Megismételt országjárás a halogatás jegyében

Bár a szakmai szervezetek évek óta igyekeznek felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy egyre kevesebb az alapellátásban dolgozó, anyagilag sem kellően megbecsült védőnő, mindez csak akkor érte el a politikusok ingerküszöbét, amikor száz szám kellett bontogatniuk azokat a borítékokat, amelyeket személyenként írtak meg nekik az ország védőnői. Ekkor aztán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – a szakmai szervezetek számára is váratlanul – bejelentette: novembertől havonta 33 ezer forinttal több finanszírozást kapnak a szolgálatok, amelyet béremelésre kell fordítaniuk az önkormányzatoknak. Egyúttal azt is közölte, ismét nekifutnak a Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) megalakításának.

Bár többletfinanszírozás már korábban is érkezett az önkormányzatokhoz – legutóbb tavaly augusztusban –, két év alatt mégis száz védőnőt veszítettek a gondozottak. Míg Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke 2015-ben 300 üres védőnői körzetről beszélt, addig Ódor Andrea országos vezető védőnő egy héttel ezelőtt, a védőnők napján azt mondta, az 5324 védőnő 75 százaléka lát el területi védőnői feladatokat – átlagosan 40 várandós anyát gondozva körzetenként –, ám immár 400-an hiányoznak a rendszerből.

Az a kérdés, hogy az NVSZ felállításával orvosolják-e a közel tíz százalékos védőnőhiányt – vélekedett Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki lapunknak azt is elmondta, felmérni azt kell, hogy melyik fenntartói forma szolgálja leginkább a problémák kezelhetőségét. Erre ugyan nem került válasz Ónodi-Szűcs Zoltán védőnők napi beszédében, azt viszont az egészségügyért felelős államtitkár leszögezte, hogy újraszervezik a védőnői ellátást, mert sok szerepkört átadnánk a védőnőknek, akikre a kormány nemcsak egészségügyi feladatokat ellátó szakemberekként tekint, hanem olyan személyekként is, akiknek lehetőségük van bejutni a családokhoz. A kormány egyébként – a már bevezetett védőnői méhnyakszűrés mellett – számos népegészségügyi feladatot is szán még az – ehhez képest – meglehetősen alulfizetett, és adminisztrációval túlterhelt szakembereknek. Lapunk szerette volna az államtitkártól személyesen megkérdezni, hogy milyen lehetőséget látnak az üresen álló körzetek betöltésére, ám erre nem kaptunk lehetőséget, pedig információink szerint a szakmai szervezetek javasolták, hogy a háziorvosi letelepedési támogatás mintájára vezessenek be hasonlót a védőnőknél is.

„Gabi a nyakába veszi az országot”

Ekként fogalmazott Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az M1 egyik műsorában, ahol azzal a Bábiné Szottfried Gabriellával közösen nyilatkoztak, aki 2013-ban  miniszteri biztosként egyszer már bejárta az országot, és egy 10-12 fős szakértői csapattal akkor összeállított egy probléma- és megoldástérképet. Most úgy tűnik, ennek aktualizálására kapott megbízást a Fidesz ex-országgyűlési képviselőnője, akit időközben az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának elnökévé neveztek ki; az nem derült ki, hogy az egykor területi védőnőként is dolgozó Bábiné most kinek a megbízásából, és milyen pozícióban kezd újra majdhogynem ugyanahhoz a munkához.

Júliusban el kell készülnie az átszervezés koncepciójának – mondta Ónodi a védőnők napján. Hogy ebben felhasználják-e a lassan négy éve porosodó miniszteri biztosi jelentést, azt szintén nem kérdezhettük meg az államtitkártól. A MedicalOnline egyébként úgy tudja, hogy Bábiné már ez év elején jelezte Ónodi-Szűcsnek, hogy szívesen a rendelkezésére bocsátja az összefoglalót, amelyet aztán el is juttatott az államtitkárságnak.

