Kórházi fertőzések: a közhely sok, a tény még mindig kevés

Érdeklődéssel követik a tárcánál a tavaly október óta hatályos, módosított jogszabálycsomagnak a hatásait, amelynek az ágazatvezetés egyik kiemelt célját, a kórházi fertőzések számának visszaszorítását kellene szolgálnia – derült ki az IME egészségügyi szaklap szerdai infekciókontroll (IC) konferenciáján. Csányi Endre Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár az országos tisztifőorvostól remélt tájékoztatást az IC-rendelet egy éves hatásairól, az évfordulón ő maga inkább azt mesélte el újra, miként változott a területre vonatkozó szabályozás.

Bár az IC szakma már a rendelet megjelenésekor jelezte, hogy az abban foglalt feladatok végrehajtásához több pénzre lesz szükség, a tavaly október óta több ízben beharangozott, az „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” című pályázatot végül csak idén májusban írták ki. Csányi Péter most arról számolt be, hogy az IC feladatok végrehajtásához biztosított, összesen 2,2 milliárd forintra 40 szolgáltató nyújtott be igényt. Bár az intézményeknek legfeljebb 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázat július végén lezárult, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egyelőre nem végzett a benyújtott anyagok értékelésével, így a kórházak az IC rendelet megjelenése után egy évvel sem jutottak még hozzá az Európai Szociális Alap és a magyar költségvetés által együttesen biztosított forráshoz. Egyébként a közép-magyarországi régióban csak az országos intézetek pályázhattak a pénzre, így a főváros és az agglomeráció 3,5-4 millió lakosának ellátását zömében végző budapesti kórházaknak nem jutott a plusz pénzből.

Országos IC és antimikróbiális rezisztenciacsökkentő programon dolgoznak a tárcánál – derült még ki a helyettes államtitkár előadásából, ám ennek részleteiről semmit nem árult el. A szakmai konferencia résztvevői bizonyára értékelték volna a tárcánál tíz hónapja tartó munka eredményeit, hiszen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere már tavaly december elején bejelentette, hogy az antimikróbiális nemzeti cselekvési terv már véglegesítésre és végrehajtásra vár. A részleteiben egyelőre ismeretlen programban foglaltak megvalósításával kapcsolatban mindenesetre nem adott túl sok bizakodásra okot Csányi Péter megjegyzése, miszerint annak végrehajtása során figyelembe kell venni a jövő évi költségvetés által biztosított mozgásteret, így a nagyobb fejlesztési tervek megvalósítására inkább csak 2021-22-ben van esély.

Ellenőrzés helyett önkéntes bevallás

A tavaly októberben bevezetett, új IC-szabályozás hatásait még nyilvánvalóan nem igazolnák a 2018-ra vonatkozó Nemzeti Nosocomiális Survillance Rendszer (NNSR) adatai, a tavalyi év nosocomialis infekcióit összesítő dokumentum egyelőre nem érhető el az NNK honlapján, bár lapunk úgy tudja, ha késve is – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően –, még ebben a hónapban közzéteszik azt. Így ennek adatairól nem, viszont egy, a WHO IC indikátorai mentén végzett, önkéntes bevalláson alapuló, tavalyi felmérés adatairól beszámolt a konferencián Müller Cecília, országos tisztifőorvos.

A 101 kórház – amelyből 29 fővárosi, 72 pedig vidéki volt – nyolc kérdéskörben 71 kérdésre válaszolt, IC szintjüket négy kategóriába sorolták. Elégtelen eredmény nem született, alapszinten két intézmény teljesített, amelyek közül az egyik a maximálisan elérhető 800 pontból mindössze 285-öt ért el. A közepes szintet 51 szolgáltató ugrotta meg, míg 47 a haladó kategóriába került. A felmérés adataiból kiderült többek között az is, hogy a kórházak 69 százalékában alkalmaznak multimodális stratégiát, ám ezek 69 százaléka nem tartalmaz ellátási csomagot, és ellenőrző listát. Az arányok javítását szolgálják a tisztifőorvos módszertani levelei a négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés – érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések (VÁF), hólyagkatéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, lélegeztetéssel összefüggő pneumóniák, műtéti sebfertőzések – megelőzésére. A felmérés rámutatott arra is, hogy az intézmények 6 százalékának nincsenek világosan meghatározott IC célkitűzései.   

