Nem utópia a méhnyakrák eliminálása, de még csak az út elején járunk

Bár húsz éve zajlik Magyarországon szervezett formában méhnyakszűrés, és 2014 óta ingyenesen jutnak oltáshoz a 12-13 éves lányok, 2020 óta pedig a fiúk is, egyelőre nem sikerült érdemben csökkenteni az újonnan regisztrált méhnyakrákos esetek számát idehaza az elmúlt évtizedekben. Évente még mindig 1200 nőnél fedezik fel az elváltozást, és 400-an halnak meg miatta. Ezen változtatna a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) égisze alatt tavaly áprilisban létrehozott méhnyakrák eliminációs bizottság. A szervezet megalakulását idén februárban jelentették be hivatalosan, ahogyan azt is, egy olyan akcióterven dolgoznak, amelyben a HPV elleni védőoltás, a rendszeres szűrésen való részvétel és az ellátáshoz való hozzáférés javításával szolgálnák a betegségterhek csökkenését, és a méhnyakrák eliminációját. Ezt a témát tűzték napirendre a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) szerda esti, online tudományos ülésén

Számos országban több évtizede zajlanak méhnyakrák eliminációs programok, hiszen világszerte 600 millió nő érintett a betegségben – derült ki Bertókné Tamás Renáta, az NNGYK szűrésirányítási főosztályvezetőjének előadásából, ahogyan az is, a magyar incidencia és mortalitási adatok a közép-kelet-európai országokéval megegyezők.

A méhnyakrák felszámolásának hazai stratégiáját az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) 2020-as eliminációs ajánlására alapozva alakította ki, csatlakozva egyúttal a nemzetközi programhoz, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra eliminálják a betegséget, ami azt jelenti, hogy a 100 ezer lakosra jutó estek száma nem haladja meg a 4-et.

A WHO az úgynevezett 90-70-90 elnevezésű stratégiája szerint a programban résztvevő országokban:

• a HPV oltást a lányok legalább 90 százaléka kapja meg 15 éves koráig;
• a nők 70 százaléka járjon rendszeresen méhnyakszűrésre, amelyet a 35–45 éves korosztályban legalább két alkalommal HPV-specifikus teszttel végezzenek el;
• azoknak a nőknek a 90 százaléka, akiknél daganatos elváltozást diagnosztizálnak, férjen hozzá a korszerű terápiákhoz.

A gyors intézkedésekhez elengedhetetlen a politikai támogatottság, de az átoltottság növeléséhez, a kezelésekhez való hozzáférés javításához az ellátórendszer megerősítéséhez, valamint a lakosság egészségtudatosságának növeléséhez humán- és az anyagi erőforrások bővítése is szükséges – mondta a főosztályvezető.

Alig 3-4 év múlva, 2028-2030-ra felszámolják a méhnyakrákot Ausztráliában, bár ott 1992-ben tűzték ki célul az eliminációt – hozott példát Tamás Renáta, megemlítve Svédországot is, ahol annak ellenére értek el jó eredményeket, hogy ott alakult ki az oltásellenesség kemény magja, amelynek Európa-szerte hatása lett.

A tavaly áprilisban megalakult máhnyakrák eliminációs bizottság szakmaközi együttműködés, amely a megelőzésben, korai felismerésben kezelésben érintett szervezetek tevékenyégét fogja össze és koordinálja, Müller Cecília országos tisztifőorvos vezetésével. A közel egy év alatt a primer, szekunder és tercier prevenciós feladatok mentén munkacsoportokat alakítottak, és felállítottak egy olyan monitoring rendszert, amelynek indikátotoraival mérhető az egyes folyamatok eredményessége. Egyelőre kérdéses, hogy a hosszú távú működéséhez szükséges forrásokat honnan kapják majd meg, most az NNGYK költségvetéséből biztosítják azokat.

A legfrissebb adatok szerint a 7. osztályos lányok 82 százaléka vette fel a HPV elleni oltást az iskolai kampány során, míg a fiúk 74 százaléka élt a lehetőséggel – sorolta a szakember, hozzátéve, hogy némi átmeneti csend után ismét erősödőben van a hazai oltásellenes csapat, amelynek tagjai többségében tanult, értelmes emberek, akik rengeteg információt – közöttük számos valóban relevánst – gyűjtenek össze, de ennek ellenére tántoríthatatlanok, és semmilyen érvvel nem lehet meggyőzni őket a vakcinák jótékony hatásáról. – Velük nem tudunk foglalkozni, inkább azt a jó néhány százaléknyi billegőt igyekszünk megnyerni magunknak, akik annak alapján döntenek a gyermekeik oltásáról, hogy éppen melyik tábor hangját hallják meg inkább – emelte ki a főosztályvezető.

Az ötévenkénti, HPV-alapú szűrés mellett tette le a voksát a bizottság a 30-65 éves korosztály esetén, míg a 25-28 évesek körében a konvencionális mintavételt támogatják azzal a kikötéssel, hogy nem negatív eredmény esetén történjen HPV-specifikus tipizálás. Mindehhez egészségpolitikai döntés és a laborkapacitások bővítése is szükséges, de egészség-gazdaságtani elemzéssel is alátámasztották a a HPV-alapú szűrés költséghatékonyságát hosszú távon.

