NNSR 2016: egyelőre nincs ok büszkeségre
Hogy számíthatunk-e őszinte, a problémákat feltáró, és azokra megoldást kereső szakmai párbeszédre az egészségpolitikától az elkövetkező nyolc hónapban, azt jól példázza a területért felelős államtitkárság keddi közleménye a múlt héten megjelent Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2016-os eredményeivel kapcsolatban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kórházi fertőzések kapcsán kiemelten fontosan tartja a hiteles tájékoztatást – áll az egészségügyi államtitkárság közleményében, amelyben azt is írják, hogy javult a kórházak jelentési fegyelmezettsége, megelőzési gyakorlata és negyedével csökkent az egészségügyi ellátással összefüggő járványok száma.
Az intézmények valóban kevesebb járványt jelentettek, mint egy évvel korábban, de ugyanez volt tapasztalható a korábbi években is. A jelentési fegyelem egyébként évről-évre javul, ám közel sem fedi le a teljes ellátói spektrumot. Míg például 2012-ben 79 kórház jelentett az NNSR-be, tavaly már 92 szolgáltató küldött adatokat, igaz, közel 170 intézményben látnak el betegeket. A jelentés bár kötelező, elmulasztásának nincs következménye, az ÁNTSZ apparátusának évek óta tartó leépítése pedig az ellenőrzést is hátráltatja. Így aztán az intézmények vagy észreveszik a kórházi járványokat és jelentik azokat, vagy nem veszik észre, ezért nem is jelentik. Ám annak sincs következménye, ha detektálják járványt, és nem jelentik. A 2016-os adatok szerint a specifikus járványok bejelentésének aránya nem éri el a 30 százalékot, nagyobb arányú csökkenés itt tapasztalható. Mivel ezzel egyidejűleg a struktúra nem változott, viszont egyre kevesebb infekciókontroll (IC) szakember dolgozik az intézményekben, elképzelhető, hogy, az előző évhez viszonyított 6 százalékos csökkenés annak köszönhető, hogy a járványt nem vették észre, vagy nem jelentették be.
Az egyik leggyakoribb fertőzés, a Clostridium difficile fertőzések (Clostridium difficile infection CDI) Magyarországon a finn és a német adatoknál is alacsonyabb – folytatódik a szaktárca közleménye. Az NNSR-be tavaly 4966, egészségügyi ellátással összefüggő CDI-t jelentettek. A fertőzés incidencija mintegy 3 százalékkal, incidencia sűrűsége pedig 4 százalékkal csökkent, a bejelentett esetszámban 13 százalékos csökkenés mutatkozik: 2015-ben 5754 CDI-t detektáltak. A német és a finn adatokkal való összehasonlítást némileg nehezíti, hogy más mutatókra vetítik az esetszámokat: míg a magyar jelentés tízezer elbocsátott betegre és százezer ápolási napra, a német jelentés száz betegre és ezer ápolási napra, a finn pedig ezer ápolási napra. Ha az nem is igaz, hogy mindkét országot lekörözzük, a bejelentett esetszámaink alapján a hazai CDI incidencia a finn és német között helyezkedik el.
Több kézfertőtlenítő fogy, de nem elég
A bejelentett véráramfertőzések (VÁF) előfordulása az előző évhez képest gyakorlatilag változatlan maradt, míg az MRK fertőzések esetén az előfordulási gyakoriság emelkedése tapasztalható – jegyzik meg a tárca közleményében. Tavaly 3368 beteget érintett a VÁF, amelynek incidenciája (2015: 18,6, 2016: 17,3) és incidencia sűrűsége (2015: 23,3, 2016: 21,3) csökkent, ugyanakkor nőtt a jelentő intézmények (2015: 68, 2016: 73), az elbocsátások és az ápolási napok száma is, ezért a változás nem nevezhető mérvadónak.
Az multirezisztens kórokozók (MRK) incidenciája és incidencia sűrűsége évről évre növekszik 1-2 százalékkal, majdnem valamennyi multodrog-rezisztens kórokozó esetében. Az MRK-k által okozott nosocomialis fertőzések incidenciája 2014-ben 19,4, 2015-ben 20,6, míg tavaly 23,4 százalék volt, az incidencia-sűrűség 2014-16 között mintegy 5 százalékkal emelkedett. A bejelentett fertőzések 28 százalékát a húgyúti fertőzések teszik ki, ezt követik a sebfertőzések, a VÁF, majd a pneumonia. A Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) mellett előretörnek a Gramm-negatív kórokozók is. Miközben az MRK-k okozta fertőzések folyamatos emelkedése a kórház- és kézhigiéné hiányosságaira, a mikrobiológiai vizsgálatok alacsony számára, valamint az egységes antibiotikum-politika hiányára utal, az NNSR-ben a növekedését azzal magyarázzák, hogy „2016-ban országosan jelentősen emelkedett (38%) a mikrobiológiai vizsgálatok száma” – a viszonyítási alapot azonban nem jelölik meg.
