Gyógyul-e a beteg egészségügy?

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter sikerre hangolt expozéját – immár szokás szerint – azzal kezdte, a tárca célja az egészségben töltött életévek számának növelése, ezt szolgálja az öt nemzeti egészségprogram, amelyek tavaly, mindössze egy hónappal az új vezetés hivatalba lépését követően már el is készültek. Kásler Miklós a Gyógyuló egészségügy 2019 címmel megrendezett konferencián ismét hangsúlyozta a népegészségügyi fókuszú szemlélet kialakításának, és az új egészségkultúra meghonosításának fontosságát. Az elmúlt évek sikerei közé sorolta, hogy a kötelező védőoltások számát 12-ről 13-ra emelték, az átoltottság rendkívül magas, és elérhetővé tették a HPV elleni vakcinát is.

A vastag- és végbélrák szűrés tavalyi bevezetésével teljessé vált a populációszinten szűrhető daganatos megbetegedések köre. Kolorektális daganatszűrésre az elmúlt egy évben mintegy félmillió, kockázati csoportba tartozó páciens kapott meghívólevelet, közülük 153 ezren küldtek vissza székletmintát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumába, a kolonoszkópos vizsgálatok során pedig kétszáz daganatos beteget találtak.

Az alapellátás megerősítése továbbra is kiemelt prioritást élvez, itt is a prevencióra és a szűrésekre helyezik a hangsúlyt. A második szakvizsga használatával közelebb jutunk ahhoz, hogy definitív ellátást nyújthassanak a háziorvosok. Az erre fordított tízmilliárd forintnyi pályázati forrásnak köszönhetően immár 900 családorvos dolgozik praxisközösségekben.

Senki nem hitte el, hogy megvalósulhat a sürgősségi ellátás rendbetétele, márpedig január 1-je óta rendezetten működnek ezek az osztályok, ahol csökkent a várakozási idő – folytatta az eredmények sorolását Kásler Miklós, majd megemlítette, hasonlóan nagy sikerrel orvosolták a traumatológiai és az érsebészeti ellátás problémáit, ezek a szakmák többletfinanszírozást is kaptak. Ugyancsak pont került a kórházi fertőzések körül kialakult polémia végére a tavaly ősszel megjelent infekciókontroll rendelettel, az idei NNSR jelentés  is azt igazolja, hogy a magyarországi kórházakban kevesebb a nosocomiális infekció, mint más európai államokban.

A hazai onkológia eredményeit igazolta, és az ország renoméját is növelte az 500 millió forintos kormányzati támogatással létrehozott Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémia – említette az onkológus miniszter, majd az ugyancsak terv szerint rendben haladó Egészséges Budapest programról beszélt, amely a főváros mellett az agglomerációban élők ellátását is magas színvonalon biztosítja majd.

A sikerek sorából nem maradhatott ki a béremelés sem, amely – annak ellenére, hogy a szakdolgozók alapbéremelése megvalósult, a kérdés folyamatosan szerepel az ágazat irányítóinak napirendjén.

Bár korábban a szervezők azt közölték, hogy kérdéseket is fel lehet majd tenni az előadóknak, Kásler Miklós – sürgető kormányzati feladatai miatt – ezekre nem tudott válaszolni.

Száz magyarból 22 véli úgy, hogy jól működik idehaza az egészségügyi ellátás – kezdett a Nézőpont Intézet legutóbbi kutatásának ismertetésébe Mráz Ágoston Sámuel igazgató. Az intézet nemrégiben készült felmérésből az is kiderült, hogy – a magyarok egészégi állapotát vizsgáló, meglehetősen borús statisztikákkal szemben – a megkérdezettek 70 százaléka egészségesnek véli magát.

A pozitívumokról, eredményekről és sikerekről számot adó miniszteri expozé után Mráz Ágoston megfejelte a felsorolást azzal, hogy az orvosok fizetése 2010 óta 2,6-szorosára emelkedett, a magyar egészségbiztosítási csomag sokkal szélesebb körű hozzáférést biztosít az állampolgároknak, mint más európai államokban. Lekörözzük a vetélytársainkat átoltottságban is, ami nálunk 95-99 százalékos. Az elmúlt évek legkomolyabb digitális áttörése volt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér felállítása, amelynek csodájára járnak még a nyugat-európai országok is.