Mennyi az annyi?

Az elmúlt években jelentősen emelkedett a szolgálatok finanszírozása, és a kolléganők azt is jelezték, hogy szeretnének az egészségügyi bértábla hatálya alá tartozni. Ennek tükrében kell áttekinteni a jelenlegi helyzetet – magyarázta Bábiné a köztévé riporterének. Eközben Nyitrai Zsolt arról beszélt, hogy az átlagos 220 ezer forintról 380 ezer forintra emelkedtek a védőnői fizetések, mert míg 2010-ben 17, addig idén már 27 milliárd forintot költenek a védőnői szolgálatok fenntartására.

Egy védőnő sem keres havonta 380 ezer forintot, még bruttóban sem, nemhogy nettóban – jelentették ki egyhangúan a lapunk által megkeresett érdekvédelmi szervezetek – még akkor sem, ha az alapfizetéshez hozzászámolják a havi finanszírozási többletekből eredő pótlékokat. Kárpáti Hajnalka 37 éve egy fejér megyei település területi védőnője. Két diplomája után G kategóriába sorolva fizetése néhány ezer forinttal haladja meg a 300 ezer forintot bruttóban, és ebben már benne vannak a finanszírozási többletből eredő pótlékok. A pótlékolással egyébként Varga Andrea védőnő, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnöke szerint az az egyik probléma, hogy kizárólag az alapfizetés a garantált, a külön soron érkező összegek gyakorlatilag bármikor megvonhatók a kolléganőktől.

A jellemző fizetés bruttó 220-230 ezer forint a szolgálatoknál, de például egy pályakezdő védőnő alapfizetése 161 ezer forint, ehhez jön még a területi pótlék – sorolta a számokat Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kabinetminiszter által ígért 33 ezer forintos finanszírozási többlet szuperbruttó, ami azt jelenti, hogy mire ez az összeg eljut a kollégákhoz, néhány ezer forint marad belőle. A MESZK továbbra is azt szorgalmazza, hogy a védőnőket is sorolják az egészségügyi szakdolgozó bértábla hatálya alá, vagy legyen önálló védőnői bértábla.

Ez utóbbit pártolná az ATSZ is, azzal, hogy egyidejűleg a pótlékok rendszerét is át kell alakítani, az ugyanis csak a gondozottak létszámát veszi figyelembe, azt nem, hogy a védőnő milyen körülmények között dolgozik. Így fordulhat elő, hogy az aprófalvas területeken, 2-3 teletelepülést is ellátó, szegregátumokban is dolgozó kollégáknak – egyetlen egészségügyi dolgozóként a környéken – nemcsak családgondozási, hanem egyéb feladataik is vannak, ám az alacsony gondozotti létszám miatt területi pótlékként sokkal kevesebb pénz jut nekik, mint a „fullra járatott” körzetekben. A 2500 fős településen dolgozó Kárpáti Hajnalka szerint is az egységes bértábla szerinti alapfizetésnek, és az elvégzett feladatok arányában meghatározott pótlékoknak kellene kiadniuk a díjazásukat.

Míg korábban több védőnő is arról számolt be, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőtől (NEAK) érkező finanszírozási többletet csak részben, vagy egyáltalán nem utalják tovább bérkiegészítésként a védőnőknek, Gémesi György szerint ez mese. Az ő álláspontja egyébként az, hogy egyszerű jogszabály-módosítással, mindenféle központosítás és államosítás nélkül is megoldható lenne, hogy külön bértábla vonatkozzon a védőnőkre, és a hivataloknak aszerint kelljen elszámolni a fizetéseket.

Valódi megoldások helyett?

Bábiné már ezen a héten útnak ered, Egerben kezd, majd jövő év februárjáig bejárja az ország valamennyi megyéjét, és zártkörű konzultációkon hallgatja meg a védőnőket; ugyanis Nyitrai szerint a szakemberek csak így tudják kendőzetlenül elmondani a véleményüket.

