Vastagbélszűrés: visszamenőleg is több pénz jár
Visszamenőleg is megkapják az országos vastagbélszűrési programban résztvevő kolonoszkópos centrumok a szűrésért járó többletfinanszírozást.
A diagnosztikus és szűrőcélú kolonoszkópia finanszírozása közötti különbséget visszamenőleg is megkapják azok az intézmények, amelyek november óta végzik a páciensek műszeres diagnosztikáját – közölte a MedicalOnline kérdésére dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol a szűrőprogram legfrissebb adatairól is beszámoltak.
Széles körben, többszöri egyeztetés volt annak érdekében, hogy visszamenőleg is eljusson a szakemberekhez a pozitív ösztönzés – tudtuk meg az eseményen prof. dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkártól. Mint ismert, a szűrést július eleje óta a járóbeteg-szakellátási tevékenység keretében, tvk-mentesen végzik a programban résztvevő laboratóriumok, amelyek egy-egy vizsgálatért 17.820 forintot számolhatnak el, az összeg 80 százalékát, 14.256 forintot azoknak az orvosoknak és szakdolgozóknak kell majd megkapniuk, akik elvégzik a beavatkozást.
Mivel a szűrőcélú kolonoszkópia finanszírozásáról szóló rendelet csak bő fél évvel a szűrés elindítását követően jelent meg, korábban csak diagnosztikus vizsgálatként tudták elszámolni ezeket, ám lehetővé vált, hogy visszamenőleg is kifizessék a két vizsgálat ára közötti különbséget.
Háziorvosokat még várnak
A vastagbélszűrési program elindítását uniós és hazai forrásokból támogatott „Komplex népegészségügyi szűrések” kiemelt projekt támogatásával 2016 júniusában jelentették be, ám az indulás jelentős késésben volt, emiatt fennált az uniós forrásvesztés lehetősége is. Az emberi erőforrások minisztere tavaly szeptember végén vizsgálatot rendelt el a felelősség teljes körének feltárására.
A közbeszerzés jogi folyamatai okozták korábban a projekt csúszását – válaszolt lapunknak Horváth Ildikó, amikor a vizsgálat eredményeiről kérdeztük. Hozzátette, hogy a késlekedés még a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elődjénél történt, azonban az intézményi átalakulást követően jelentős előrelépéseket sikerült elérni, mostanra pedig felzárkóztak az eredeti tervekhez, és új ötletek is bekerültek a projektbe; így például azok a páciensek is részt vehetnek a szűrésben, akiknek a háziorvosa nem csatlakozott a programhoz.
A közbeszerzések bonyolult adminisztrációs hátterével volt magyarázható a csúszás – erősítette meg az államtitkár szavait a tisztifőorvos, aki szerint az új közbeszerzések már sikeresek voltak. Elmondta azt is, hogy a projektben 51 kolonoszkópos centrum vesz részt, ezek egy részénél lecserélték az elavult eszközparkot, ám a korábban elvégzett országos felmérés alapján erre nem mindenütt volt szükség. Hozzátette azonban, hogy míg a most futó program a szűrés országos beindítását tette lehetővé, az országos kiterjesztés technikai részletein még dolgoznak, de ennek bevezetése során további tornyok beszerzésére is lesz lehetőség – tette hozzá a tisztifőorvos.
Még nyitott a rendszer, továbbra is várják a programba a háziorvosok jelentkezését – jelentette be Müller Cecília. Eddig a praxisok több mint fele csatlakozott a projekthez, 1800 családorvos végezte el a kapcsolódó online tanfolyamot. Mivel olyan körzetekből is érkezett igény a szűrésen való részvételre, amelynek alapellátója nem jelentkezett a programba, kérésre az NNK az érintett célcsoportba – 50-70 év közötti nők és férfiak – tartozó igénylők lakcímére is kipostázza a székletvérszűréshez szükséges egységcsomagot.
Szűrés számokban
Augusztus 23-áig 350 ezer meghívót postázott az NNK az érintett korosztályoknak, közülük 105 ezren küldtek vissza mintát, ezek 8 százaléka volt nem negatív – sorolta az adatokat a tisztifőorvos. – Az elvégzett tesztek 8 százaléka volt nem negatív, a több mint 8000 érintettből eddig 5433 fő kapott beutalót kolonoszkópiára, 4451-en már át is estek a vizsgálaton. Eddig összesen 309 betegnél detektáltak elváltozást, 142 esetben malignitást igazolt a szövettani vizsgálat.
A szervezett népegészségügyi szűrőprogramok rendszerébe harmadikként illeszkedik a most bevezetett vastagbélszűrés, amelynek alapkoncepcióját 1993-ban dolgozták ki – emlékeztetett a sajtóeseményen Horváth Ildikó, hozzátéve, hogy november óta futó projektnek immár 300 ember köszönheti az életét. Elmondta azt is, hogy a kormány célja, hogy a lakóhelyhez minél közelebb juttassa el a szűréseket, így az erre a célra rendszeresített szűrőbuszokon az emlő- és méhnyakszűrésen kívül lehetőség van a székletvérszűréshez szükséges egységcsomagok átvételére is.
A szűrővizsgálat nemcsak az élet meghosszabbítását, hanem a minőségi életévek számának növekedését szolgálja – hangsúlyozta Müller Cecília, aki megjegyezte, a bélrendszerben megjelenő jóindulatú elváltozásoknak is jelentősége van, de ha ezeket a műszeres szűrővizsgálat közben fellelik, egy ülésben eltávolíthatóak, megelőzve a későbbi elfajulásokat. Emlékeztetett, hogy a lakosság átszűrése kétévente történik, így az átlagos kockázatú páciensnél nagy bizonyossággal megelőzhető a daganatok kialakulása.
A gasztroenterológusoknak szívügyük volt a vastagbélszűrés program elindítása, most ebben is európaivá vált az ország, hiszen a betegség szűrése a kontinens szinte valamennyi államában elindult. Ezt már Székely György, az Új Szent János Kórház és Szakrendelő I. Belgyógyászati Osztályának vezető főorvosa mondta, aki arról is beszélt, hogy a tükrözések során száz szűrendő páciens közül 30-nál fedeznek fel valamilyen elváltozást, és nyolcnak mentik meg az életét. A betegek tájékoztatása kiemelten fontos kolonoszkópia előtt, a vizsgálatot a betegek egy része jól tolerálja, másoknál azonban bódítást alkalmaznak a kellemetlenségek elkerülésére, de előfordul, hogy mélyaltatásban végzik el a tükrözést. Az aszpirint, vérhígítót szedő betegnél korábban jelentkezik vér a székletben, így ezek a páciensek jellemzően hamarabb kerülnek vizsgálatra vérző polippal – jegyezte meg a főorvos.