Egészséges munkaerőt vár a gazdaság

Az egészségügyet is felügyelő tárcához hasonlóan a Pénzügyminisztérium is több, egészségben töltött életévet vár, ugyanis a munkaerőhiányt a demográfiai okok mellett az is meghatározza, hogy a rossz egészségi állapot miatt igen alacsony az 55 év felettiek foglalkoztatási aránya. Erről már Banai Péter Benő, államháztartásért felelős államtitkár beszélt, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés feltétele az egészséges munkaerő. A kassza kulcsát felügyelő tárca szerkezeti és szervezeti változásokat egyaránt sürget az egészségügyben, az erre vonatkozó javaslataikat meg is fogalmazták a Versenyképesebb Magyarországért Programban.

Mivel a büdzsé behatárolja a lehetőségeket, a hatékonyságot javító intézkedéseket díjazná a Pénzügyminisztérium, bár a szakpolitikus azt is megjegyezte, hogy az erre irányuló intézkedések olykor nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár a konszolidációról érdemben nem beszélt, azt hangsúlyozta, vizsgálni kell az eladósodás okait, ahol feltárható, ott meg kell állapítani a menedzsment felelősségét is.

Miközben az épületek, az infrastruktúra javítására még a pénzügyi tárca szerint is sokkal több pénzt elbírna, ugyanakkor hiába teljesít kiugróan jól a magyar gazdaság, nincs az a növekedési ráta, amely egy időben biztosít fedezetet a felújításokra, beruházásokra és a béremelésekre. Ez utóbbira egyébként lényegesen többet költöttek, mint bármely más ágazatban, és ez a közszféra azon szegmense, ahol a legtovább, 2022-ig ismert a fizetések emelésének mértéke.

A nagyarányú béremelést az ágazati munkaerőhiány mérséklésének érdekében támogatta a pénzügyi vezetés is, emellett 2010 óta évről évre több pénz jut az egészségügyre, kiemelten az alapellátásra, népegészségügyre, de gyógyszerekre is. A 2020-ra tervezett, az ideihez képest 184 milliárd forintos többlet nominálisan és reálértékben is forrásbővülést jelent az ágazat számára – mondta a szakpolitikus, megemlítve azt is, hogy a tíz évvel korábbihoz képest jövőre 740 milliárd forintos többlettel számolhat az egészségügy, ami 60 százalékos bővülést jelent.

Fókuszban a minőség

Tudjuk az okokat, tudjuk, mit kell tenni, de mégsem tesszük meg. Ezzel a mondattal nyitotta a finanszírozási blokkot dr. Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza. Szerinte a kórházak adósságának rendezésére a menedzsmenteknek és az államnak közösen kell megtalálniuk a megoldásokat, ám szakítani kell a berögzült, ám idejétmúlt gondolkodással. Ezek közé tartozik, hogy a finanszírozás elosztásában ma is az ágyszám a meghatározó, és továbbra is vattabetegekkel pörgetik fel a teljesítményt az intézmények, amelyek eladósodását egyébként globális tényezők is befolyásolják.

A különféle, hátráltató tényezők egyszerre kumulálódnak az intézményekben, úgy a HBCS rendezetlensége, mint az ellátási profilból és az infrastruktúrából eredő hátrányok. Ezt már Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnöke mondta, aki szerint nem halogatható tovább a kódkarbantartás, ami végső soron beteg és beteg között tesz különbséget, miközben ugyanolyan ellátásra jogosult a tüdődaganatos és a vakbélgyulladással operált beteg.

Gúzsba kötve nagyon nehéz táncolni, az intézményeknek – megfelelő ellenőrzés mellett – nagyobb önállóságot kell biztosítani a gazdálkodásban. Az innovatív gondolkodást nehezíti a menedzsmentekre nehezedő adminisztrációs teher, miközben megkerülhetetlen, hogy mérjék és megjelenítsék a kórházak minőségi mutatót – folytatta Velkey György, hozzátéve, hogy azoknál a kórházaknál, ahol jók a minőségi mutatók, mérsékeltebb az adósságállomány is.

