21 nő az egészségügyért

Nagy a különbség az egészségügy működése és megítélése között – mondta Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója azon a rendezvényen, ahol bemutatták a cég 21 nő az egészségügyért című kiadványát. A portréinterjúkat tartalmazó kötet azokat a magyar nőket mutatja be, akiknek küldetése és hivatása az egészségügy.

– Ezen a speciális napon próbáljuk a jót is észrevenni, és megismerni azokat a nőket, akik odaadóan végzik a tevékenységüket, és akiknek köszönhetően mégis kiválóan működik az egészségügy – folytatta a méltatást a vezérigazgató, aki szerint a portréinterjúk szereplői méltán érdemelték ki, hogy jó példaként bemutassák őket, hiszen tevékenységük áthatja azt a teljes folyamatot, ami a gyógyítást jelenti.

A kiadványban szereplő hölgyek között van dékán, tudós, kutató, gyógyszerész, orvos, kórház-igazgató, intézmény-vezető, rendőr, akik empátiáról, bátorságról, akaratról és mindennapi küzdelmekről beszéltek. Olyan szavak hangzottak el, mint az alázatosság és hitelesség, amelyeket nem gyakran használunk manapság. Az interjúk szerzője, Kertész Éva újságíró úgy fogalmazott: a rendeletek mögött embereket talált mélypontokkal és magasságokkal.

Közülük Kondorosi Éva, Széchenyi-díjas biokémikus, az Európai Tudományos Tanács alelnöke szólalt meg a rendezvényen, aki éppen egy új antibiotikum fejlesztésén dolgozik.

– Úgy tűnhet, a magyar tudósok csak férfiak, pedig a nők legalább ugyanannyit letettek a tudomány asztalára – mondta a kutatónő, példaként hozva, hogy a Bólyai-díjasok között is csak férfiak vannak, fel sem merül a bizottságban, hogy nők kapják meg az elismerést.

– Valamit tenni kell, hogy a nők félúton ne váljanak köddé – folytatta Kondorosi Éva, aki szerint a tudományos fokozat (PhD) megszerzésénél még egyenlő esélyekkel indulnak a két nem képviselői, de azután vezető pozíciókba, kinevezésekre, díjakra nem javasolják a nőket a férfiak. Azonban a professzor asszony jó hírt is hozott, hiszen a Magyar Tudományos Akadémián februárban megalakult egy új bizottság, amelynek éppen az a feladata, hogy támogassa a változásokat a női kutatói életpályán. Kezdeményezik az akadémiai alapszabály módosítását is annak érdekében, hogy ne 5-6 százalék legyen a nők aránya az MTA-n belül. Hozzátette azt is, hogy külföldön sokkal nyitottabbak a nők felé, és nemzetközi szinten is elismerik a teljesítményüket.

– Gyógyulást szállítunk – vette át a szót Fellner Antal, és elmondta, az általa vezetett gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat hidat képez a gyártók, a patikák, valamint a betegek között. Évente nyolcmillió kilométert futó autóik százmillió doboz gyógyszert szállítanak ki a gyógyszertárakba, hogy a megfelelő készítmények a megfelelő időben jussanak el a páciensekhez. A kutatástól a gyógyításig kísérik nyomon a folyamatokat. A cég elsősorban hölgyekkel (60 százalék) áll kapcsolatban, ahogyan a személyi jogos gyógyszerészek 70 százaléka is nő, és szintén a „gyengébbik nemhez” tartozik a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Karán a hallgatók 74 százaléka.

Ezen a „speciális napon" valami olyasmit szerettek volna átadni a hölgyeknek, ami nem hervad el, mint a virág.