Sinkó Eszter: Ennyire szétesett állapotban még soha nem volt az egészségügy
Ha egy polimorbid, idős beteg állami kórházba kerül, imádkozni kell, hogy kijöjjön onnan – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász - elemző a Nagy Magánpraxis napon, ahol az is kiderült, hogy hatékonyságnöveléssel igyekszenek ellensúlyozni a kiadásaik brutális növekedését a magánszolgáltatók.
Tavaly még menekülő utat jelentett a magánegészségügy azoknak, akiknek volt megtakarításuk, ma már ez a kapu bezárulni látszik, hiszen jelentős forgalomcsökkenésről számolnak be a magánszektor szereplői – mutatott rá a közellátás fénytöréséből szemlélve a privát szférát Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának dékánhelyettese. Az egészségügyi közgazdász szerint a túl sokáig (idén februárig) fenntartott átlagfinanszírozás „bebetonozta” az állami szolgáltatásokat, és bár a szakrendelők teljesítménye mára elérte a 2019-es bázisév 90 százalékát, a kórházak többsége még mindig nem vette fel a ritmust.
Míg tavaly a magánellátók azért lobbiztak, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) fogadja be a kapacitásaikat, ma már ez nem éri meg, hiszen a direkt béremelések összege – hiába ígérte ezt az egészségügyért felelős államtitkár – egyelőre nem épült be sem a HBCS-be sem a Német-pont értékbe, így az ellátások díjtételei nagyon alacsonyak – magyarázta Sinkó Eszter, megemlítve azt is, hogy a 2300 milliárd forintos gyógyító-megelőző kasszából 911 milliárd forintot fordítanak a bérekre.
A betegek nem férnek hozzá az állami szolgáltatásokhoz, ha valahogyan mégis „becsúsznak” a rendszerbe, akkor sem biztos, hogy a megfelelő ellátást kapják. Előretörtek a kórházi fertőzések, ha egy polimorbid, 70-80 éves beteg bekerül a fekvőbeteg ellátásba, „imádkozni kell, hogy épségben kijöjjön onnan” – festette le a közellátás helyzetét az egészségügyi közgazdász, aki szerint az elmúlt 30 évben még soha nem volt ennyire szétesett állapotban az egészségügy.
A paraszolvencia kivonása nyomán látványosan omlott össze az állami rendszer, és nem volt szerencsés az sem, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslata nyomán egységesen emelték az orvosbéreket – jegyezte meg Sinkó Eszter. Ehhez a gondolathoz csatlakozva Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az infláció és a reálbér növekedés nyomán kevesebb a műtétszám az állami intézményekben, és a közellátásból való kiábrándulás mellett a paraszolvencia kivezetése is „hajtja” a magánellátást.
Míg Sinkó Eszter azt hangsúlyozta, hogy ki kell alakítani a magán és a közellátás együttélésének szabályait, hiszen két párhuzamos egészségügyi rendszer nem tartható fenn, addig Végh Attila a biztosítók térnyerésében látta a megoldást.
– A magánszektorban a kapitalizmus elvei érvényesülnek, a profit pedig hatékonyságösztönző. Ugyanakkor a politika tart attól, hogy a magánszolgáltatók „lerabolják” az államot, pedig vannak eszközök a kordában tartásra. Ne csak a „zsebből fizető” piac nőjön, hanem legyenek az álam által adókedvezménnyel támogatott kockázatközösségek, akkor szélesedhet a magánellátási paletta is.
Az elmúlt egy évben számos új, professzionális szolgáltatást vezettek be a magánszolgáltatók, sokan a komplexitás irányába léptek, és az árak sem szabadultak el túlzottan, ami a betegeknek kedvez. Ugyanakkor a befektetők már kevésbé jó évet zártak, hiszen áraikban nem tudták érvényesíteni azt a brutális költségnövekedést, amit a forintromlás, az energiaárak és az orvosi fizetések emelkedése generált – elemezte az elmúlt egy évet Végh Attila, hozzátéve, hogy úgy a köz- mint a magánellátásban transzparenciára lenne szükség. – Tegyük ki a nosocomiális infekciók, a betegbiztonsági, mortalitási és gyógyulási mutatóinkat, hogy a számokat bárki kedvére elemezhesse. Most csak a külsőségeket tudjuk értékelni, az ellátás minőségét nem – szögezte le az igazgató.
Hatékonyságnöveléssel az áremelés ellen
Míg korábban mind több magánszolgáltató igyekezett kórházat nyitni, ez ma már nem „biznisz”, a bevételek csak szoros költségmenedzsmenttel tarthatóak, jegyezte meg Végh Attila, és erről tanúskodtak a megszólalások a konferencia második kerekasztala mellett is, ahol Fábián Kálmán, az Emineo Magánkórház stratégiai igazgatója azt mondta, azok a magánellátók, amelyek fekvőbeteg ellátást is biztosítanak, nagyobb visszaesést tapasztalhattak az elmúlt egy évben, mint a csak járóbetegeket fogadók.
Jó lenne, ha nem kreatívan, hanem szabályozottan tehetnénk hatékonyabbá az ellátást, ebben segíthetne, ha felülvizsgálnák a több évtizedes minimumfeltételeket – fogalmazott Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport vezérigazgatója, aki hozzáfűzte azt is, az elmúlt egy-másfél évben nemcsak a háttérszolgáltatások ésszerűsítésével, a költségek szabályozásával, hanem a hatékonyság növelésével igyekeztek elkerülni az áremelést. Több szakmában is aktívan kísérleteznek azzal, hogy egy orvos egyszerre 3-4 szobában dolgozik, csak orvosi munkát végez, a betegekkel a szakdolgozók foglalkoznak többet. Orvosidőben ez óránként 3-4 percet jelent, ami költségoldalon sokat javít.
