Alapdíjemelés – jó lenne mihamarabb ismerni a „második lépcsőt”
Százötvenezer forint helyett 180 ezer forintos alapdíjat ígért Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy televíziós interjúban. A MedicalOnline-nak nyilatkozó intézményvezető szerint a tétel emelése előtt nem maradhat el a konszolidáció, és a kórházak egyéb költségeit is más forrásból kell biztosítani.
Készült olyan előterjesztés az államtitkárságon, amely a betegellátás finanszírozásának első lépéseként az alapdíj jelentős, 30 ezer forintos emelését javasolja – mondta Zombor Gábor egy kereskedelmi televízió politikai háttérműsorában. A MedicalOnline megkeresésére az államtitkárság egyelőre nem kívánt további részleteket megosztani a bejelentést követően, így egyelőre azt sem lehet tudni, mikortól emelnék a díjtételt, ahogyan azt sem, milyen következő lépésekben gondolkodnak a szakpolitikusok. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, dr. Velkey György fontos lépésnek nevezte az alapdíjemelést, amely a rendszer stabilitását alapozhatja meg, azonban csak a jelenleg fennálló adósságállomány konszolidálását követően. Hozzátette azt is, álláspontjukat csak a részletek ismeretében tudják kialakítani, mert kérdésként merül fel a többi közt az is, hogy a béremelés beépítéséről is szó van-e?
Az elmúlt 25 év legnagyobb sikere lenne, ha megvalósulna a 20 százalékos emelés – mondta lapunknak dr. Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, emlékeztetve, hogy utoljára hat évvel ezelőtt emelték az alapdíjat, ez az összeg az intézményi struktúra működtetésére a jelenlegi színvonal megtartása mellett nem elégséges. Azok a kórházak, amelyek felelősen gazdálkodnak, a napi működési költségeiket a megemelt finanszírozás mellett már fedezni tudnák, fontos lépés lenne ez a finanszírozás optimalizálásában – folytatta az intézményvezető. Azonban hozzátette, ezzel egy időben – az államtitkárság terveinek megfelelően – ki kell jelölni a kiemelt kórházakat, amivel megszüntethetőek lennének a párhuzamos ellátások, amelyek fölösleges kiadásokat generálnak a rendszerben.
A díjtétel emelésének csak a konszolidációt követően van értelme, mert a most fennálló adósságállomány nem dolgozható le a megemelt alapdíj mellett sem. A harmincezer forintos többlet nem biztosít fedezetet az amortizációra, az eszközvisszapótlásra és korszerűsítésre sem, ezekre szintén pénzt kell adni a szolgáltatóknak. Korábban egyébként Zombor Gábor is megfogalmazta, hogy a gyógyításra kapott pénzt a kórházaknak teljes egészében a betegellátásra kell fordítaniuk, az azon kívül eső költségeket a fenntartónak kell vállalnia. Bodnár Attila hozzátette azt is, az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának mérséklése érdekében nem halogatható a bérek emelése, a 180 ezer forintos alapdíj erre is lehetőséget ad, azonban lazítani kellene a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megkötöttségein is, mégpedig úgy, hogy az intézményvezetőknek legyen lehetőségük saját hatáskörben dönteni a fizetések emeléséről.
Az idei évi költségvetésben egyelőre nincs nyoma az alapdíjemelés fedezetének – figyelmeztet Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, hozzátéve, az EGVE már 2013-ban javasolta a döntéshozóknak a 20 százalékos emelést. A szakember úgy vélte, 180 ezer forintos alapdíj mellett már teljesíthető lenne a döntéshozónak az az elvárása, hogy nullszaldóval működjenek a kórházak, azonban ahhoz, hogy hosszú távon is tervezni tudjanak az intézmények, jó lenne mihamarabb ismerni a „második lépcsőt”, a hosszú távú elképzeléseket, ahogyan azt is, hogy áprilisban mely adósságelemeket – lejárt határidejűt, vagy valamennyit –, veszi át az intézményektől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
A HBCS pontszámértékének valós költségekhez igazítása, a finanszírozási rendszer „beállítása”, a kódkarbantartás nagy munka, de a finomhangoláshoz is mihamarabb hozzá kell kezdeni – vélekedett Bodnár Attila, aki úgy vélte, nem az intézményeket, hanem a betegellátást kellene finanszírozni, a páciensek igényeihez alkalmazkodva.
