Jacques Chêneau: Adjunk esélyt a konzervatív kezelésnek!

– Milyen típusú gerincferdülések orvosolhatóak ezzel a konzervatív kezeléssel?

– Növekedésben lévő gyermekek esetében összesen kilenc fajta deformitás gyógyítható a korzettel. Korrigálható többek között az oldalirányú görbület, a rotáció, vagy a bordáknál, illetve jobboldali hasi résznél kialakult ferdülés, amelyek a nehezebben észrevehető elváltozások közé tartoznak. Funkcionális és strukturális problémáknál egyaránt alkalmazható.

– Az ön által fejlesztett eszközzel csak a további romlás akadályozható meg, vagy teljes gyógyulás érhető el?

– Tartós és jelentős korrekció mindenképpen megvalósítható, és elkerülhető a progresszió. Nem túl súlyos esetekben sokszor a teljes gyógyulás is elérhető.

– Milyen életkorban javasolt ennek a törzsorthesisnek a viselése?

– A csontérés időszakában, 2–15 év között a leghatásosabb. Ha azonban a betegnek ezután is problémái, esetleg fájdalmai vannak, meg kell hosszabbítani a korzettviselés időtartamát. Ha túl korán elhagyják a fűzőt, előfordulhat, hogy visszaesés következik be, hiszen a gerincferdülés kisgyermek korban gyorsan rosszabbodhat. Bár egyre gyakrabban az a megállapításom, hogy a növekedés nem mindig ront, sőt, pozitívan is hathat a scoliosisra.

– A gerincgörbület mértéke meghatározó a korzett alkalmazásában?

– A szakirodalom szerint húsz Cobb-fokos eltérésnél még elegendő a gyógytorna, 50 Cobb-fok felett viszont abszolút szükséges fűzőt hordani, ám mindez személytől is függ. Előfordult már, hogy 17 fokos elváltozásnál javasoltam a korzett viselését; azonban ennek a nyolc éves páciensemnek a medence tövénél már volt egy 32 fokos eltérése is, ami gyakorlatilag megszűnt a fűző viselésétől.

– Általában időben észreveszik a gyermekkori gerincferdülést?

– A diagnózis felismerése általában időben megtörténik, csak a kórkép felállítása után szükséges lépések maradnak el sokszor, mivel a betegség ekkor nem okoz fájdalmat.

– Tapasztalata szerint az orvosok inkább túl korán, vagy túl későn javasolják a korzettkezelést?

– Mindkettőre rengeteg példa van, a gyakorlatban nagyjából egyenlő arányban fordulnak elő ezek a hibák. Viszont a kezelés sikerességében döntő szerepe van a betegnek, hiszen a scoliosis súlyosságától függően a páciensnek akár 24 órában viselnie kell a fűzőt. Több kezelés marad eredménytelen a nem megfelelő adherencia miatt, mint azért, mert nem a megfelelő időben rendelik el a fűző viselését.

– Van olyan eset, amikor egyáltalán nem javasolt ez az eszköz?

– Elgondolkoztam ezen a kérdésen, de nem jut eszembe olyan ellenjavallat, ami miatt ne lehetne korzettet viselni.

– Legutóbb két évvel ezelőtt járt Magyarországon. Megfelelőnek látja a scoliosis kezelésének itteni gyakorlatát?

– A módszerem megismerése előtt itt is a klasszikus hibákat követték el, ami a kitérési helyek hiányát jelenti. Ez egyébként nem egyszerű feladat, magam is elkövettem már azt a malőrt, hogy nem hagytam elég szabad teret a mozgásra, és igazítani kellett a fűzőt, helyet hagyva mind a növekedésnek, mind a gerinc korrigálódásának. Ezért nagyon fontos a korzett többszöri próbája a viselés megkezdése előtt.

– Hány átalakítás lehet szükséges a kezelés alatt?

