Merre tovább házi gyermekorvosi ellátás?
Eszközbeszerzésről, alapellátási ügyeletről, járványokról, az energiaitalok hatásairól valamint egy új edukációs programról is szó esett a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) keddi háttérbeszélgetésén.
Az összes pályázható eszköz elkelt annak a közel 22 milliárd forintból megvalósuló uniós projektnek a során, amely azt célozta, hogy már az alapellátás szintjén teljesebb körű diagnózis születhessen, és megvalósuljon a definitív ellátás. Az eszközbeszerzési pályázaton a gyermek, a felnőtt és a vegyes praxisok egyaránt indulhattak, és a praxisközösségek mellett az önállóan dolgozó orvosok is részt vehettek – számolt be a háttérbeszélgetésen Havasi Katalin, a HGYE elnöke.
Az eszközök – köztük ABPM és Holter-készülékek, különféle hordozható ultrahang-gépek, hitelesített vérnyomás- és testsúlymérők, gyermekek és csecsemők számára is használható pulzoxyméterek – legnagyobb részét bármely praxis igényelhette. Néhány készülék esetében – például kardiológiai UH – csak azok pályázhattak, akik két vagy több szakvizsgával is rendelkeztek.
Az összes pályázható eszköz elkelt, a praxisok ingyen jutottak az eszközökhöz, bár külön finanszírozási keretet azok használatához nem nyitottak.
Míg a korábbi eszközbeszerzés alkalmával gyakori panasz volt, hogy a berendezések használatához semmilyen oktatást nem kaptak az orvosok, így előfordult, hogy a gépek a rendelő sarkában porosodtak, ezúttal képzés is társul a pályázathoz. Mint a HGYE elnöke elmondta, kapcsolatban állnak például a szakmai kollégium radiológia tagozatával annak érdekében, hogy UH-képzést követően megfelelő színvonalú ellátást biztosíthassanak a betegeiknek.
Bár azt Havasi Katalin is elismerte, hogy a rendelők időnként 85-100 fős betegforgalma mellett kevés idő jut a vizsgálatokra, de az egyes eszközök és gyorstesztek időt spórolnak a betegek számára, akiknek nem kell napokat várnia és utaznia a diagnózis megerősítéséhez szükséges vizsgálatokra.
A pályázat alaptétele volt az is, hogy az eszközök legyenek összeköthetőek a központi medikai rendszerrel, így az azok által gyűjtött hiteles mérési eredmények nemcsak az orvosi munkát segítik, hanem az országos adatbázis bővítéséhez is hozzájárulnak, amelynek nyomán pontosan követhető a kezelések hatékonysága.
Kevés az orvos, sok a beteg: telemedicina és ápolói kompetenciabővítés
A telemedicina térnyerésére számít egyébként a praxisokban is a jövőben a HGYE elnöke, elsősorban azért, mert öt éven belül a házi gyermekorvosok 70 százaléka eléri a nyugdíjkorhatárt, ám mindössze negyvenen lépnek be új szereplőként gyermekorvosok a rendszerbe. Így óhatatlan, hogy növekedni fog a rendeléseket az esetszám, amelyek ellátásában nagyobb szerep jut majd a digitális találkozásoknak.
Számos, nem orvosi feladat lenne delegálható a gyermek szakápolóknak a praxisokban – tanácsadás, lázcsillapítás, nátha kezelése –, a szakasszisztensek kompetenciabővítéséről folynak is egyeztetések a döntéshozókkal. Azonban Havasi Katalin megjegyezte, hogy ha a körzetekben nagyobb számban alkalmaznak jól képzett szakápolókat, azok hiányozni fognak a kórházi ágyak mellől. Így mindenképpen szükséges a létszámbővítés ezen a területen. Ugyanakkor a fiatal orvosok számára vonzóvá teheti az alapellátást, ha az ápolói hatáskörbővítés nyomán a nem orvosi feladatokat delegálni tudják, és nem kell ápolási tanácsadással foglalkozzanak.
Kisebb korrekciókkal beválhat az új alapellátási ügyeleti rendszer
Bár a Magyar Orvosi Kamara tavalyi, nyomásgyakorló akciója – a melyben azt kérték, hogy az orvosok ne csatlakozzanak az új ügyeleti rendszerbe, hogy ezáltal elérjék követeléseiket – megosztotta az orvtársadalmat, és komoly ellenállást szült, de néhány hónap elteltével az ország valamennyi megyéjében felállt egy elfogadható rendszer – összegezte az új ügyeleti rend tapasztalatait az elnök, aki megjegyezte, a havi két ügyelet helyettesítő orvossal is ellátható.
Míg korábban az ország egyes területein egyáltalán nem volt elérhető gyermek alapellátási ügyelet, most megyénként 1-5 ellátási pontot alakítottak ki, ám ezek igénybevételére akkor van szükség, ha a beteg lakóhelyéhez legközelebb eső háziorvosi ügyeletben nem tudják ellátni a gyermeket, és a telefonos gyermekorvosi támogatás sem elegendő. A beteg állapotának megfelelő ellátási szintet telefonos triázzsal állapítják meg, amelyben gyerekorvos is részt vesz.