Sok kolléganő félre van vezetve, ugyanis ők azt gondolják, hogy jelentősen javul a védőnők sorsa, ha feláll az NVSZ – vélekedett Kárpáti Hajnalka, aki szerint az államosítással lesz egy újabb hivatal, ami csak viszi a pénzt, és közben a védőnői szolgálatok is a „klikkesített” iskolák sorsára jutnak, ahol sem a tanárok, sem a diákok helyzete nem javult. Arról senki nem beszél – tette hozzá – mennyi lenne az NVSZ költségvetése, ahogyan arról sem, hogy miért adna több finanszírozást a NEAK egy központosított rendszerben? Nincs válasz arra sem, hogy mi lenne az önkormányzati tulajdonban lévő tanácsadók (épületek) sorsa? Szerinte inkább ellenőrizni kellene, hogy az önkormányzatok kifizetik-e a védőnőknek azt, ami jár, és – az ATSZ javaslatához hasonlóan – az elvégzett munka mennyiségét és minőségét kellene díjazni, nem csupán a gondozotti létszámot.

A finanszírozás átalakítása, a területen végzett munka súlyozása lényegesen bonyolultabb feladat, mint egy mamutintézmény felállítása – mondta Varga Andrea, és hozzátette, az ÁNTSZ OTH átalakítása miatt sérült a szakmai felügyeleti rendszer, ami jószerivel már csak az adminisztráció ellenőrzésére korlátozódik a szakmai támogatás helyett, és hiányzik azoknak a szakmai módszertani leveleknek a megújítása, amelyek 5-6-10 éve lejártak.

Mindent vigyen az állam

A legújabb védőnői roadshow-n egyébként már nemcsak a védőnőkkel, hanem a területi önkormányzatokkal is tárgyalóasztalhoz ül Bábiné. Gémesi György szerint az a legfontosabb kérdés, hogy az államosítással jobb lesz-e rendszer, javul-e a szereplők közötti információáramlás, hiszen a település szempontjából csak az a lényeg, hogy jól működjön az adott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy vélte, az alapellátás egységét nem szerencsés megbontani azzal, hogy kiemelik abból a védőnői szolgálatokat, elválasztva a háziorvosi, és különösen a házi gyermekorvosi szolgáltatásoktól. Ha az államosítás a szándék, akkor annak a teljes alapellátásra vonatkoznia kell – hangsúlyozta az önkormányzati szövetség elnöke.

Az önkormányzatoknak semmilyen beleszólásuk nincs az egészségügyi alapellátásba, így az ide tartozó feladatkörök kifejezetten megérettek arra, hogy elvegyék azokat a helyhatóságoktól – vélekedett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki nyomatékosításként hozzátette, sokkal inkább ezt a feladatot kellett volna elvonni tőlük, mint bármely másikat, amit az utóbbi években elveszítettek.

A védőnők egyszer már csalódtak, amikor a 2013-ban összehívott fórumok után nem kaptak választ a kérdéseikre, és az akkor megfogalmazott javaslatcsomagot sem ismerhették meg, ahogy az ATSZ sem – mondta Varga Andrea. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak a négy évvel ezelőtt készült miniszteri biztosi összegzésről Csősz Katalin is. Ám míg szerinte meg kell várni az újabb országjárás eredményét, hogy annak tükrében születhessen felelős döntés a védőnőket érintő kérdésekben, addig Varga Andrea úgy véli, a konzultációnak inkább a feszültségek csillapítása és az időhúzás a célja így, tíz hónappal az országgyűlési választások előtt. Bábiné Szottfried Gabriella ugyanis azt mondta, jövő év márciusára készül el a védőnői konzultáció összefoglalójával. Addig egészen biztosan nem történik semmi.

És ha a négy évvel ezelőtti tapasztalatokra alapozunk, akkor utána sem.