Bár az NNK idei munkatervében kiemelten szerepel az IC feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a konferencián a hozzászólásokból kiderült, hogy a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainál ehhez egyszerűen kevés a szakember.

Hiány stratégiában, szakemberben, visszacsatolásban

Csatákat néha nyerünk, de még az sem biztos, hogy nyerésre állunk – fogalmazott előadásában Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai vezetője, aki hangsúlyozta, népegészségügyi szempontból is vezető problémát jelentenek a nosocomiális infekciók. A problémák mélyére mutat, így az NI-k visszaszorítását célozza az ötévente kötelező európai pont-prevalencia vizsgálat (PPV), amelyet tavaly szeptember 25-e és október 20-a között végeztek valamennyi aktív fekvő, és hosszú ápolási idejű intézményben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által koordinált vizsgálat jó helyzetképet ad az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakoriságáról, és az antimikróbiális szerek alkalmazásáról. Bár a PPV az adatok országok szerinti összehasonlítását – az ellátási különbségek miatt – nem feltétlenül teszik lehetővé, kiindulópontként szolgálhatnak ahhoz, hogy merre kell indulnunk itthon annak érdekében, hogy mérsékeljük az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számát.

A nosocomiális infekciók teljes felszámolása irreális elvárás, ám a prevenciót szolgálja az intézményi IC teamek felállítása, a képzés erősítése, az evidenciákon alapuló mutatók összegyűjtése a tényekre alapozott munka érdekében. Bár a tavaly megjelent IC rendelet ezeket igyekezett rendezni, a megfelelő IC tevékenységet hátráltatja a szakemberek közötti együttműködés hiánya, és a páciensközpontú szemlélet helyett a szolgáltató központúság, és a visszacsatolás hiánya – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy a stratégiaalkotás mindennek az alfája és ómegája, így szükség van egy IC szakmapolitikai programra, amelynek meglétét rendelet is előírja.

Nagyot kellene viszont előrelépni az IC humánerőforrás fejlesztésében, mert bár az új rendelet a 400 ágy feletti szolgáltatóknál előírja még egy kórházi epidemiológiai munkatárs alkalmazását, ezzel nagyon messze vagyunk attól a nemzetközi ajánlástól, amely szerint 100 ágyanként javasol egy szakembert.

Magyarországon 8,1 liter alkoholos kézfertőtlenítő jut 1000 ápolási napra, ami messze elmarad az uniós átlagtól – jelezte Oroszi Beatrix, ahogyan azt is, hogy nem sikerült javítani Magyarországon a WC-vel és kézmosóval felszerelt egyágyas kórtermek arányán, ami jelenleg 6 százalék, ami azt mutatja, hogy az izolációs kapacitásokat fejleszteni kell.

Itt az új OIAB

Szükség van antibiotikum stewardship programok kidolgozására, ebben Oroszi Beatrix szerint segítséget jelent, hogy az intézményi infekciókontroll és antibiotikum bizottságok mellett (IIAB) újjáalakult az országos bizottság is.

Míg korábban a mindenkori tisztifőorvos volt az országos infekciókontroll és antibiotikum bizottság elnöke, a posztra – a tavaly módosított rendelet értelmében – a miniszter nevez ki vezetőt, ahogyan további tagokat is delegál a grémiumba. A bizottság éves, és ad hoc jelentéseket készít a tárcavezetőnek, aki dönt annak elfogadásáról és nyilvánosságra hozataláról.

Mint azt a MedicalOnline megtudta, két ülése is volt az elmúlt negyedévben az OIAB-nek, a miniszter a bizottság elnökének dr. Szilágyi Emesét nevezte ki, aki korábban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztályának is volt vezetője, a titkári posztot pedig dr. Dánielisz Ágnes tölti be, aki korábban járványügyi főosztályvezető is volt az OTH-ban.