Ráfizetnek a kórházak, ha ellátják a betegeket
Tárgyalásokat kezdeményeznek az egészségügyi szervezetek a MÁK-kal a bérszámfejtéssel kapcsolatban, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak pedig azt magyaráznák el, hogy az egészségügy speciális ágazat – derült ki többek közözött a Magyar Kórházszövetség XXVIII. Kongresszusának csütörtöki rendezvényein.
Száztizenhat bekezdésben sorolta az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE), hogy mi a probléma a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerrel (KIRA), a levelet január közepén küldték el a Magyar Államkincstárnak (MÁK), azonban az állami hivatal főosztályvezetője, Lengyel Ferencné azt mondta, csak múlt héten találkoztak azzal. A másfél milliárd forintos, uniós támogatással létrehozott szolgáltatással, amelynek öt éves fenntartását és üzemeltetését vállalta a kormány, számos probléma adódott a novemberi bevezetés óta. Késlekedő kifizetések, értelmezhetetlen, negyven oldalas leporellókon kiadott fizetési jegyzékek, az intézmények felé olvashatatlan formában közölt adathalmazok, duplán terhelt munkaügyisek és bérszámfejtők a kórházakban – sorolta a problémákat Molnár Attila, az EGVE vezetője a MÁK képviselőjének, aki egyébként előadásában arról beszélt, hogy többszöri egyeztetések voltak a KIRA bevezetése előtt az intézményekkel, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, ami mindenkinek megfelel. Lapunknak azonban többen is úgy nyilatkoztak, hogy a megbeszéléseken megfogalmazott kéréseket végül figyelmen kívül hagyták az elektronikus bérszámfejtési rendszer felállításakor.
Miközben Lengyel Ferencné szerint a jelzett problémák egyéniek, akik korábban is elektronikus rendszert használtak, zökkenőmentesen álltak át a KIRA használatára, és az intézmények kellene módosítaniuk az ügyvitelen a problémamentes felhasználás érdekében, a hozzászólásokból és a termen olykor átfutó morajból úgy tűnt: a jelzett hibák generálisak. Egyébként az EGVE jelölt elnöke, Törökné Kaufmann Zsuzsanna a MedicalOnline-nak azt is elmondta, a 116 bekezdésből álló hibagyűjteményt mindössze nyolc intézmény panaszaiból állította össze január elején, a lista azóta is bővül, mert az ellátóktól folyamatosan érkeznek az észrevételek.
Egyéni, intézményenkénti tárgyalásokra nincs lehetőség, azonban ha a szervezetek összeállítanak egy szakértői csoportot, a MÁK kész tárgyalni a szükséges változtatásokról – mondta végül a kincstár főosztályvezetője. A kongresszus számviteli blokkjának elnöke, dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója azt ígérte, hogy tagintézményeik között köröztetni fogják a felvetett kérdéseket, egyben mihamarabbi egyeztetést sürgetett a KIRA-ról, így csatlakozva az EGVE januári kezdeményezéséhez.
A rendszerhibák árát fizetik a kórházak?
Közbeszerzés mellőzése, nem megfelelően értékelt beszerzések, és a szerződések jogalap nélküli meghosszabbítása – leginkább ezek miatt a szabálytalanságok miatt vitte Közbeszerzési Döntőbizottság elé az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azoknak a kórházaknak az ügyét, amelyeknek 2008 és 2013 közötti gazdálkodását tavaly vizsgálták a számvevők. A döntőbizottság eddig közel nyolc millió forint bírságot szabott ki, azonban dr. Bűrös László ügyvéd a kongresszuson tartott előadásában azt mondta, a szankcionált kórházak további kiadásokra számíthatnak. Ugyanis az ügyeket polgári peres eljárás keretében gördítik tovább a bíróságokhoz, ahol a szabálytalanul megkötött szerződések értékének 10–15 százaléka szabható ki büntetésként. Az alperesek maximum a büntetés mértékének jogalapját vitathatják majd, ám a perköltségek is az intézményeket terhelik. A bírósági eljárásokban nagy különbségekre számít a szakember, mert egyelőre nincs az ilyen ügyeknek kialakult gyakorlata, és bár a két szerződő fél, a kórház és a beszállító együttesen áll az ítészek előtt, a beszállítók védekezhetnek azzal, hogy ők csak megrendelést teljesítettek.
