Október közepén dönthet a kormány Takács Péter programjáról
Október közepén lehet kormánydöntés az egészségügy új stratégiájáról – mondta a területért felelős államtitkár, de a béremeléssel kapcsolatban rendkívül óvatosan nyilatkozott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán Siófokon.
Amit nyáron ígértem, azt tartom is – mondta Takács Péter a mintegy egy órás felszólalásában, amelynek során kitért arra is, hogy folyamatos a szakmai párbeszéd a szakmai kamarákkal, ahol úgy az aktuális problémák, mint a stratégiai tervek is napirenden vannak.
A stratégia összeállt, ami a tárcaközi egyeztetéseket követően október közepén kerülhet a kormány asztalára – tett ígéretet a szakpolitikus, hozzátéve, hogy emiatt a bérekkel kapcsolatban még nem tud mint mondani. Annyit azonban megígért, hogy előterjesztésében azt fogja javasolni a kabinetnek, hogy ne nyíljon tovább a bérolló az orvosi és szakdolgozói fizetések között, és jelezte: erre egyértelmű a kormányzati szándék is.
– Mindenki azon dolgozik, hogy a szakdolgozók többet keressenek, és amennyiben sikerül az Európai Unióval megállapodásra jutnunk, akkor erre sokkal nagyobb lesz az esély – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg „a gazdasági realitás” sok mindent meghatároz.
A szakdolgozókat érintő terveit 3 fő célkitűzésben foglalta össze Takács Péter:
- pályaorientáció és utánpótlás
- szakdolgozói kompetenciák bővítése
- életpályamodell kialakítása.
Gyakorlatorientált képzési rendszer kialakítására tesz javaslatot az ágazatért felelős minisztérium, fókuszálva arra, hogy a nagy kórházakat érdekeltté tegyék a tanulók fogadásában, „behúzva” a középkorú, nagy tudással és tapasztalattal rendelkező rétegeket az oktatásba.
Az utánpótlás biztosítására 5-6 éves távlatokban gondolkodnak, az általános iskolák végzőseit célozva. Államilag szerveznék és támogatnák a MESZK által már elkezdett munkát, amelynek keretében elkötelezett és jó kommunikációs képességekkel felvértezett szakdolgozók az „ápolás nagyköveteiként” járják az oktatási intézményeket, népszerűsítve a hivatást.
Ismét nekifutnak a szakdolgozói kompetenciabővítésnek, amivel már 2017-18-ban próbálkozott a szakpolitikai irányítás, ám akkor az orvosszakmai lobbin elbukott – folytatta Takács Péter. Álláspontja szerint a koronavírus-járvány egyik pozitív hozadéka, hogy az orvoskar nyitottá vált ebben a kérdésben, mert az egyetemi diplomás szakápolók kiemelten álltak helyt a Covid időszakában. Hasonlóan jól szerepeltek a kiemelt kompetenciájú ápolók a Hajdú-Bihar megyei ügyeleti pilotban is, ahol a lakosság rendkívül elégedett volt a mentőtisztek és az APN-ek munkájával.
Labor- és képalkotó-diagnosztikai beutalót, meghatározott körben pedig receptet is írhatnának ezek a magasan képzett szakemberek – említette meg a tervezett többletkompetenciák között a szakpolitikus, hangsúlyozva, hogy a többletfeladattal több felelősség is jár.
A szakdolgozói életpályamodellt úgy kell kialakítani, hogy az ápolói hivatás vonzó legyen a fiatalok számára – folytatta Takács Péter. Bár első helyen a bérek rendezését említette, arra emlékeztetett, hogy a szakdolgozói átlagkereset jelenleg 545 ezer forint, ami a 2015-ös fizetés 2,5-szerese, igaz, ezért 200 óránál többet kell dolgozniuk a kollégáknak. Az orvosi fizetésekhez arányosított szakdolgozói béremelésben gondolkodnak, a kétosztatú rendszer helyett a kompetenciáknak megfelelő, sávos rendszert terveznek kialakítani, amelyben megjelenik a magasan képzett APN-ek magasabb juttatása is.
A Magyar Államkincstár adatai szerint most 75 jogcímen fizetnek ki valamilyen béren felüli juttatást a szakdolgozóknak, ezzel szemben az államtitkárság pótlékrendszere mindössze 3 fő csoportra épülne, és ezek mindegyikét az E-Alapból finanszíroznák:
- az elvégzett munka mennyisége;
- a dolgozó egyedi kvalitásai;
- a munkaadó által meghatározott pótlék.
A szakdolgozói életpályamodell elemei között a szakállamtitkár megemlítette az ösztöndíjakat, az otthonteremtési és lakhatási támogatásokat, az utazási, üdülési kedvezményeket, a család- és időskori támogatási programot. Mint fogalmazott, a szakmai szervezetek által javasolt elemek között számos olyan van, amelyet be is fognak vezetni.
A szakpolitikus beszámolójában ismét előkerült a munkaruhaprojekt, amelyen – beszámolója szerint – már dolgoznak az Országos Kórházi Főigazgatóságon. (A munkaruha, védőruha kérdéséről már 2016-ben is hosszas egyeztetések folytak a kollektív szerződés tárgyalásai során.)
Az államtitkár expozéjában több ponton is megerősítette a MedicalOnline korábbi beszámolóját, amelyben az ágazati stratégia egyes pontjait elemeztük. Többek között elmondta, mindaddig fenntartják az átlagfinanszírozást, amíg a kormány dönt a „teljesen új ágazati finanszírozási rendszerről”.
