Emberközpontú ellátórendszer kialakításán dolgozik az OKFŐ

Hiba azt gondolni, hogy a magyar lakosság egyre romló egészségi állapotán a kórházak fognak változtatni, abban csak az egészségtudatosság növelése hozhat javulást. Ezekkel a szavakkal nyitotta a három napos konferencia nyitó blokkját Jenei Zoltán, országos kórházi főigazgató a tapolcai rendezvényen. Úgy vélte, valamennyi szereplő számára a legnagyobb kihívás most az, hogy a meglévő erőforrásokból legyenek képesek maximális szolgáltatást nyújtani a lakosság számára. Ennek érdekében az OKFŐ az alábbi feladatokat határozta meg a következő időszakra:

• népegészségügyi programok folytatása;
• kórházak szakmaszerkezeti optimalizációja;
• irányító intézmények betegútszervezési képességeinek erősítése;
• az egynapos ellátások felfuttatása;
• a járóbeteg-ellátás kubatúrájának fejlesztése a helyreállítási alap forrásaiból;
• várólista szabályok, szünetelő ellátások és minimumfeltételek felülvizsgálata;
• a magán- és közellátás együttműködési lehetőségeinek kiaknázása.

Az egészségnyereség növelése áll az egészségpolitika fókuszában, ebben vállal kohéziós szerepet az OKFŐ, amely rendszerszervezettséget teremt a szolgáltatók között, ezzel növelve a hatékonyságot – tért át a részletek ismertetésére Szondi Zita, alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettes.

A magyarok sokszor és sokat fordulnak orvoshoz, de nem biztos, hogy a megfelelő helyen és időben. Erre utalhat, hogy mindeközben a megelőzhető okok miatti, és a kezeléssel elkerülhető halálozási arány egyaránt magas, míg az előbbiben az egészségtudatosságnak, az utóbbiban az ellátórendszernek van szerepe.

A „beteg és emberközpontú ellátás” a hozzáférés javításával érhető el, az OKFŐ területekért felelős igazgatóságainak feladata, hogy mindenki ott jusson ellátáshoz, ahol az számára a legmegfelelőbb – vágott bele az egyes részterületekért felelős szervezeti egységek feladatainak részletes ismertetésébe Szondi Zita.

Stabilan működik az új ügyeleti rendszer

Okozott nehézségeket az új alapellátási ügyeleti rendszer elindítása, ám mára immár stabilan működik a rendszer, a szerződéskötési hajlandóság érezhetően növekedett – nyitott az aktualitással az OKFŐ helyettes vezetője. Hangsúlyozta, hogy mindössze kétszer hat órányi ügyeletet kell kötelezően teljesíteniük a háziorvosoknak abban az esetben, ha az ügyeletet máshogy nem tudják kiállítani. Az ügyeleti rendszer működtetését 2024. február végéig átmeneti szabályok mentén szervezik.

A praxiskezelés mellett 2028-ig gondolják újra a körzethatárokat az OKFŐ alapellátási igazgatóságán, annak érdekében, hogy a praxisok méretgazdaságosan és így hatékonyan működhessenek majd. Jelentős csomag készül az igazgatóságon, amely egy koordinátori hálózat létrehozását és a kompetenciák rendezését szolgálják.

Költözhetnek az egynapos sebészetek

A vármegyei irányítási modell kialakítása és folyamatos fejlesztése áll a szakellátási igazgatóság munkájának fókuszában, de a részegység végzi a személyes közreműködői szerződések felülvizsgálatát is – folytatta Szondi Zita, megjegyezve azt is, hogy ennek nyomán mérlegelték a kockázatokat, így lesznek olyan szakterületek, ahol megmaradhatnak ezek a foglalkoztatási formák. Ugyanakkor ahol ez nem különösen indokolt, ott az egészségügyi szolgálati jogviszony fenntartását priorizálják. Elmondta azt is, a személyes közreműködői jogviszonyban foglalkoztatottak száma csökkent az elmúlt évben, az OKFŐ az engedélykérelmek 62 százalékát hagyta jóvá tavaly július óta.

Nem megfelelően szervezettek az ellátások, átláthatatlan, hogy a beteg hogyan kerül a szakellátó intézményekbe, ahol ugyancsak rendkívül magas a betegellátások száma – mutattak rá az igazgatóság nemrégiben befejezett, adatszolgáltatáson alapuló felmérésének eredményei.

Az egynapos ellátásokat elsősorban a városi kórházakba telepítenék, mert úgy tapasztalták, számos rendelőben alacsony színvonalon végzik ezeket a műtéteket.