A legkevesebb dolgunk az onokológiai, nőgyógyászati és daganatsebészeti ellátással van, mert ezek valamennyi páciens számára biztosítottak Magyarországon – szögezte le Tamás Renáta, aki összefoglalójában azt is elmondta, a betegedukáció erősítése mellett érdemes lenne bővíteni a felzárkóztató vakcinációt is.

A gyógyszeripar és a betegegyesület is elkötelezett az eliminációban

A méhnyak rákos megbetegedéseit 95 százalékban a HPV okozza, a fertőzés azonban védőoltásokkal megelőzhető, így a gyógyszeripari innovációnak elsősorban a nemsemleges vakcinák, valamint a PCR-alapú szűrések során alkalmazott tesztek fejlesztésében van döntő szerepe – mondta Kovács-Borbás Veronika egészségügyi közgazdász az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) képviseletében, hozzátéve, hogy a HPV elleni védőoltás tudományos áttörést jelentett, hiszen nemcsak a fertőződéstől véd, de egy daganatos megbetegedés prevenciójában is szerepe van.

Magyarországon évente 70 ezren élhetnének az oltás lehetőségével, amivel 27 ezer méhnyakrák és 12 ezer haláleset lenne megelőzhető az Európai Unió 27 tagállamában. A magas átoltottság nemcsak az egyén, hanem a gazdaság számára is fontos tényező, hiszen az egészségügyi költségek terén megtakarítást eredményez a kevesebb műtét, kezelés és onkológiai terápia nyomán, de a szűrések száma is csökkenthető. A betegségterhet mérsékli, hogy magas átoltottság esetén az életen át tartó hét szűrés helyett három is elegendő lehet.

Míg a kezdetekkor 2 komponensű oltóanyag állt rendelkezésre, a ma alkalmazott készítmény már 9 összetevőből áll, de – mint a META tudományos ülésén kiderült – Kínában már dolgoznak a 14 és 16 komponensű oltóanyagon is.

Az erőteljes lakossági egészségértés-fejlesztésre hívta fel a figyelmet előadásában Nagy-Tóth Ildikó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke. A betegegyesület – amely tagja a méhnyakrák eliminációs bizottságnak – országszerte 22 Mályvavirág ponton igyekszik támogatni a prevenciót, és betegútmenedzsmenttel is segíti az érintetteket. Célcsoporjukba már nemcsak a nők, hanem a férfiak és a gyerekek is beletartoznak, előbbiek számára indították el a Kardvirág programot, míg a Mályva Tinik projektjükkel a 12-13 éves korosztályt igyekeznek megszólítani a közösségi oldalakon. Létrehozták a a stophpv.hu oldalt is, ahol nemcsak a betegek jutnak fontos információkhoz, de egy zárt felületen a szakma számára is összegyűjtik a legfrissebb, témához kapcsolódó publikációkat.

A HPV öntesztek alkalmazhatóságát a svéd Karolinska Intézettel közös projektben vizsgálták, amelyben 1000 nőt kérdeztek arról, mennyire elfogadott az öntesztelés, illetve azt, hogy az otthoni, vagy segítséggel végzett mintavételt preferálják-e inkább.

Erőre kaphat a védőnői méhnyakszűrés?

Az öntesztelés segítésében lehetne szerepe a védőnőknek is – derült ki Tamás Renáta szavaiból, aki arra emlékeztetett, a kompetenciával rendelkező területi védőnők számára kötelező feladat a méhnyakszűrés. Míg 2015-16-ban szép eredményeket hozott az EFOP-VEKOP finanszírozással megvalósuló védőnői méhnyakszűrési pilot, ám a háttérintézmények éveken át tartó, permanens átszervezése, valamint a védőnői szolgálatok központosítása nyomán gazdátlanná vált a program, amelyet idén az NNGYK és az Országos Kórházi Főigazgatóság közösen vett gondozásba.

A népegészségügyi célú méhnyakszűrést 2013-ban sorolták a területi védőnők feladatai közé, többek között az ehhez szükséges kompetenciák megszerzését biztosította a „Komplex népegészségügyi szűrések” elnevezésű kiemelt projekt. 2017 novembere és 2018 márciusa között a kormányhivatalok vizsgálták a védőnői méhnyakszűrés bevezetésének tapasztalatait, ez idő alatt (2017. II. félévétől) szünetelt a védőnői méhnyakszűréses meghívólevelek postai kézbesítése, és a védőnők sem kapták meg a szűrendők listáját.

Az egykori rend máig nem állt helyre, aminek következtében drasztikusan visszaesett a védőnői méhnyakszűrések száma, annak ellenére, hogy egyébként az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állt.

Tavaly a méhnyakszűrés díjazására 480 millió forintos keretet szánt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, amelyre azonban csak kevés szolgálat szerződött, így a rendelkezésre álló pénznek csupán a töredékét használták fel. Tavaly a legtöbb, 43 védőnő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vállalkozott helyben a minták levételére, míg a Pest megyeiek közül egy sem. Az NNGYK főosztályvezető a szerdai tudományos ülésen a Tolna megyei jó gyakorlatot hozta példaként, ahol a mentorvédőnő és a vármegyei szűrési koordinátor szoros együttműködésének köszönhetően 12 védőnő újrakezdte a szűrést, és néhány héten belül további 17 kolléga kapcsolódik a programba.