hirdetés
2024. április. 25., csütörtök - Márk.

Ügyelet, felmondás: mik a jogi következmények?

A jogszabályok kodifikációja meglehetősen rosszul sikerült a döntéshozó részéről, a szabályozás nem koherens, ezáltal rendkívül nehezen értelmezhetők a szabályok – mondta a MedicalOnline-nak az orvos-jogász.

Van, aki úgy véli, zöldségeket beszél, aki szerint ügyeleti kötelezettsége van a háziorvosoknak, mások azt fejtegetik, hogy a háziorvos nem sürgősségi ellátó, ezért ő nem vonható be a sürgős orvosi tevékenységbe. A jogi vitát az elmúlt napokban egyelőre szakszervezeti vezetők és jogászi végzettséggel nem rendelkező egészségügyi szakértők vívták, azonban a minap a Magyar Orvosi Kamara is közzétette jogi szakértőjének véleményét, amelyben a Győr-Moson Sopron Vármegyei tisztifőorvos levelére reflektált. Mindez bő tíz nappal azt követően történt, hogy a február 4-ei országos köldöttgyűlésén született döntés nyomán a MOK arra kérte tagjait, helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunka szerződésük felmondó nyilatkozatát, a háziorvosokat pedig arra, hogy tegyék ugyanezt a feladatellátási szerződéseikkel, illetve ne írják alá az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) kötendő ügyeleti szerződéseket. Lapunk arról kérdezte az orvos-jogász szakértőt, hogy milyen következményekkel járhat a szerződések letétezése, illetve mi történik akkor, ha „élesedik” a felmondás.

A praxistörvény és a háziorvosi feladatellátásról szóló kormányrendelet szerint az orvosnak az önkormányzattal kötött szerződés szerint kell ügyelnie, az ügyeletről szóló rendelet új passzusai szerint pedig generálisan kötelező ellátni ezt a feladatot – hívja fel a figyelmet a MedicalOnline szakértője.

– A klasszikus, hierarchikus jogértelmezés szerint mindebből az következne, hogy akit eddig az önkormányzati szerződés ügyeletre kötelezett – függetlenül attól, hogy már nem a helyhatóságoknak kell gondoskodniuk az alapellátási ügyeletről –, annak szerződéskötési kötelezettsége van az OMSZ-szel, aki pedig nem rendelkezett ilyennel, annak nincs.  Ugyanakkor a finanszírozásról szóló rendelet szerint a praxisfinanszírozás feltétele az ügyeleti ellátásban való részvétel (bizonyos kivételekkel).

Amennyiben egy háziorvos nem írja alá az ügyeleti szerződést, attól még a helyileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi főosztálya kötelezheti a feladat ellátására, akár közigazgatási bírság terhe mellett, különösen, ha az érvényben lévő működési engedélye tartalmazza az ügyeleti kötelezettségét. Az új ügyeleti ellátásról szóló rendelet megfogalmazása – amennyiben a hatóság kizárólag ezt veszi figyelembe – lehetőséget ad birság kiszabására akkor is, ha a feladatellátási szerződésben nincs az ügyeletre vonatkozó kitétel.

Mivel a hatályos szabályozás szerint már nem az önkormányzatok feladata az ügyelet megszervezése, ezért szakértőnk szerint az ügyeleti szerződés aláírásának megtagadását nem kell bejelentenie az orvosnak a helyi hivatal felé. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ügyleti munka miatt módosítani kell a feladatellátási szerződést, amennyiben változik a rendelési idő. Bár ez nem kötelező, mert lehet átfedés is az ügyeleti idővel, ám ebben az esetben azt az orvost, aki akkor rendel, nem lehet beosztani ügyeletre. Ha rés marad a két műszak között, az önkormányzatnak kell gondoskodnia annak lefedéséről, akár külön megállapodás és díjfizetés mellett.