Havasi Katalin kiemelte, hogy az Országos Mentőszolgálattal jó az együttműködés, a problémák visszajelzésére korrekten reagálnak, és törekednek arra, hogy ezek mentén a szükséges változtatásokat megtegyék.
Támogatnák az energiaitalok forgalmazásának tiltását 14 éves kor alatt
Sem a cukorra, sem a koffeinre nincs szüksége a gyermekeknek, különösen a kiskorúaknak – mondta el a HGYE elnöke, hozzátéve, hogy egyelőre nem a döntéshozóknál szorgalmazzák az energiaitalok betiltását a kiskorúaknál – Romániában egyébként éppen erről döntött kedden a képviselőház –, hanem a szülők figyelmét hívnák fel a veszélyekre.
Amellett, hogy nem ismerjük ezeknek az italoknak a hosszú távú és kölcsönhatásait, a koffein túlzott bevitele súlyos problémákat okozhat. Különösen igaz ez akkor, ha az energiaitalt alkohollal vagy kábítószerrel együtt fogyasztják a gyermekek, ami szívritmuszavart, vagy akár infarktust is okozhat náluk – hívta fel a figyelmet Havasi Katalin, citálva egy amerikai felmérést, amely szerint öt év elteltével másfélszer több gyermek szorult sürgősségi ellátásra energiaital-fogyasztás miatt, és idehaza is előfordult már azonnali orvosi beavatkozást igénylő eset ilyen okból.
A HGYE ajánlása, hogy gyermekkorúaknak a szülő ne adjon energiaitalt, serdülőnél pedig maximum napi egy doboz ital elfogyasztását javasolják naponta. Lapunk kérdésére válaszolva az elnök azt mondta, bár egyesületi álláspont még nincs, ő támogatná akár a forgalmazás tiltását is 14 éves kor alatt, és a 18 év alattiak körében is a nem ajánlott kategóriába sorolná a terméket.
Gyorsan emelkedő, erőteljes járvány
A gyermekközösségekben sokféle, felső légúti panaszt okozó kórokozó – akár 3-4 vírus – kering, amelyek hirtelen emelkedő, erőteljes járványról számolnak be a kollégák, amely a gyermekeknél súlyosabb lefolyású, így több kórházi ellátást indikál – tért át az aktuális járvány-helyzetre Havasi Katalin.
Tapasztalatai szerint a kötelező oltási sort fegyelmezetten beadatja a szülők túlnyomó többsége, azonban az ajánlott vakcinákkal szemben már sok az ellenállás, amit különösen az influenzaoltással nehéz áttörni. A szomszédos országokban dúló, gyermekhalált is okozó szamárköhögés járványokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kötelező oltási sorban szereplő pertussis elleni vakcinát (MMR-oltás) 15 hónaposan kapják meg idehaza a csecsemők, így a HGYE azt javasolja, hogy addig ne utazzanak a gyermekekkel olyan országokba, ahol ez a bakteriális betegség veszélyeztetheti őket.
Bezárhat valaha az „igazolásgyár”?
Az EESZT és a Kréta rendszer összekötése vethetne véget az iskolai igazolások kiadásának – vélekedett Havasi Katalin, aki beszámolt arról, hogy éppen a kollégák véleményét mérik fel a vonatkozó jogszabály szigorítása nyomán. – A két online rendszer összekötésével elérhető lenne, hogy a pedagógusuk a saját informatikai rendszerükben láthatná a kiadott orvosi igazolást, és az adott betegség becsült gyógyulási idejét. Ha emellett a szülő is igazolhat 1-2 napot. Az egyesület javaslatát már döntéshozói szintre is eljuttatták.
Közönségszavazatokat vár és kongresszusra készül a HGYE
Minden családot érintő népegészségügyi programmal pályázott a HGYE a Richter Anna díjra, egy „divatos, de nem szeretett” témával. A „Nem elhízni könnyebb, mint lefogyni” című pályamunkával arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlsúlyos gyermekek felnőttként is küszködnek majd az elhízással, amely számos betegség kockázatát növeli.
A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Életmód ambulanciával közös programmal a HGYE a szülőket segítené a megfelelő étrend és mozgásprogramok kialakításában, pszichológiai támogatást is biztosítva a közösségben gyakran bántalmazott kövér gyermekeknek a jó életminőség elérésében.
Havasi Katalin végül felhívta a figyelmet a HGYE idei, jubileumi Kávészünet konferenciájára is, amelyet május 3-5. között immár 25. alkalommal rendeznek meg Siófokon az Azúr Hotelben. Az alapellátás mindennapi kérdéseivel foglalkozó többnapos, 48 pontra akkreditált tudományos, szakmai továbbképzésen, minden évben több mint 500 házi gyermekorvos vesz részt, az egyesület idén is nagy szakmai érdeklődésre számít, hiszen számos izgalmas, sokrétű és aktuális témát járnak körbe.
