A tüdőbetegségek hazai terhe nem csak pulmonológiai kérdés

A tüdő egészségét az egész életút során számos hatás alakítja – hívta fel a figyelmet előadásában Bogos Krisztina, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. A dohányzás mellett a légszennyezés és más környezeti ártalmak is jelentős szerepet játszanak a légzőszervi betegségek kialakulásában, miközben a COPD, az asztma és a tüdőrák továbbra is komoly betegségterhet okoz. Külön problémának nevezte a COPD aluldiagnosztizáltságát és azt, hogy a pandémia után sem állt vissza a korábbi diagnosztizált betegszám. A magas kórházi terhelés mellett különösen aggasztónak nevezte a nők tüdőrákos megbetegedéseinek kedvezőtlen tendenciáját.

Az alacsony dózisú CT nem önmagában álló vizsgálat, hanem egy teljes szűrési program része, amelyhez célcsoport-meghatározás, utánkövetés és minőségbiztosítás szükséges – összegezte Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) diagnosztikáért felelős igazgatója. A HUNCHEST-programok tapasztalatai azt mutatják, a veszélyeztetett csoportba tartozók elérése okoz nehézséget.

Edukáció és szabályozás a dohányzás visszaszorításáért

A dohányzás és az új típusú nikotintermékek piaci előretörése került fókuszba a konferencia kerekasztal-beszélgetése során. Demjén Tibor dohányzás-visszaszorítási szakértő szerint az e-cigaretták, a hevített termékek és a nikotintasakok új szabályozási és prevenciós kihívást jelentenek. Kiemelte az iskolai megelőzés fontosságát, és azoknak az üzeneteknek a kivédését, amely a fiatalok számára a dohányzás kevésbé veszélyes alternatívájaként mutatja be az újfajta dohánytermékeket.

A kormány egy szélesebb prevenciós palettában gondolkodik, amelynek egyik fontos eleme lehet a dohányzás visszaszorítása – derült ki Buga László, az Egészségügyi Minisztérium fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára szavaiból. – Nagyon erős a lobbi, de nagyon erős a mi akaratunk is – fogalmazott az új nikotintermékekkel kapcsolatban, és hozzátette, szakmai szinten az OKPI már megkezdett programjait vinnék tovább.

A dohányzás káros hatásai ne elszigetelt üzenetként jelenjenek meg, hanem egy egészségesebb életmód részeként – vázolta a prevenciós terveket az államtitkár, aki szerint olyan átfogó életmódképet kell felmutatni, amelyben az egészséges táplálkozás, az alvási szokások vagy az alkoholfogyasztás is helyet kap.

Gyorsabban hozzáférni az innovációhoz

A tüdőrák kezelésében az elmúlt évtizedben jelentős javulást hozott a molekuláris diagnosztika, az immunterápia és a célzott kezelések megjelenése – emlékeztetett Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.

Az új terápiákhoz való hozzáférés ugyanakkor nem minden esetben tart lépést az innovációval. A méltányossági kérelmek lassúsága a mindennapi betegellátásban is problémát jelent, a szakma ezért gyorsabb befogadást támogatna, akár úgy is, hogy első lépésként jól meghatározott, nagy kockázatú betegcsoportok férjenek hozzá hamarabb egy-egy új kezeléshez, majd a hazai eredmények alapján szülessen döntés a szélesebb finanszírozásról.

Több innovatív terápia válhat finanszírozottá, hogy kevesebb betegnek kelljen egyedi méltányossági eljárásra várnia – reflektált a szakpolitikai tervekről szólva Buga László a panaszokra.

Most vagy soha!

Egy új kormányzati ciklus elején nagyjából egy-két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy nagyobb horderejű, akár adópolitikai intézkedéseket is át lehessen vinni, ezért most van szükség a szakmai, akadémiai és kormányzati szereplők szoros együttműködésére – mondta Joó Tamás, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese. A jövedéki adó és más pénzügyi eszközök alakításánál a költségvetési szempontok mellett erősebben kellene megjelenniük a népegészségügyi céloknak, de lehetőséget lát a dohány-kiskereskedelmi rendszerben keletkező részletes adatok kutatási felhasználásában is.

Ezzel szemben Demjén Tibor arra figyelmeztetett, hogy ezekből az adatokból a teljes fogyasztás nem olvasható ki, hiszen csak a legális piacot mutatják, ezért szükségesnek tartja, hogy a forgalmi adatokat rendszeres lakossági, különösen felnőtt- és ifjúsági felmérésekkel egészítsék ki.

Betegutakból egészségügyi adat

A mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználásának nemcsak technológiai feltételei vannak, a jogi, etikai, adatbiztonsági, kiberbiztonsági és finanszírozási kérdéseket is rendezni kell, mielőtt a mindennapi betegellátás részévé válik – hívta fel a figyelmet Joó Tamás. Buga László ehhez kapcsolódva már nem egy-egy mesterségesintelligencia-alkalmazásról, hanem az egészségügyi digitális rendszer átalakításáról beszélt. Elképzelése szerint a betegutakat olyan módon kellene követni, hogy látható legyen, a beteg mikor lépett be az ellátásba, hol és mennyit várakozott, milyen minőségű ellátást kapott, és hol alakult ki késés.

A betegútadatokat idővel a finanszírozással is össze lehetne kapcsolni. Ha az ellátási lánc szereplői számára látható és mérhető, hogy mennyire gyorsan és eredményesen viszik tovább a beteget, az államtitkár szerint ösztönzőket is lehet rendelni a jobb működéshez. Ez egyben arra is lehetőséget teremtene, hogy ne csak országos statisztikákból próbálják megérteni az ellátás problémáit, hanem egy-egy beteg útján keresztül is azonosítható legyen, pontosan hol és miért veszít időt a rendszer.

Ennek egyik eszköze lehet a regionális ellátás újraszervezése, amelynek előkészítését a térségi kapacitások feltérképezésével már több szakmában megkezdték annak érdekében, hogy a hiányok mellett azt is lássák, mely intézmények képesek egy-egy nagyobb régió ellátását összefogni, hol érdemes bizonyos ellátásokat koncentrálni.

Több feladat maradhatna az alapellátásban

A feladatok tudatos megosztása az alap- és a szakellátás között sokat javíthatna a most fennálló rendszer működési anomáliáin – derült ki Vajer Péter háziorvos előadásából. Az SE Családorvosi Tanszékének minőségbiztosítási vezetője európai példákkal mutatta be, hogy a stabil COPD-s betegek gondozása számos országban döntően az alapellátás feladata.

Ehhez azonban nem elegendő egyszerűen több feladatot adni a háziorvosoknak – szögezte le. Szükség van megfelelő képzésre, szakdolgozói kapacitásra, minőségbiztosított spirometria-hozzáférésre, külön finanszírozásra, valamint gyors szakorvosi konzultációs és beutalási lehetőségre. Magyarországon rövidebb távon a háziorvosi hatásköri lista és a szakmai irányelvek összehangolása, a világos betegutak kialakítása, az e-beutalók tartalmi követelményeinek meghatározása és a Krónikus Betegségmenedzsment Program újragondolása jelenthet előrelépést.