Bár az orvos hivatkozhat arra, hogy azért nem látja el ügyeleti feladatait, mert nincs érvényes szerződése az OMSZ-szel (mert nem írta alá), a Nemzeti Népegészségügyi Központ bírságolási joga mellett a Nemzeti Egészségbiztosítása Alapkezelő (NEAK) is felmondhatja a praxisra vonatkozó finanszírozási szerződést.

A MOK a kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás másik eszközeként a feladatellátási szerződések felmondásának letétbe helyezését jelölte meg. A nyilatkozat „élesítése” után, jellemzően hat hónapos felmondási idővel szűnik meg a szerződés, a praxisjog tulajdonosának ezt követően további fél éve van arra, hogy eladja azt, mint vagyoni értékű jogot. Amennyiben ez nem sikerül, a praxisjog megszűnik, és az önkormányzat ingyenesen töltheti be mással. A felmondási időben a praxis addigi tulajdonosának kell gondoskodnia az ellátásról saját maga, vagy helyettes útján, az eladásra rendelkezésre álló fél évben pedig az önkormányzat biztosítja az ellátást, helyettesítő orvost.

 A „letétbe helyezés” ugyanakkor ex lex fogalom, ráadásul a MOK által alkalmazott szakmapolitikai nyomásgyakorlás a jogszabály terrénumán kívül van – jegyzi meg lapunknak a szakértő, aki szerint ügyvédnél vagy a kamaránál egy úgynevezett függő hatályú jognyilatkozatot lehet tenni, amely bizonyos feltétel bekövetkezésétől vagy adott időpontig be nem következésétől – jelesül a kormánnyal szemben megfogalmazott követelések – hatályosul. Mivel a feladatellátási szerződés esetében az önkormányzat szerződő fél, így ennek letételezéséről illik értesíteni, mint partnert, bár legkésőbb annak joghatályos beadásával mindenképpen tudomást szerez róla.

Az önként vállalt túlmunka felmondásának letétbe helyezéséről ugyancsak illik értesíteni a munkaadót – tanácsolja a szakjogász, hozzátéve, hogy a túlmunka nemcsak az ügyeletet érintheti, hanem bármely rendkívüli munkavégzést. A felmondás a szerződés szerinti felmondási időt követően hatályosul, a törvény szerint főszabályként a felmondást követő hónap végén.

Ugyanakkor a jogász megjegyezte azt is, hogy az ügy kapcsán érintett jogszabályok kodifikációja meglehetősen rosszul sikerült a döntéshozó részéről, szabályozás nem koherens, ezáltal rendkívül nehezen értelmezhető. Kiutat egy közjogi érvekkel alátámasztott beadvány jelenthet az Alkotmánybírósághoz, a nem megfelelő joghelyek megsemmisítését célozva.

Adatvédelem, adatkezelés

A kamara arra kérte az orvosokat, hogy a feladatellátási, illetve önként vállalt túlmunkát felmondó nyilatkozataikat a területi szervezeteknél letétezzék. Szakértőnket kérdeztük arról is, milyen adatvédelmi, adatkezelési szabályok betartására kell figyelemmel lennie a hivatásrendnek.

Adatvédelmi szempontok legfeljebb a természetes személy esetében jönnek szóba, azaz az önként vállalt túlmunkát felmondóknál. Háziorvosi vállalkozások feladatellátási szerződésénél ilyenre nincsen szükség, hiszen – a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság gyakorlata szerint – vállalkozóként a jognyilatkozat tételéhez szükséges adatok nem személyes adatok. Természetes személytől hozzájárulás szükséges az adatok kezeléséhez, bár az egyébként is nyilvántartott tagi adatok a MOK adatkezelési céljai alapján – melyek között a jog- és érdekvédelem is szerepel – a szakértő álláspontja szerint e nélkül is jogszerű lehet. Az adatkezelés, így a tárolás, megismerés, adatvédelem technikai részleteit az adatkezelő határozza meg.

Fotó: MO-archív
Fotó: MO-archív
 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

cimkék

hirdetés

Könyveink