Az államtitkárság nem említi meg azt az akár pozitívnak is nevezhető tendenciát, amely szerint az alkoholos kézfertőtlenítő felhasználás általánosan növekedett 2016-ban: összességében csaknem 2 l-rel többet használt el az ellátó személyzet 1000 ápolási napra vetítve, mint korábban. Ez persze nem jelent előrelépést abban, hogy az ECDC adatai szerint még mindig az utolsók között vagyunk alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználásban. A legtöbb alkoholos kézfertőtlenítőszert egyébként az általános sebészeti (13 956 l), az általános belgyógyászati (13 440 l) és az általános gyermekgyógyászati (12 587 l) osztályokon használták fel. Mindez literben ugyan soknak tűnik, de kézfertőtlenítések számában még mindig kevés.
Továbbra sincs nemzeti IC stratégia
A 2016-os NNSR jelentés alapján a kórházi fertőzések tekintetében a helyzet inkább változatlannak mondható – az MRK-k és a VÁF tekintetében kicsivel rosszabb –, de egyelőre semmiképpen nincs okunk büszkélkedni az eredményekkel. A korábbi évek romló tendenciájának nyomán az NI-k visszaszorítására egyelőre nem született nemzeti stratégia, hiába szerepel ennek szükségessége az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control,ECDC) ajánlásában, vagy sürgetik kidolgozását a hazai IC szakértők. Miközben az ágazatért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán gyakorta beszél arról, hogy a betegek szempontjai szerint alakítja az egészségpolitikát, egyelőre nem irányul figyelem arra, hogy csökkenjen az NI-k száma, mint a betegellátás fontos minőségi indikátora, amelyet hatékony IC stratégiával lehet befolyásolni; ám ez az intézményi higiénés minimumfeltételek biztosítása nélkül nem működhet. Bár úgy tűnik, nemzeti IC stratégián egyelőre nem dolgoznak, és az ellenőrzést sem szigorítják, a szaktárca mindazonáltal a módszertani levelek kiadása mellett uniós és hazai forrásokból is igyekszik többet költeni például a dolgozói kézhigiéniára, az ÁNTSZ laborhátterének fejlesztésére, és a betegbiztonság javítására.
A szakpolitika az elmúlt években inkább az egészségügyi háttérintézményi rendszer átszervezésével foglalatoskodott, ami semmiképpen nem kedvezett a következetes szakmai munkának az IC területén. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) jogutódlással megszűnt, és mint Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály az Emmi szervezetébe tagozódott. A főosztály alá tartoznak az OEK egykori operatív osztályai, köztük a korábbi járványügyi, valamint a kórházi-járványügyi osztály. Ide került a dezinfekciós és entomologiai laboratóriumok felügyelete, azonban a mikrobiológiai laboratóriumokat az Országos Közegészségügyi Intézethez (OKI) sorolták, megszüntetve így azt a fontos kapcsolatot, ami az operatív intézkedések hatékonyságát biztosította.
Titkolózás, késlekedés, romló mutatók
A figyelem akkor irányult a hazai kórházakban előforduló NI-ket összesítő NNSR-re, amikor az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi Járványügyi Osztályának akkori vezetője, dr. Böröcz Karolina az Epinfóban arról írt, hogy a hazai szolgáltatóknál a 2011-es és 2012-es évek adatait összevetve megkétszereződött CDI-k száma. A szakember úgy vélte, hogy az egyre szaporodó, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések súlyos járványügyi veszélyhelyzetre utalnak, ezért a nosokomiális infekciók és multirezisztens kórokozók visszaszorítása – a biztonságos betegellátás érdekében – összehangolt kormányzati intézkedéseket kíván. Azonban e helyett az akkor hivatalban lévő, egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós arra hivatkozva, hogy a közölt adatok nem tisztítottak, ezért torzítják a valós helyzetet, megtiltotta az NNSR nyilvánossá tételét. Így a 2012. évi NNSR eredményeket az OEK honlapján nem közölték, igaz, a kórházak „nem nyilvános” megjegyzéssel megkapták azt. A 2013-as NNSR-nek – szakminiszteri rendelet szerint – 2014 szeptemberében kellett volna felkerülnie az OEK honlapjára, ám ez elmaradt. Az NNSR adatait mintegy másfél évig csak a kórházak IC felelősei kapták meg belső használatra, annak ellenére, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló miniszteri rendelet előírja azok nyilvános közlését.
Miután lapunk több ízben is jelezte a 2014-ben hivatalba lépő Zombor Gábornak a közérdekű adatok hiányát, végül több hónapos késéssel, 2015 májusában, e cikkünk megjelenését követően nyilvánossá tették az NNSR jelentéseket. Tavaly ugyancsak a MedicalOnline írása nyomán tették közzé a 2015. évi adatokat is, október elején. Idén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekűadat-igénylést nyújtott be, és pert is kilátásba helyezett annak érdekében, hogy az adatokat megismerhesse a közvélemény. Így került ki végül az OEK honlapjára szeptember végén a tavalyi év adatait összegző jelentés, amellyel kapcsolatban az államtitkárság – ahogyan 2016-ban is – a pozitív kommunikációra összpontosít leginkább a problémák okainak feltárása, ezáltal a kórházi fertőzések visszaszorítása helyett.
(A cikk elkészítésében szakértőként segítségünkre volt dr. Böröcz Karolina, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének járványügyi szakértője, az OEK Járványügyi Osztályának korábbi vezetője.)