Akciók helyett dinamikus árazást vezettek be az Emineo Magánkórházban, amelyet egy algoritmus végez annak függvényében, hogy milyen egy adott orvos rendelésének a telítettsége – számolt be Fábián Kálmán. Bár a páciensek nehezen fogadták el a rendszert, de egy fél év elteltével azoknál az – újonnan érkező és/vagy fiatal – orvosaiknál is sikerült 80-90 százalékos telítettséget elérni, akiknél korábban ez mindössze 30-40 százalék volt. A fekvőbeteg ellátásban egyre nagyobb az igény a részletfizetésre, és míg korábban erre személyes megbeszélés alapján adtak lehetőséget, most gyors és jogszerű hitelképesség vizsgálattal minősítik a pácienseket.
A Budai Szemészeti Központ régóta biztosít részletfizetést, de Nagymihály Attila orvosszakmai vezető tapasztalatai szerint a kamatkörnyezet kedvezőtlen változásai miatt csökken ez iránt a kereslet. Megjegyezte azt is, hogy a profitabilitás mérséklődésével számol, mozgásteret a kataraktaműtétek területén érzékel, amit az állami ellátás milyensége és a várólista hossza határoz meg.
2017-2022 között megnőtt az akvizíciók száma, most csökkenni látszik – mutattak rá a piaci mozgásokra a szakértők. Míg Karli Péter, a Heal Partners tranzakciós tanácsadó cég tulajdonosa és ügyvezetője az iparági környezet változásaival magyarázta a vevői érdeklődés megcsappanását, Kolodzey Zoltán, az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogásza arról beszélt, van mozgás a piacon, de jellemzően azoknál, ahol az eladó rendelkezik vízióval a tranzakciót követő időszakra is.
Átstrukturált beruházások
Nehéz év volt, radikálisan változó gazdasági környezet, a recesszió hatását a kereslet csappanásában is érzékelték a szolgáltatók, amit tovább terhel a magán- és közellátás tisztázatlan viszonya – számolt be Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója. A bizonytalan gazdasági és egészségpolitikai környezet Sas Andrea, a Maternity Magánklinika cégvezetője szerint is problémákat okoz, hiszen „nem tudjuk, holnap milyen rendelet jön ki, amihez alkalmazkodnunk kell”.
A több lábon állás lehet a túlélés záloga Kovács Róbert, a Semmelweis Kft. ügyvezetője szerint. Míg az előző években biztos bevételt jelentett a nemzetközi sportversenyeken nyújtott egészségügyi szolgáltatás, a kiesést most éppen egy kínai város egészségügyi kampusza megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséből pótolják.
Több beruházást kellett elhalasztania vagy átstrukturálnia a szegedi Noé Egészségközpontnak Bagi Károly ügyvezető igazgató beszámolója szerint, és a Maternity is arról döntött, hogy bezárja a szegedi klinikáját, mert a működtetés napi szintű felügyelete nélkül veszteséget termelt. Elhalasztották és kisebb léptékűre szabták a budapesti, Királyhágó úti beruházásukat is.
Míg Bagi Károly úgy fogalmazott, hogy „meg kell küzdeni minden egyes orvosi óráért”, Sas Andrea azt említette, hogy muszáj a magánszolgáltatóknak versenyezniük az állami fizetésekkel, Kovács Róbert szerint pedig hosszú távon a szféra működését és működőképességét a szakdolgozói létszám fogja meghatározni.
Top30 legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben |
A Top30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány november 10-én, a Magyar Tudományos Akadémián közzétette a Top30-as listát: Bartók János (UNION Biztosító) Dr. Babai László (Prima Medica Egészségközpontok) Dr. Börzsei-Knoll Veronika (Emineo Magánkórház) Dr. Csermely Gyula (RMC Clinics) Dr. Csernavölgyi István (Budai Egészségközpont) Dr. Fábián Lajos (TritonLife Csoport) Fábián Gergely (TritonLife Csoport) Gurney Anita (Duna Medical Center) Haraszti Péter (TritonLife Csoport) Dr. Hupuczi Petronella (Maternity Magánklinika) Dr. Karai Gábor (Teleadoc) Dr. Kirschner András (Swiss Medical) Dr. Kollár Mihály (Istenhegyi Magánklinika) Kovács Antal (Doktor24 Csoport - Da Vinci Magánklinika) Kovács Tamás Attila (OTP Egészségpénztár) Lancz Róbert (Doktor24 Csoport) Leitner György (RMC Clinics) Lévai Richárd (Synlab) Dr. Mári Róbert (Wáberer Medical Center) Dr. Papik Kornél (Dr. Rose Magánkórház) Dr. Rékassy Balázs Schaub Erika (Generali Biztosító) Dr. Sinkó Eszter (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ) Dr. Skorán Ottó (Doktor24 Csoport) Straub Fanni (FoglaljOrvost.hu) Dr. Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ) Dr. Szőnyi György (G1 Intézet) Dr. Váradi Péter (Prémium Egészségpénztár) Dr. Vasas István (Kardirex Egészségügyi Központ) Dr. Végh Attila |