A Közbeszerzési döntőbizottság egyébként az ÁSZ több bejelentését is érdemi vizsgálat nélkül utasította el, mert a kezdeményezés nem felelt meg az alapkövetelményeknek, ugyanis a számvevőszék, mint kezdeményező nem minden esetben tartotta be az eljárásjogi szabályokat. Bűrös László ezért azt javasolta az intézményeknek, hogy ha ÁSZ-vizsgálatot kapnak, valamennyi dokumentumot – jegyzőkönyvben rögzítve – egyszerre zúdítsák a számvevőkre, ugyanis ebben az esetben az eljáró hatóság nem hosszabbíthatja meg a vizsgálat megkezdésétől számított 30, illetve az újabb eljárási szabályok szerint 60 napos bejelentési határidőt minden alkalommal, amikor újabb iratokat kér be a vizsgált intézménytől.
Számos kórházi közbeszerzést egyébként a rendszerhibák miatt kénytelenek mellőzni az intézmények, az egyik neuralgikus pont a gyógyszerbeszerzés, a vényköteles szereket ugyanis nehéz specifikálni és közbeszerzés alá illeszteni. A közbeszerzések lefolytatását sok esetben az intézmények államosítása késleltette, ilyenkor a betegellátás biztosításának érdekében kénytelenek voltak a kórházak korábbi szerződéseiket meghosszabbítani.
Egyedül viszi a balhét a kórház
A tulajdonost és a fenntartót nem, csak az intézményeket hibáztatta a számvevőszék a feltárt szabálytalanságok miatt – mondta Sásdi Antal, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Főigazgatója az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) közbeszerzési szekciójában. Lehetetlen elvárásokat is megfogalmaz az ÁSZ, amely szerint a kórházaknak például azokat a gyógyszereket is közbeszerzési eljárás keretében kellene megvásárolniuk, amelyeket háromévente legfeljebb csak egyszer, speciális betegeknél, esetlegesen használnak.
Aki vizsgál bennünket, nem tudja hogyan működünk – jegyezte meg dr. Svébis Mihály, az MKSZ új elnöke, legalábbis ez derült ki számára a számvevőszéki jelentésből, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójaként nemrégiben kapott kézhez az. Egyébként a vizsgálat kezdetén felvetette a számvevőnek, hogy az intézmény tulajdonosát is vizsgálják-e, amire az volt a válasz, hogy azt nem tehetik.
Az ÁSZ vizsgálat, a közbeszerzések és államháztartási törvény problémáit érzik az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) is, ám azon túl, hogy a neuralgikus pontokat jelzik az államtitkárságnak, nem tehetnek túl sokat, hiszen a kórházfenntartó nem törvényalkotó – jegyezte meg dr. Izsák Anita, az ÁEEK közbeszerzési igazgatója.
A folyamatos rendszer-átalakítások közepette nehéz megfelelni a szabályoknak – jegyezte meg az ETOSZ-t képviselő Ascsillán Endre, aki szerint lehet, hogy az ÁSZ-vizsgálatok most lehetőséget adnak a szabályok átgondolására. Hangsúlyozta azt is, hogy az új közbeszerzési szabályok, amelyek értelmében nemcsak a legjobb ár, hanem a szolgáltatások minősége is döntési szemponttá válik, teret nyitnak az innovatív technológiák előtt az egészségügyben. Mint mondta, ha drágul is a beszerzés, hosszú távon mégis megtakarítást jelent, és a költséghatékony feladatellátást segíti az egészségügyben.
Egyeztetést kezdeményez az MKSZ az ÁSZ, az egészségügyért felelős államtitkárság, a kórházfenntartó, valamint a döntőbizottság bevonásával annak érdekében, hogy valamennyi résztvevő számára világossá váljon, milyen problémákat jelentenek a közbeszerzések az intézmények számára, rávilágítva a betegellátók speciális helyzetére, ahol sok esetben a szabályok maradéktalan betartása a betegek gyógyítását tenné lehetetlenné.