A laborok nyomában a dialízis és a radiológia

Egységes elektronikus vizsgálatkérő lapokkal találkozhatnak hamarosan a betegeket laborvizsgálatra beutaló házi- és szakorvosok is – jelezte a főigazgató helyettes, aki szerint a most meglehetősen heterogén nevezéktan és beutalók, a követhetetlen laboreredmények indokolják a nemzeti laborhálózat felállítását. Az ütemezésről annyit árult el, hogy november elejéig – amikor az OKFŐ kizárólagos tulajdonában álló NOLD Kft. átveszi a rendszer szakmai és módszertani irányítását – országosan felmérik az eszköz- és humánerőforrás-állományt, a reagens-volumeneket. Ennek nyomán derül majd ki, mely pontokon szükséges beavatkozás annak érdekében, hogy a laborszolgáltatások működése javuljon. Jelezte azt is, hogy abban a 4-5 intézményben, ahol magánszolgáltató végzi a labortevékenységet, átmeneti időszakra lehet számítani, mert közbeszerzést kell lefolytatni az eszközállomány tekintetében.

A humán reprodukciós igazgatóság hatékony működését igazolja, hogy négyezerrel nőtt az IVF beavatkozások száma – mondta Szondi Zita, mindezt az egységes adatszolgáltatással, a szakmai protokollok fejlesztésével sikerült elérni, bár eredményességi mutató még nincs.

Az ellátórendszer megerősítésének érdekében vizsgálják még a dialízis ellátás és a nagy értékű radiológiai ellátások központosításának lehetőségét is – zárta a főigazgató helyettes.

Védőnők, ápolók, népegészségügy

Már látszanak a kollegiális mentorrendszer létrehozásának eredményei – szögezte le előadásában Bábiné Szottfried Gabriella, az OKFŐ népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese. A rendszer bevezetését megelőző felmérések rámutattak, hogy szükséges a már meglevő védőnői feladatok újragondolása. A gondozásból kimaradó életszakaszok tekintetében számos jó gyakorlatot ismertek meg, ám ezek országosan nincsenek rendszerbe szervezve.

Jelenleg 53 fő mentor védőnő állt szolgálatba a megyékben és városokban, de egyelőre nincsen egységes irányítása az 5063 területi, iskolai és kórházi védőnőnek, akik 2200 különböző munkáltató alá tartoznak. Az egységes rendszer kialakítását célozza, hogy július 1-jétől az OKFŐ átveszi az önkormányzatoktól a területi védőnőket, és a vármegyei irányító intézményekhez rendeli őket. Az iskolai védőnők 2024. január 1-jével csatlakoznak az új, egységes irányítású rendszerhez.

Az ápolás jövőjét befolyásoló tényezők között a napi ápolási munkát megkönnyítő Ápolás Támogatási Rendszer bevezetését említette meg Bániné, hangsúlyozva, hogy az ÁTR-rel növelhető a betegbiztonság, rögzíthető a valós idejű ápolási tevékenység, jól követhetők a betegállapot paraméterei.

Az ápolók utánpótlásról szólva beszélt arról is, a jövőben 16 többletpontra számíthatnak a felsőfokú ápolóképzésre jelentkezők abban az esetben, ha segédápolóként, műtősegédként, vagy más hasonló munkakörben dolgoztak legalább heti 32 órában a felvételit megelőző évben. Kihívást jelent a Z-generáció megszólítása, amelynek tagjai számára legfontosabb szempontok a munkavállalás során az alapbér, a rugalmas munkarend és munkavégzés, a kiszámítható időbeosztás, az érdekes és kihívást jelentő munka. Mint a főigazgató helyettes fogalmazott, olyan gyakorló- és munkahelyeket kell teremteni, ahol a fiatalok is jól érzik magukat, ezért toleráns, nyitott és támogató környezetet kell biztosítani számukra, ha biztosítani akarjuk a generációváltást az ápolásban.

A főigazgatóság népegészségügyi feladatai közül kiemelte a szűrőbuszok átvételét, amelyek 10 vármegyei irányító intézményhez lesznek kihelyezve. Mint beszámolt róla, folyamatban van a járművek műszaki felmérése, az első hat szűrőbusz májustól azokban a régiókban teljesít majd szolgálatot, ahol rosszak a lakosság egészségi mutatói, illetve betöltetlenek a háziorvosi körzetek.

A Magyar Kórházszövetség XXXV. konferenciájának OKFŐ blokkjában mutatkozott be Miklovicz Zoltán informatikai főigazgató-helyettes, aki országjáró roadshow-ra készül, közös gondolkodásra hívva az intézmények vezetőit.

A Magyar Kórházszövetség közgyűlésének állásfoglalását ITT olvashatja