Hálapénz: részben megújul a MOK Etikai Kódexe is

Plakátkampányt indított keddtől a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Az ország 167 kórházban összesen négyezer plakáton hirdetik: március 1-je óta hálapénzmentes a magyar egészségügy, csúszópénzt adni és elfogadni egyaránt bűncselekmény – jelentette be a szervezet elnöksége kampányindító háttérbeszélgetésén. Lénárd Rita, a MOK alelnöke a tisztuló egészségügy első lépésének nevezte a paraszolvencia megtiltását, azonban azt is hangsúlyozta: önmagában a tiltás nem hatékony, ezért döntöttek a plakátkampány mellett, amelynek első darabjai az Uzsoki utcai Kórház falaira kerültek fel.

A többség erős bizakodással szemléli a paraszolvencia kivezetését, a tabu lassan az lesz, ha valaki csalódott a hálapénz betiltása miatt – fogalmazott Máté-Horváth Nóra, a MOK Budapesti Területi Szervezet IV. számú Etikai bizottságának elnöke azt követően, hogy felidézték, 2015 márciusában alapította meg az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportot Lovas András aneszteziológus és Álmos Péter pszichiáter. Már az év decemberére elkészült az a nyílt levél, amelyet 750, nevét és arcát nyíltan vállaló kolléga írt alá a paraszolvencia kivezetéséért felszólalva, és míg korábban sem a kórházakban, sem a lakosság körében nem beszéltek a hálapénzről, a téma néhány hónap alatt a közéleti diskurzus részévé vált – emelte ki a háttérbeszélgetésen Lovas András.

Változnia kell a lakosság attitűdjének is, a betegeknek meg kell értetniük, hogy a hálapénz csupán hamis biztonságérzetet ad – mondta a plakátkampány kapcsán Kincses Gyula, a MOK elnöke. A kamara célja, hogy általánossá váljon az egészségügybe vetett bizalom, ehhez azonban transzparencia, és valós indikátorok alapján monitorozott teljesítmény- és minőségi mutatókra van szükség.

Nem kérnek a próbavásárlásból az orvosok

Bár az ellentétes vélemények hangosabbak, Álmos Péter, a MOK alelnöke úgy vélte, az orvosok többségének véleménye találkozott a kamara két évvel ezelőtt hivatalba lépett vezetésének céljaival. Ezt igazolja szerinte a legfrissebb, randomizált, reprezentatív felmérésük eredményei is. A kérdőívet kitöltő szakorvosok fele kizárólag állami kórházban és szakrendelőkben, alkalmazottként, 20,4 százalékuk vállalkozóként dolgozik. A válaszadók 7,2 százaléka a magán és a közellátásban egyaránt részt vesz, míg 6,1 százalékuk kizárólag magánellátónál tevékenykedik. Rezidensek, fogorvosok és alapellátók a kutatásban nem vettek részt.

Míg az orvosok többsége egyetért azzal, hogy a hálapénz korrupció, a trend megfordul a próbavásárlásokkal kapcsolatban: a lebuktatásra irányuló módszerekkel nem tudnak azonosulni a kollégák – ismertette Álmos Péter az eredményeket. Ezek az eljárások még azoktól is idegenek, akik nem hálapénzes szakmákban dolgoznak – jelezte.  Egyelőre az orvosok 16 százaléka érzi úgy, hogy megszűnt a hálapénz, 36 százalékuk úgy véli, mérséklődött. Négyszázaléknyian viszont úgy válaszoltak, hogy nem történt változás ezen a területen.

Bizonytalanságot teremtett az orvostársadalomban az új jogviszonyról szóló törvény, amelynek hibáit folyamatosan igyekszik korrigálni a köztestület – vezette fel a felmérésben firtatott másik témát az alelnök. Javult, vagy jelentősen javult az anyagi helyzete a válaszadók 44 százalékának, míg 26 százalékuk nem érzett változást ebben. Mindössze kilenc százaléknyian számoltak be arról, hogy jelentősen csökkent a bevételük az új jogviszony és bértábla bevezetése nyomán.

Az alapbérrel 79 százalék volt elégedett – ismertette az adatokat Álmos Péter, megjegyezve azt is, hogy a törvényben elfogadott alapbér-tábla jellemző az unió más országaiban is, ahol ezekre építik az egyéb ösztönző rendszereket; bár utóbbiak itthon még hiányosak. Az alelnök hozzátette: a magyar orvosok alapbére 2023. január 1-jére éri el a 2019-es osztrák alapbér 55 százalékát.

Egyelőre nem sikerült rendezni az ügyeleti díjakat, ezekkel a válaszadók 47 százaléka is elégedetlen volt. Bár 31 százalékuk arról számolt be, hogy nőtt az ügyeletért kapott összeg, 22 százalékuknál ugyanez kevesebb lett. Az orvosok nettó 9000 forintos ügyeleti órabért tartanának reálisnak hétköznapokra, míg hétvégente ugyanezért 12 ezer forintot várnának el, továbbá differenciáltan határoznák meg az összeget életkor és szakterület szerint. Egyáltalán nem korlátozzák a másodállás vállalásában a válaszadók 75 százalékát, viszont 25 százalék úgy érzi, hogy részben vagy jelentős mértékben beleszól az életébe a jogviszonyról szóló törvény – mutatott rá a felmérés.

Nincs megfelelő súlyú szakszervezet – így reflektált a MOK elnöke a felmérés azon eredményeire, miszerint tagjaik 74 százaléka elsősorban érdekvédelmi feladatok felvállalását várja el a testülettől, míg kisebb részben – főleg az idősebb korosztály – a szakmai képviseletet tartaná fontosabbnak. Az elnök megerősítette, hogy számos javaslatot tesznek a döntéshozók felé úgy a jogállási törvény hibáinak korrigálásával, mint az egészségügy átalakításával kapcsolatban, ám – mint mondta – a tárgyalások az utóbbi időszakban lelassultak.

Változik az Etikai Kódex

Ami eddig az Etikai Kódexben a hálapénzről szerepelt, az „egy elméleti akrobatikus ficam” volt – fogalmazott a MedicalOnline-nak Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke, aki szerint a hálapénz betiltása nyomán „morális nulla kilométerkőhöz” érkeztünk. Elmondta azt is, az Etikai Kódex hálapénzre vonatkozó részét teljes mértékben módosították, és a MOK novemberben tartandó küldöttközgyűlése elé terjesztik.  Eszerint az orvos akkor is etikai vétséget követ el, ha ráutaló magatartást tesz arra, hogy hálapénzt vár, de még a látszatát is kerülni kell annak, hogy bármi, bármilyen módon befolyásolta a beteg a sorsát; mérlegelve akár a törvény által engedélyezett mértékű ajándék elfogadását is – mondta Hegedűs Zsolt.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a most is érvényben lévő Etikai Kódex alaphangja tökéletes, ám nem élő és nem gyakorlatias. A későbbi módosítások nyomán egy olyan dokumentum születhet, amely az etikai bizottsági tagok számára is lehetővé teszi, hogy egy átláthatóbb, tisztább döntési mechanizmus működjön.

Máté-Horváth Nóra azt is elárulta, sok etikai bejelentés érkezik a kamara illetékes bizottságaihoz, szerinte tanulságos lenne néhány ilyen ügyet – anonimizálva – nyilvánossá tenni, mert ezek tanulságul szolgálhatnának a kollégák számára is. A MOK elnöksége egyébként elkötelezett abban, hogy az etikai ügyek – jelenleg törvény által korlátozott – transzparenciáján változtasson.