyi, daganatos betegeket kezelő intézmény összes adata. Lehetővé válna, hogy a diagnózis felállítása után azonnal megszülethessen a személyre szabott terápiás terv, ugyanis a virtuális onkoteamek megszervezésével pótolható lenne a humánerőforrás-hiány a vidéki centrumokban; a hatékony együttműködéssel felszámolhatóak lennének az ellátás területi egyenlőtlenségei. A telepatológiai és teleradiológiai hálózat és strukturált adatbázis kiépítése szintén a vidéki centrumokban folyó gyógyítást segítené.

A felhőalapú rendszerben egy helyen érhetőek el az egységes ellátást biztosító – a daganatok szervi lokalizációja szerint összeállított – szakmai protokollok, ami szintén az egységesen magas színvonalú ellátást szolgálják. A felületen BNO-kód alapján, és az egyes daganatos betegségek modalitása szerint is lehetőség nyílik a keresésre. Ugyancsak a honkology.net portálra gyűjtötték össze azt is, milyen szakmai minimumfeltételeknek kell megfelelniük az onkológiai osztályoknak.

Forrás: 123rf.com

Egységes betegdokumentáció és betegkövetési szabályok – ezen kell alapulnia az információcserének – folytatta Csuka Orsolya, aki szerint az OOIR erre lehetőséget biztosít. A betegirányítási portálon keresztül a családorvos és a szakrendelőkben dolgozó kollégák is pontosan tájékozódhatnak arról, hogy melyek a betegellátó helyek.

Egy szűrési orientációjú népegészségügyi programcsomag alapköve az egységes adatokkal feltöltött nemzeti rákregiszter, amelyet az OOI kezel, és amelybe eddig 159 ellátóhely küldött adatokat a daganatos betegekről. Ezeket most sikerült összefuttatni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) halálozási, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő (NEAK) finanszírozási adataival, így lehetőség nyílt annak elemzésére, hogy a daganatos betegek milyen arányban és eredménnyel jutottak kezeléshez, illetve, hogy a geográfiai lokalizációk szerint milyen egyenlőtlenségek vannak a finanszírozásban az onkológiában.

Mindez nemcsak egy hatékony rákmegelőzési stratégia kidolgozását alapozza meg, hanem egész Magyarország rákkontroll tevékenységére is rálátást biztosít – szögezte le Csuka Orsolya. Míg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felhőjébe ömlesztve érkeznek az adatok, az OOIR egy szakmaspecifikus hálózat, strukturált adatokkal, ami feltétlen előnye a rendszernek, ezért jó lenne, ha az egyes intézmények helyett az OOIR kommunikálhatna az EESZT-vel. A program egyébként számos kérdést is felvetett, például azt, hogy a vidéki kórházak informatikai rendszerei és eszközei alkalmasak-e az OOIR-hez való csatlakozásra.

A programban kialakított, felhőalapú rendszer betegközpontú, az orvosi produktivitást és a betegegyüttműködést egyaránt növeli – erről már Ferik Attila, a GE Magyarország projektvezetője beszélt. A felhőalapú, összekapcsolódási és adatkezelési rendszerek 95 százalékkal csökkentik a CD és DVD felhasználást a betegellátó helyeken, és 32 százalékkal kevesebb a duplikált vizsgálatok száma. Az orvosi csapatmunkát – pl. onokoteamek – támogató rendszerek mellett 20 százalékkal kevesebb időt kell felkészüléssel tölteniük a doktoroknak. Mindez akár egy-egy intézményen belül, de hálózatban működtetve is jelentős megtakarításokat eredményezhet az egészségügyben.

Néhány egyeztetés történt már arról, hogy hogyan csatlakozhatna a GE vezette kutatásban kidolgozott rendszer az EESZT-hez – mondta lapunknak Ferik Attila, aki szerint a közfinanszírozott rendszer számára biztosítani tudnák az egyszerű képi adatcserét, ami tudomása szerint az EESZT-ben még nem megoldott. A programon belül a Pannon Egyetem feladata egyébként többek között az volt, hogy strukturált képi megjelenítést tegyen lehetővé mobil- és kis teljesítményű eszközökön, korlátos sávszélesség mellett, minőségromlás nélkül – számolt be a PE dékánja, prof. dr. Hartung Ferenc.

A fejlesztéseket a klinikai igények határozzák meg – emelte ki összefoglalójában prof. dr. Kemény Lajos, az SZTE tudományos és innovációs rektor-helyettese az egyetem interdiszciplináris kutatásáról szólva, amelyben az idegsebészeti, az onkológiai és a radiológiai klinika vett részt. Hangsúlyozta azt is, hogy minden kutatási projekt lehetőség az orvosok itthontartására, mert olyan feladatokat kapnak, amelyek kielégítik a tudományos igényeiket. A szegmentációs eljárások fejlesztése projektjükben olyan szervalapú tanuló algoritmusokat és számítógépes látásfejlesztést sikerült kidolgozniuk, ami valamelyest pótolhatja azt a 10-15 éves tapasztalattal rendelkező szakorvos-generációt, amelynek tagjai égetően hiányoznak a képzési rendszerből. Ugyanakkor a professzor megjegyezte azt is, hogy bár a kutatási programban való részvétel gyümölcsöző volt az egyetem számára, az egyelőre kérdés, hogy az előállított szellemi terméket miként tudja majd értékesíteni a piacon.