– Háromhavonta ellenőrizni kell, hogy érvényesek-e a beállítások. Ennyi idő alatt is bekövetkezhet olyan mértékű változás a görbületekben, ami a támaszték módosítását teszi szükségessé, mert már nem töltik be a funkciójukat. A módszerem lényege, hogy a scoliotikus törzsön ott alkalmazzunk nyomást, ahol az elődomborodásokat észleljük, és ezekhez képest biztosítsunk kitérési területeket nyílások kialakításával, vagy feltöltésekkel.

– Mind több orvosi szakmában a team-munka biztosítja a kezelés sikerét. A gerincferdülés gyógyítása team-munka?

– Így kellene lennie, de mindig van egy gyenge láncszem a csapatban, amelyet az ortopéd szakorvos, a gyógytornász, az ortopéd műszerész, a gyerek és a szülő alkot. Ha bármely tag hibát vét, az a kezelés sikerének rovására mehet. Lehet ez az orvos, aki nem megfelelő fűzőt rendel, a gyártó, aki elavult nézeteket vall, a szülő, akinek nincs elég ideje, vagy rosszul kezeli a gyerek betegségét, és maga a kis páciens, aki sokszor egyáltalán nem akarja viselni a fűzőt. Ha az orvosi team-munkát nézzük, ott gyakori, hogy a radiológusok hibás becsléssel és kalkulációval küldik vissza a scoliosisos betegeket, pályafutásom alatt soha nem láttam még olyan radiológusi becslést, ami pontos lett volna. Ennek leginkább az az oka, hogy a röntgenfelvételen egy deformált mellkast látunk, tehát a szív például gyakorta nem ott helyezkedik el a felvételen, ahol normál esetben lennie kellene. Innentől kezdve nehéz megállapítani, hogy melyik a jobb és a baloldal, amit ezeken a felvételeken a radiológusok nem jelölnek. Ezért én inkább azt szoktam kérni a radiológus kollégáktól, hogy ne végezzenek semmilyen számítást, majd én megcsinálom.

– A korzett viselése a gyerekeknek lelki terhet is jelenthet. Gyakori, hogy emiatt idő előtt abbamarad a kezelés?

– Valóban lelki megpróbáltatás is, de a sok negatív tapasztalattal szemben van egy nagyon pozitív példám is erre. Két éves páciensemnek, akinek 50 fokos görbülete volt, egyértelműen korzettet kellett viselnie. Azt javasoltam a szülőknek, hogy mondják azt a gyereknek, hogy a fűző egy ajándék. A szülők követték a tanácsomat, így a kisgyermek becsületesen, nagyon jó eredményekkel hordta a korzettet, amelyet négy éves korában kellett cserélni. A kis páciens boldogan fogadta, hogy új fűzőt kap, és kérte, hogy a régit adják oda a kisöccsének. A szülők hozzáállásának döntő szerepe van a kezelésben; jellemzően sajnálják és vigasztalni próbálják a gyereket, amivel a betegségtudatot erősítik benne, megijesztik. Pozitív szemlélet mellet a gyerekek egészen másként reagálnak a kezelésre.

– Megfelelő mennyiségben alkalmazzák a korzetteket a scoliosis kezelésben?

– Szerencsére ma már igen, viszont a gyártási folyamat nagyon összetett, erre kell a leginkább odafigyelni. Azt tapasztalom önöknél, hogy a magyar gyártók nagyon jó eszközöket készítenek. Sokszor a beteg előbb jön rá, hogy már nem jó a fűző, mert ilyenkor kényelmetlenné válik a viselése. A scoliosist első lépésként mindenképpen meg kell próbálni korzett viselésével javítani, hiszen ez az eszköz egyfajta mozgásteret biztosít a páciensnek, míg a műtét fix helyzetet hoz létre, nagy veszteséggel járó beavatkozás, hiszen bordát, vagy akár részben csigolyát is el kell távolítani. A kollégáknak ezért mindig azt javasolom, ha határesettel találkoznak, elsőként a korzettkezelésben gondolkozzanak, és csak végső esetben válasszák a műtétet.