Régóta folyik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél az a munka, melynek nyomán minőségi paraméterek is megjelennének a finanszírozásban – mondta Kiss Zsolt, a szervezet főigazgatója, aki egyetértett abban, hogy nem az ágyszámok mentén kell meghatározni a finanszírozást, hanem ellátási feladat és eredményességi mutatók alapján.

Népegészségügy: az életmódi kockázatokat kell mérsékelni

Azt az egészségkultúrát és azokat a folyamatokat erősítjük, amelyek az egészségesebb életmódot és a hatékonyabb betegellátást összefűzik, és ezáltal látványos növekedést érhetünk el az egészségben várható élettartam tekintetében – fogalmazott Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint ezt a célt szolgálják a Három generációval az egészségért pályázat keretében életre hívott praxisközösségek. Az összesen tízmilliárd forintos keretből támogatásban részesülő közösségek – amelyek országszerte mintegy 900 háziorvost érintenek –, konkrét feladatokat vállaltak kardiovaszkuláris és daganatos betegségek szűrésére, gyermekegészségi programok lebonyolítására.

Ahogyan a szakpolitikus, úgy Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem egészségügyi közgazdásza is azt hangsúlyozta, a hazai, vezető egészségügyi problémák túlnyomó többsége az életmódi tényezőkkel függ össze, ám a rossz mutatókért az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonysága is felelős.

Bár az életmódi tényezők javítása érdekében számos kormányzati intézkedés született, mint a népegészségügyi termékadó bevezetése, vagy a nemdohányzók védelméről szóló rendeletek, ám lenne még tennivaló.

Bár vannak elmaradásaink, amelyek orvoslására hosszú távú népegészségügyi intézkedések bevezetésére lenne szükség, az NNK adatai szerint minden mutatónk javul – jegyezte meg a konferencia népegészségügyi blokkjában Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi Központ helyettes vezetője. A szűrőbuszokkal nemcsak a népegészségügyi szűrések minél szélesebb körű terjesztésére, hanem arra is törekszenek, hogy a beteg ne vesszen el a szűrést követően sem.

Minden olyan technika támogatandó, amely a fiatalkori dohányzást háttérbe szorítja – mondta Bodrogi József, egészségügyi közgazdász, felhívva a figyelmet arra, hogy mind a vágott dohány, mind az e-cigaretta kedvezőbb adóbesorolás alatt ál, mint a hagyományos cigaretta, holott immár az utóbbiról is bebizonyosodott, hogy káros az egészségre.

Hatezer nemzeti dohánybolt működik országszerte, a települések 82 százalékban van trafik, amelyek napi forgalma valós időben mérhető – számolt be Esküdt Gábor, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, aki szerint ezek az adatok jól hasznosíthatóak az egészségügyi döntéshozók számára is.

Gyógyító adatok

Az EESZT-t használó orvosok már nemcsak a betegadatokat szeretnék elérni a térben, hanem döntéstámogató eszközrendszert várnának, speciális elemzésekkel – számolt be a felhasználók kívánságairól Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője, mindjárt hozzátéve, hogy nagy valószínűséggel a tér nem is fog ilyen szolgáltatásokat nyújtani. – Jöjjenek, tegyenek minket hasznossá! – szólt a szakember a fejlesztőkhöz, hiszen ugyanúgy kínálnak interfészeket akár elemzőrendszerekhez, ahogyan a háziorvosi, patikai, és kórházi rendszereknek, vagy applikációknak.

Lehetnénk egy kicsit agilisabbak – ezt már Szócska Miklós, az SE EMK igazgatója jegyezte meg, aki szerint „a mostani képességeink és technikai tudásunk képessé tesz minket arra, hogy még több embert mentsünk meg” a térben összegyűjtött adatokra támaszkodva. Megjegyezte azt is, az EESZT a betegellátás finanszírozásában is hozhat változásokat. Szabó Bálint egyetértőleg említette meg, hogy csupán a gyógyszerkiváltási adatok – az e-receptek 30 százalékát nem váltják ki a betegek –, amelyeket az orvos nyomon követhet, számos, korábban feleslegesen elvégzett vizsgálatot válthat ki.